Előfizetés

Merkel: a CDU válaszokat ad az emberek aggodalmaira

 A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) nemcsak megfogalmazza az emberek aggodalmait, hanem válaszokat is ad, megmutatja az utat a megoldás felé, erről szólt a párt karlsruhei kongresszusa, amely "mindannyiunknak jót tett" - mondta kedden Angela Merkel pártelnök-kancellár a kongresszust záró beszédében.

Angela Merkel kiemelte, hogy a kongresszuson sikerült "közös álláspontra jutni" a menekülés és a beilleszkedés, a terrorizmus elleni harc és a belbiztonság kérdéseiben. A Karlsruhéban kijelölt úton haladva Németország a saját érdekét szolgálja, és egyben segíti az Európai Uniót, hogy megadja mindazt a hozzájárulást a közös ügyek megoldásához, amelyet "meg kell adnia" - mondta a kancellár.

A küldöttek a kétnapos kongresszuson csaknem 100 százalékos többséggel határozatot hoztak a párt menekültpolitikájáról. A Karlsruhei nyilatkozat a terrorról és a biztonságról, a menekülésről és az integrációról című határozatban nem szerepelnek a kancellárt bíráló CDU-s politikusok fő követelései, a befogadható menekültek száma felső határának bevezetése és a biztonságos országokból érkező menedékkérők visszautasítása a határon. Cserébe Angela Merkel beleegyezett, hogy a dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a párt az ország túlterheltségének elkerülése céljából törekszik a menedékkérők számának "érezhető csökkentésére", és szerepel az a kitétel, hogy a szeptemberben visszaállított határellenőrzést "adott esetben intenzívebbé" lehet tenni.

A pártelnök-kancellár a kongresszusi zárszó után újságíróknak nyilatkozva örvendetesnek nevezte a kongresszustól kapott támogatást. A befogadható menekültek felső határának kijelöléséről azt mondta, hogy az egyoldalú és túlságosan "statikus" intézkedés lenne, miközben egy "dinamikus" folyamatról van szó, amelyet sok szereplő együttműködésével lehet irányítani.
A csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozóról, amelynek középpontjában a menekültválság áll, azt mondta, hogy előrelépést vár, de nem számít "áttörésre".

A CDU a Karlsruhei nyilatkozatban a terrorizmussal kapcsolatban mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a németek nem engedhetnek a terroristáknak, nem változtathatják meg életmódjukat és ragaszkodniuk kell értékeikhez, a terrorizmust és a menekültek ügyét pedig nem szabad összemosni.

A Németországba belépő menedékkérők számát elsősorban a migrációs folyamatok rendezetté tételével lehet csökkenteni, ami az uniós külső határok védelmét és az embercsempészet felszámolását jelenti.

A második fő elv a "migráció irányítása", ami az elutasított menedékkérők gyors hazatelepítését és a "védelemre szoruló kérelmezők méltányos európai elosztását" jelenti. A párt felszólította az Európai Bizottságot, hogy a korábbi döntések alapján gondoskodjon a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról, ami az "első lépés a terhek tartós, méltányos és igazságos elosztása felé".

A harmadik fő elv a küzdelem a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért a menekültek származási országában és a tranzitországokban.

A kongresszusi határozatban az integrációról egyebek mellett szerepel, hogy mindazoknak, akik védelmet kapnak Németországtól "jó szomszéddá és polgárrá" kell válniuk, és törvénybe kell foglalni a menekültek beilleszkedési kötelezettségét. A jogszabályban rögzíteni kell a menekültek és az őket befogadó állam jogait és kötelezettségeit, és szankciókkal kell sújtani mindazokat, akik megtagadják a beilleszkedést.

A CDU határozatában hangsúlyozza, hogy a menekülteknek meg kell tanulniuk németül és igazodniuk kell a társadalmi együttélés németországi szabályaihoz. Így tudomásul kell venniük, hogy a nők, a homoszexuálisok és a más vallásúak diszkriminálása vallási előírásokra hivatkozva elfogadhatatlan. "Ezért nemcsak elmagyarázzuk alkotmányos rendünket és értékrendünket, hanem ragaszkodunk betartásához és tiszteletéhez" - áll a dokumentumban.

Azt is kiemelték, hogy a CDU elutasítja a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését. Ez politikai állásfoglalást jelent, a párt nem kíván törvényt alkotni az ilyen öltözékek viselésének tiltásáról.

A küldöttek a menekültügy mellett egy sor további kérdésben is rögzítették a párt álláspontját, például határozatot hoztak arról, hogy a 2017-es országos parlamenti (Bundestag-) választás után törvényt kell alkotni a bevándorlásról. A jogszabályban a bevándorlásra vonatkozó eddigi előírásokat kell egységbe foglalni.

Határozatot hoztak a muzulmán vallás szerepéről is, kiemelve, hogy a mintegy 4 milliós vallási közösség társadalom szerves részét alkotja, és az országban csak egy olyan iszlám kultúrának van helye, amely tiszteletben tartja a szabadság és a demokrácia értékeit.

Nyílt levél Kanadából az államtitkárnak

A magyar közbeszédben mai napig jelen van a kódolt antiszemitizmus - írja holnapi, Latorczai államtitkárhoz címzett nyílt levelében Christopher Adam, a Kanadai Magyar Hírlap és a Hungarian Free Press főszerkesztője.

Nehezen tudom másként olvasni azt a gyanúsítást, hogy “valakik” állhatnak a menekültkrízis mögött. Pedig tudjuk, hogy összetett tényezők okozták a válságot. Nemcsak a szélsőjobboldalon jelennek meg olyan eszmefuttatások, miszerint a menekültválság egy “Nagy Izrael” megteremtésének első lépése, hanem Huszár Sándor, a Fidesz szentgotthárdi polgármestere is a zsidó államhoz fűződő konspirációkat vizionált az utóbbi időben. Miközben a kódolt antiszemitizmus ismerős jelenség, a kódolatlan iszlámofóbia sokkal inkább újdonság Magyarországon.

A magyar politikusok nem az egyetlenek, akik nyers demagógiához és idegenelleneséghez folyamodnak. Látjuk – például – hogy az Egyesült Államokban Donald Trump a fasizmus határait átlépő retorikával támadt rá egész népcsoportokra: elsősorban muszlimokra és mexikóiakra. De a Holokauszt történelmi súlya Magyarországon - a 600 ezer magyar áldozat emléke – egyféle egyedi felelősséggel és lehetőséggel ruházza fel a mindenkori magyar kormányt az idegengyűlölet aktív elutasítása területén nemcsak otthon, hanem a nemzetközi porondon is. Ezért elfogadhatatlan, amikor a kormány plakátról hirdeti a nyers idegengyűlöletet, vagy amikor a kormány hivatalos történésze teszi ezt.

Ledöntötte a fel sem állított Hóman-szobrot Orbán

Publikálás dátuma
2015.12.15. 17:15
Kováts Gábor, a Hóman Bálint Alapítvány kuratóriumának elnöke. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Orbán Viktor miniszterelnök szerint nem támogatható az alkotmány szerint Magyarország szuverenitásának elvesztésekor hatalmon lévő politikai vezetőnek történő szoborállítás.

A kormányfő kedden az Országgyűlésben a szocialista Kunhalmi Ágnes azon kérdésre mondta ezt, hogy támogatja-e Hóman Bálint szobrának felállítását.

Orbán Viktor azt mondta, Magyarország 1944. március 19-én elveszítette szuverenitását, 1990. május 2-án pedig visszanyerte azt. A megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de a kormány olyan politikusnak nem támogathatja a szoborállítást, aki együttműködött az elnyomókkal - jelentette ki.

Jelezte azt is, hogy ezért nem fog támogatni Horthy Miklósnak történő szoborállítást sem.

A Hóman Bálint Alapítvány nem adja fel
Nem mond le a székesfehérvári Hóman Bálint-szobor felállításáról az azt szervező alapítvány, de annak ünnepélyes felavatásáról később dönt - közölte kedden a szervezet kuratóriumának elnöke székesfehérvári sajtótájékoztatóján.
Kováts Gábor a szobor tervezett helyén, a székesfehérvári Bartók Béla téren azt mondta, hogy Hóman Bálint nemzet- és városépítő tevékenysége ismeretében az alapítvány "nem mondhat le" a szobor ünnepélyes avatásáról. Székesfehérvárt és annak polgármesterét ma nemtelen támadások és súlyos fenyegetések érik, amelyek összeegyeztethetetlenek Hóman Bálint céltudatos nemzet- és városépítő tevékenységével - tette hozzá.
Az alapítvány a vádakat visszautasítja, és "a megtámadottak védelme érdekében" a későbbiekben dönt a december 29-ére tervezett ünnepélyes szoboravatóról - közölte a kuratóriumi elnök.