Előfizetés

Uniós mankó nélkül nincs növekedés

Az uniós források nélkül a magyar gazdaság aligha növekedhetett volna és a pénzügyi stabilitás is sokkal nehezebben állhatott volna helyre - derült ki egyebek mellett a Kopint-Tárki Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával készült friss konjunktúrajelentésének tegnapi bemutatóján.

A kutatók erre az évre korábban még a GDP 3 százalékos növekedésével számoltak, ám mostanra 2,9 százalékra módosították előrejelzésüket. Jövőre már alig 2,4 százalékot várnak, ami később is alig emelkedik e szint fölé. Magyarország ezután az Unió középmezőnybe tartozik, míg a visegrádi országok között még hátrább szorul.

A Kopint-Tárki tanulmánya szerint a költségvetési hiány idén a tervezett 2,4 százalék lesz. A kormány ugyan 2016-ra 2 százalékot jósol, a kutatók ennél kissé borúlátóbbak és 2,2 százalékra számítanak. Az államadósság 2015-ben 75,5, jövőre 74,5 százalékos GDP-arányos szintet érhet el.

Továbbra is az ipar húzta a növekedést és ez így marad jövőre is - jelentette ki Ádám Zoltán, a társaság ügyvezető igazgatója. Emellett a nettó kivitel és a szolgáltató szektor is hozzájárult a GDP pozitív számaihoz.

Az építőipari termelése visszaesése folytatódik, és ez megkérdőjelezi a növekedés fenntarthatóságát hosszabb távon. Némi méz a keserű pirulán, hogy bővült az alkalmazottak száma, ami már nemcsak a közfoglalkoztatásnak köszönhető, hanem a magánszférának is.

Idén már nem várható defláció, a pénzromlás mértéke nulla lesz, jövőre viszont 1,6 százalékra kúszhat föl.

Az idei év legnagyobb csalódását a beruházások jelentik - mondta Ádám Zoltán. Az állami beruházások - főleg az uniós forrásoknak köszönhetően tartják a szintet -, de a magántőke beruházásai ebben az évben 2 százalékkal csökkenhetnek. Gyakorlatilag friss tőke nem is érkezett.

A mezőgazdaság tavaly még 0,5 százalékkal járult hozzá GDP-hez, idén várhatóan 0,3 százalékkal húzza vissza - egészítette ki az értékelést Madár István a VOSZ gazdaságpolitikai bizottságának képviseletében. Az uniós források nagyban hozzájárultak a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez, a deviza tartalékok feltöltéséhez és a devizahitelek forintosításához - tette hozzá. A háztartások azonban továbbra is óvatosak, a fogyasztás nem haladja meg a tavalyi szintet.

Lesz devizakötvény is

Nincs kizárva, hogy 2016-ban egy eddig kevésbé ismert pénznemben, a renminbiben is eladósodik Magyarország. (A renminbi Kína hivatalos, nemzeti devizája, amelynek egysége a nálunk is ismeretes jüan.) November végén Orbán Viktor kormányfő és Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke renminbi alapú államkötvény-kibocsátási együttműködésről egyezett meg, ezt megelőzően a jegybank jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi devizatartalék-portfolió kialakításának lehetőségét.

A renminbi kötvény mellett az euróban vagy amerikai dollárban történő jövő évi eladósodás is szóba jöhet - ez derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán bemutatott finanszírozási tervéből, amelyet Barcza György vezérigazgató ismertetett szerdán az újságírókkal. Korábban a kormány azt a célt tűzte ki, hogy a lejáró devizaadósságot jövőre is forintból finanszírozza Magyarország, azonban úgy látszik változtak az elképzelések. Jövőre egyébként a bruttó kibocsátás 6389 milliárd forint lehet, míg a nettó kibocsátás 1008 milliárd forintra rúghat a tervek szerint. (Az utóbbi alatt azt értik, hogy a lejáró kötvények pótlásán kívül még milyen értékben bocsát ki államkötvényt az MNB.)

A teljes 1,75 milliárd eurós devizaszükségletből egymilliárd eurót bocsáthat ki nemzetközi devizakötvényben az ÁKK, a fennmaradó rész pedig a letelepedési kötvényből és a PEMÁK-ból folyhat be. (Az Országgyűlés gazdasági bizottsága - mint arról a Magyar Nemzet beszámolt - visszavonta a Cipruson bejegyzett Discus Holdings Ltd. és a singapuri Management Pte Ltd. engedélyét, mert az "elmúlt három évben nem érték el a családtagok nélkül számított összesen száz kérelmezőt.")

Egyébként a devizaadósság részaránya a tavalyi 38 százalékról 32 százalékra csökkent mostanra, a tervek szerint ez a jövő év végére 27 százalékra mérséklődhet. A mélypont 2002-ben volt, akkor 24-25 százalékos volt ez az arányt, amit 2017-2018-ra kíván ismét elérni az ÁKK.

Közeleg az év vége, a tavaly december 31-i 76,2 százalékos GDP arányos államadósságot idén az év utolsó napjára ennél alacsonyabb mértékére kell leszorítani. Kérdés, hogy az ÁKK visszavásárolja-e ennek érdekében az MNB-nél lévő több mint 300 milliárd forintnyi devizakötvényt, amit a jegybank megvett. A kérdésre adandó választ Barcza György nyitva hagyta.

Kapcsolódó
Renminbi-kötvény a láthatáron

Lesz devizakötvény is

Nincs kizárva, hogy 2016-ban egy eddig kevésbé ismert pénznemben, a renminbiben is eladósodik Magyarország. (A renminbi Kína hivatalos, nemzeti devizája, amelynek egysége a nálunk is ismeretes jüan.) November végén Orbán Viktor kormányfő és Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke renminbi alapú államkötvény-kibocsátási együttműködésről egyezett meg, ezt megelőzően a jegybank jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi devizatartalék-portfolió kialakításának lehetőségét.

A renminbi kötvény mellett az euróban vagy amerikai dollárban történő jövő évi eladósodás is szóba jöhet - ez derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán bemutatott finanszírozási tervéből, amelyet Barcza György vezérigazgató ismertetett szerdán az újságírókkal. Korábban a kormány azt a célt tűzte ki, hogy a lejáró devizaadósságot jövőre is forintból finanszírozza Magyarország, azonban úgy látszik változtak az elképzelések. Jövőre egyébként a bruttó kibocsátás 6389 milliárd forint lehet, míg a nettó kibocsátás 1008 milliárd forintra rúghat a tervek szerint. (Az utóbbi alatt azt értik, hogy a lejáró kötvények pótlásán kívül még milyen értékben bocsát ki államkötvényt az MNB.)

A teljes 1,75 milliárd eurós devizaszükségletből egymilliárd eurót bocsáthat ki nemzetközi devizakötvényben az ÁKK, a fennmaradó rész pedig a letelepedési kötvényből és a PEMÁK-ból folyhat be. (Az Országgyűlés gazdasági bizottsága - mint arról a Magyar Nemzet beszámolt - visszavonta a Cipruson bejegyzett Discus Holdings Ltd. és a singapuri Management Pte Ltd. engedélyét, mert az "elmúlt három évben nem érték el a családtagok nélkül számított összesen száz kérelmezőt.")

Egyébként a devizaadósság részaránya a tavalyi 38 százalékról 32 százalékra csökkent mostanra, a tervek szerint ez a jövő év végére 27 százalékra mérséklődhet. A mélypont 2002-ben volt, akkor 24-25 százalékos volt ez az arányt, amit 2017-2018-ra kíván ismét elérni az ÁKK.

Közeleg az év vége, a tavaly december 31-i 76,2 százalékos GDP arányos államadósságot idén az év utolsó napjára ennél alacsonyabb mértékére kell leszorítani. Kérdés, hogy az ÁKK visszavásárolja-e ennek érdekében az MNB-nél lévő több mint 300 milliárd forintnyi devizakötvényt, amit a jegybank megvett. A kérdésre adandó választ Barcza György nyitva hagyta.

Kapcsolódó
Renminbi-kötvény a láthatáron