Elégedettnek tűnt Orbán Viktor a pénteken véget ért kétnapos brüsszeli uniós csúcs eredményeivel: a kormányfő szerint ez volt az első találkozó, ahol nyíltan beszéltek a külső határok védelméről. Közölte, hogy ezt tartja a legfontosabbnak, és hogy kormánya a menekültválság kezdete óta szeretett volna eljutni eddig a pontig. Orbán üdvözölte az európai uniós parti őrségről szóló javaslatot, ugyanakkor hozzátette, hogy a határok védelme "nemzeti szuverenitás kérdése". Egyes államok nem tudnak gondoskodni határaik védelméről, ezért nekik segítségre van szükségük - mondta, és visszautasította azt a vádat, hogy Magyarország a válság tetőzése idején nem mutatott szolidaritást Európával. Budapest nem kapott kellő anyagi támogatást a többi országtól, pedig az ő határaikat védte - érvelt.
Kifejtette: teljes egyetértés volt az állam-, illetve kormányfők között azzal kapcsolatban, hogy a határellenőrzés nemzeti hatáskör, de ha egy tagállam nem tud vagy nem akar eleget tenni ezen kötelességének, akkor a többieknek legyen joguk arra, hogy közösen biztosítsák a schengeni határt. A kormányfő sajtótájékoztatóján leszögezte, kormánya álláspontja továbbra is az, hogy az unió külső határainak védelme nélkül nem működhet a schengeni rendszer. Magyarország álláspontja szerint nem szabad feladni a görög határ védelmét, de fontos, hogy legyen egy második védelmi vonal is a görög-macedón és a görög-bolgár határon. A magyar álláspont az, hogy Bulgária bebizonyította, képes megvédeni a határait, és ennek tükrében ideje lenne az ország schengeni rendszerbe való belépésének. A miniszterelnök kifejtette, az Európai Uniónak el kellene ismernie és támogatnia kellene a regionális együttműködéseket, például a visegrádi országcsoport együttműködését vagy Magyarország közös erőfeszítéseit Szerbiával, Macedóniában vagy Szlovéniával.
A terrorizmus elleni harcban kompromisszumok nélküli, minden lehetséges és törvényes eszköz bevetéséről döntöttek az ülésen résztvevő állam-, illetve kormányfők. Emellett a gazdasági és monetáris unió, a belső piaci kihívások és az energiaunió kérdéseit vitatták meg a politikusok - tájékoztatott a záródokumentum tartalmáról Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés után. A sajtótértekezleten jelen volt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Xavier Bettel, az unió soros elnökségét ellátó Luxembourg miniszterelnöke is. A tanácskozás résztvevői között teljes egyetértés mutatkozott a kompromisszumok nélküli, minden lehetséges és törvényes eszköz bevetéséről a terrorizmus elleni harcban. Juncker hangsúlyozta: a párizsi terrortámadások azt bizonyították, hogy sürgősen fokozni kell az információk megosztását az unió külső határán belépni kívánó lehetséges terroristák és a bűnügyi nyilvántartásokban szereplő olyan egyének adatainak tekintetében, akik szélsőséges ideológiák mentén szerveződő csoportok tagjai lehetnek. A résztvevők megegyeztek a nemzeti terrorelhárító hatóságok adatainak átadhatóságáról és közös adatbázisban való tárolásáról is, támogatva ezzel az európai rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) és az európai határőrizeti ügynökség (Frontex) munkáját.
A csúcs első napján közös migrációs stratégiát is elfogadtak a bevándorlási hullám megállítása és a schengeni vívmányok megőrzése érdekében, amire azért van szükség, hogy Európa visszaszerezze az ellenőrzést külső határai felett - számolt be a sajtónak csütörtök éjjel Brüsszelben Donald Tusk, aki örömét fejezte ki, hogy sikerült megegyezésre jutni Görögországgal, s hogy az ország még decemberben megkezdi együttműködését az európai határőrizeti ügynökséggel (Frontex). Uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokból (hotspotok) továbbiakat is létrehoznak, működésük biztosítása végett pedig növelik az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és a Frontex szakértőinek számát. Elengedhetetlen ugyanis, hogy módszeresen elemezzék az érkezők személyazonosságát és a dokumentumok eredetiségét, illetve ujjlenyomatot vegyenek.Megegyeztek abban is, hogy az EU külső határellenőrzésének vonatkoznia kell az unió polgáraira is. Az unió eltökélt egy szigorúbb fegyvertartási és fegyverkereskedelmi szabályozás létrehozásában is.
Az Európai Tanács vállalta, hogy tovább dolgozik a menekültek áthelyezésének gyakorlatán a szerzett tapasztalatok felhasználásával, és elkészíti a biztonságosnak ítélt származási országok listáját. A tanács a jövő év elején javaslattal áll elő a dublini rendelet újrafogalmazásával kapcsolatban, és kidolgozza az "okos határok" (Smart Borders) javaslatát. A tájékoztatás szerint a közös állandó part- és határőrizeti szerv felállításával kapcsolatban az uniós tanács már a jövő év első felében, a holland soros uniós elnökség ideje alatt állást foglal.
Az Európai Bizottság kedden nyújtotta be javaslatát egy állandó uniós határőrizeti szerv létrehozására, amely az európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervére vonatkozik. A döntés értelmében az újjászervezett ügynökségnek jogában áll átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi. Az újjászervezett ügynökség létszáma mintegy 1000 főből áll majd (a Frontexnek jelenleg 400 tagja van), emellett a tagállamok egyfajta gyorsreagálású készültségi erőként további, legalább 1500 határőrt biztosítanak számára, akik szükség esetén néhány nap alatt mozgósíthatók és bevethetők lesznek.
Közben újabb ellentéteket szülnek a kerítések.Vesna Pusic horvát külügyminiszter Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság (EB) első alelnökének eljuttatott levelében azt kéri, hogy az EB indítson eljárást a szlovén pengés drótkerítés eltávolítása érdekében, amely Zágráb álláspontja szerint ellentétben áll az uniós környezetvédelmi jogszabállyal. Szlovénia 140 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített Horvátországgal közös határán. Ljubljana nem távolítja el a drótkerítést - mondta erre Zdravko Pocivalsek szlovén gazdasági miniszter pénteken. A tárcavezető kijelentette: "A kerítés ügyének túlpolitizálása a jelen helyzetben nevetséges".
Hasonló eljárástól egyébként joggal tarthat Magyarország is, ahol a pengésdrót a világ egyik legritkább emlősének, a délvidéki földikutyának az élőhelyét pusztította el a magyar–szerb határon. Itt és a horvát határ mentén felállított kerítésen is rengeteg vadállat akad fenn és pusztul el.