Az ügyben a Békés Megyei Főügyészség 2013. szeptemberében emelt vádat, melyet követően a bíróság széleskörű bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy az elsőrendű vádlott egy iskola – a bírósági tájékoztatás nem említi, de a korábbi sajtóhírek szerint a Harruckern János Közoktatási Intézmény - igazgatójaként egy egyéni céggel 2007-ben, illetve 2008-ban felnőttképzési szerződést kötött. Ennek alapján a képzési díjból az egyéni cég személyenként, félévente 40 000,- forintot fizetett, az intézmény pedig az előírtnál rövidebb idő alatt, megjelenési kötelezettség nélkül biztosította a középiskolai tanulmányok elvégzését, és ezt követően az érettségi vizsga megszerzésének lehetőségét.
Ennek alapján az egyéni cég összesen 213 tanulóval kötött felnőttképzési szerződést úgy, hogy a hallgatók a négy évfolyamra előírt képzést négy félév alatt sajátíthatták el. Az előírások alapján négy évfolyamos képzés esetében a 9. és 10. évfolyamon a középiskolákban ingyenesen vehetőek igénybe a tanórák, míg 11. és 12. évfolyamon is a 40 000 forintnál jóval kevesebbért. Az intézményben a jogszabályi rendelkezések ellenére nem alkalmazták a jelentkezésre vonatkozó szabályokat, mivel a felvételt az egyéni cégnél kezdeményezték a hallgatók, így a vádlott jogszabálysértő módon átengedte jelentkezésről való döntést.
Az érintett időszakban a másodrendű vádlott volt az intézmény általános igazgatóhelyettese, aki tudta, hogy az érettségire való felkészítésre kizárólag iskolarendszerű felnőttoktatás keretében lett volna lehetőség. A felnőttképzést 2008. augusztus 1-jétől harmadrendű vádlott vezette. A tényleges tanítási órák száma nem érte el az előírtat, és az osztályozás sem volt megfelelő, mivel a tanítási év végén osztályozó vizsgát kellett volna tenniük a tanulóknak, azonban ehelyett az óraadó pedagógusok által összeállított feladatlapot töltötték ki, amelyet minden esetben legalább elégséges osztályzattal értékeltek.
Az iskolában meghamisították az osztálynaplókat is. Emellett a ténylegesen megtartott órákon túl továbbiakat is igazoltak, illetve részben olyan tantárgyakat, melyeket az adott évfolyamon nem is oktattak. Ezeken kívül is sorozatban követtek el jogsértéseket. Az elsőrendű vádlottat a bíróság 211 rendbeli hivatali visszaélés, 71 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás, valamint 166 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek a törvényszék, ezért őt – halmazati büntetésül - 2 év börtönbüntetésre, és a közoktatási intézményvezetői foglalkozás gyakorlásától 5 évi eltiltásra ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette.
A másodrendű vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt – halmazati büntetésül – 6 hónap börtönbüntetésre, valamint a közoktatási intézmény vezetői foglalkozás gyakorlásától 3 évi eltiltásra ítélte. A harmadrendű vádlottat felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt – halmazati büntetésül – 6 hónap börtönbüntetésre, valamint a felnőttoktatási vezetői foglalkozás gyakorlásától 1 évi eltiltásra ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását mindkét esetben 3 év próbaidőre felfüggesztette. A többieket 36 000-198 000 forint közötti összegű pénzbüntetéseket szabott ki. Az ítélet nem jogerős.