Biszku-per - "Állatorvosi ló" ez az eljárás

Publikálás dátuma
2015.12.18. 09:59
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Állatorvosi lónak nevezte a Biszku-ügyet Gellért Ádám nemzetközi jogász a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken. Szerinte az egész ügy a kicsúcsosodása annak, hogy az elmúlt 25 évben sem nemzetközi jogi szempontból, sem történeti szempontból nem foglalkoztak megnyugtatóan ezzel a témával.

Azzal kapcsolatban, hogy a '90-es évek elején miért nem történt valódi szembenézés az állampárti múlttal, azt mondta: ezeknek a válaszoknak a megadásához el kellene valakinek kezdenie szisztematikusan feltárnia azokat az ügyészségi, minisztériumi iratokat, amelyek még fellelhetőek az irattárakban és levéltárakban, és csak utána lehet feltenni ismét a kérdést. 

A konkrét üggyel kapcsolatban azt mondta: a bíróság alapos eljárást folytatott, nem a bíróság, nem a történészek a hibásak, hanem az idő múlása.     A '90-es években tanúként hallgatták ki Biszku Bélát, nem volt olyan ügyészi vizsgálat, amely elővette volna az akkor még élő pártvezetőket, katonai és közigazgatási vezetőket, és alaposan kikérdezte, vagy "megszorongatta volna őket" - mondta Gellért Ádám. 

A Biszku-ügy legfontosabb üzenetének azt nevezte, hogy a bíróság felmentette a vádlottat azok alól a vádak alól, amelyek szerint felbujtója lett volna a háborús bűncselekményeknek, ugyanakkor bűnpártolásért elítélte, amiért nem gondoskodott a karhatalmisták felelősségre vonásáról.

Az ítélet morális üzenetéről szólva azt hangsúlyozta: az eljáró bíró is hangsúlyozta, hogy Biszku Béla nem belügyminiszteri tevékenysége miatt került a vádlottak padjára, hanem az 1957 márciusi kinevezését megelőző, 1956 decemberi sortüzekhez kapcsolódóan. Biszku Béla ekkor az egyik pártszervezetet szervezte, és bár az ideiglenes intézőbizottságnak ugyan tagja volt, de fontos döntések meghozatalában nem vett részt.

Biszku Béla volt pártállami vezetőt csütörtökön két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon.

Szerző

EU-csúcs - Megegyeztek menekültügyben a képviselők

Publikálás dátuma
2015.12.18. 09:34
Illusztráció: Thinkstock
Migrációs stratégiát fogadtak el a bevándorlási hullám megállítása és a schengeni vívmányok megőrzése érdekében, amire azért van szükség, hogy Európa visszaszerezze az ellenőrzést külső határai felett - számolt be az uniós állam-, illetve kormányfők kétnapos évzáró csúcstalálkozójának első, csütörtöki napján Brüsszelben Donald Tusk.

Az Európai Tanács elnöke elmondta: a stratégia célja, hogy gátat vessen a soha nem látott migrációs hullámnak, és felgyorsítsa a már eddig meghozott intézkedéseket. Beszámolt arról: a résztvevő politikusok mindannyian az elsődleges célok között említették a schengeni határok megőrzését. Ezzel kapcsolatban a lengyel politikus örömét fejezte ki, hogy sikerült megegyezésre jutni Görögországgal, s hogy az ország még decemberben megkezdi együttműködését az európai határőrizeti ügynökséggel (Frontex) a külső határok védelme érdekében.

Az ülésen résztvevő politikusok a konkrét lépések között említették, hogy az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokból (hotspotok) továbbiakat is létrehoznak, működésük biztosítása érdekében pedig növelik az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és a Frontex szakértőinek számát. A hotspotok hatásos működése érdekében elengedhetetlen, hogy módszeresen elemezzék az érkezők személyazonosságát és a dokumentumok eredetiségét, illetve ujjlenyomatot vegyenek.

A politikusok megegyeztek, hogy a regisztrációs központok a regisztrációt megtagadók ügyében azonnal intézkedhetnek. Egyetértettek abban is, hogy az unió intézményeinek a tagállamokkal közösen kell végrehajtaniuk az áttelepítésre vonatkozó eddig döntéseket, és fontolóra kell venniük azt is, hogy az eddigi döntések kedvezményezettjei mellett azokat a tagállamokat is bevonják-e a rendszerbe, amelyekre ugyancsak nagy nyomás nehezedik és kérelmezik a mechanizmus alkalmazását.

A tagállamok képviselői megállapodtak abban, hogy segítséget nyújtanak egymásnak a letelepedési engedélyt nem kapott személyek visszaküldési műveleteiben, valamint intézkedéseket tesznek az emberkereskedelem és -csempészet felszámolása érdekében.
    Az ülésen résztvevő politikusok megegyeztek abban, hogy segítséget nyújtanak a nyugat-balkáni útvonal és a Földközi-tenger térségében fekvő harmadik országoknak a menekültek regisztrációjában. A politikusok egyetértettek abban: továbbra is figyelni kell a migrációs útvonalakat, hogy váratlan, új fejlemények esetén gyorsan tudjanak reagálni.

Az Európai Tanács vállalta, hogy tovább dolgozik a menekültek áthelyezésének gyakorlatán a szerzett tapasztalatok felhasználásával, és elkészíti a biztonságosnak ítélt származási országok listáját.  Emellett a tanács vállalta azt is, hogy akár már a jövő év elején javaslattal áll elő a dublini szerződés újrafogalmazásával kapcsolatban, és kidolgozza az úgynevezett "okos határok" (Smart Borders) javaslatát is.

A tájékoztatás szerint a közös állandó part- és határőrizeti szerv felállításával kapcsolatban az uniós tanács már a jövő év első felében, a holland soros uniós elnökség ideje alatt állást foglal. Az Európai Bizottság kedden nyújtotta be javaslatát egy állandó uniós határőrizeti szerv létrehozására, amely az európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervére vonatkozik.

A döntés érelmében az újjászervezett ügynökségnek jogában áll átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi. Az újjászervezett ügynökség létszáma mintegy 1000 főből áll majd (a Frontexnek jelenleg 400 tagja van), emellett a tagállamok egyfajta gyorsreagálású készültségi erőként további, legalább 1500 határőrt biztosítanak számára, akik szükség esetén néhány nap alatt mozgósíthatók és bevethetők lesznek.

Szerző

Őrizetbe vettek egy menedékkérőt - Köze van az IS-hez?

Németországban őrizetbe vettek csütörtökön egy szíriai menedékkérőt, akinek a hatóságok gyanúja szerint köze lehet az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezethez.

A Dortmund közelében fekvő Unna-Massenben működő befogadóállomáson őrizetbe vett férfiról szíriai ellenzéki aktivisták úgy tudják, hogy az olajban gazdag szíriai Deir-ez-Zór tartományban tevékenykedett az IÁ közepes beosztású "tisztségviselőjeként", amióta a térségben 2013-ban megjelent a terrorszervezet. Felelősségi köre mindenekelőtt a pénzügyekre és a Törökországból a térségbe irányuló gyógyszer- és lőszercsempészetre terjedt ki. 

A Bild című lap online kiadásában arról írt, hogy az illető a tartományból származik, neve Lait Daham Al Deiri. Májusban Szíriából Törökországba ment, a németországi befogadóállomásra pedig a napokban érkezett nővérével és annak férjével. Szíriai ellenzéki aktivisták szerint két rokona továbbra is az IÁ oldalán harcol.  

A dortmundi ügyészségnél a The Wall Street Journalnak a lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint azt mondták, hogy az illető Leeth Abdalhmeed néven regisztrált Németországban. Azért vették őrizetbe, mert egy szíriai állampolgár felhívta a hatóságok figyelmét egy honlapra, amely szerint az illető kapcsolatba hozható az IÁ-val. 

A Német Vöröskereszt (DRK) által működtetett unna-masseni állomás helyettes vezetője a The Wall Street Journalnak azt mondta, hogy az illető december 2-án érkezett a befogadóállomásra, és először a Leeth Alrjab néven regisztrált. A DRK munkatársa hozzátette: nem ritka, hogy menedékkérők a regisztráció és a menedékjogi kérelem benyújtása során más nevet adnak meg, mint először. Elmondta, hogy az illetőt még azelőtt vették őrizetbe a ügyészségi utasítására, hogy a helyi hatóságok elvégezhették volna biztonsági ellenőrzését.

A dortmundi ügyészségnél a dpa hírügynökségnek csupán annyit mondtak, hogy a befogadóállomáson őrizetbe vettek egy 31 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy dolgozott az IÁ-nak, és még csak a nyomozás kezdeti szakaszánál tartanak.

Szerző