Előfizetés

Fagyos Berlin és Varsó viszonya

Egyre fagyosabb Németország és Lengyelország viszonya azóta, hogy a jobboldali radikális-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) vette át a kormányrudat Varsóban. A Der Spiegel információi szerint a berlini kormánynál általános az a vélemény, amely szerint „a legrosszabb félelmek” igazolódtak be az új lengyel kabinet ténykedésével kapcsolatban.

Mint a Spiegel írja, Berlin megdöbbent Beata Szydlo kormányának eddigi lépésein. A hamburgi lap internetes kiadásának a kancellári hivatal egyik meg nem nevezett illetékese elmondta, hogy az igazságszolgáltatásra, a sajtóra kiterjesztett befolyás „az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által fémjelzett politikát idézi”.

A Spiegel szerint kivált Witold Waszczykowski, a lengyel diplomácia vezetőjének a Berliner Zeitungban megjelent interjúja verte ki a biztosítékot a kancelláriánál, illetve a berlini külügyminisztériumnál. A varsói tárcavezető azt vágta Berlin fejéhez, hogy „többet jelentenek számára Oroszország érdekei Lengyelország biztonsági helyzeténél”. A berlini külügyminisztérium illetékese azt közölte, azt hitték, hogy már túl vannak a történelem ezen szakaszán. Waszczykowski azt is állította, hogy szerinte Németország a korábbinál sokkal negatívabban viszonyul Lengyelországhoz. „Mi azonban jó viszonyra törekszünk, s arra, hogy megértsék, azt óhajtjuk: NATO csapatok állomásozzanak Lengyelország területén”.

Bár Angela Merkel már javasolt négyszemközti találkozót Beata Szydlónak, a lengyel miniszterelnök egyelőre nem válaszolt a megkeresésre. Berlin nem érti Varsónak ezt a hozzáállását, és diplomáciai szempontból teljesen oda nem illőnek tartják. A Bundestag Európa-ügyi bizottságának elnöke, a kereszténydemokrata Gunther Kirchbaum mielőbbi cselekvésre szólította fel a német kormányt, valamint az Európai Bizottságot. „Nem nézhetjük tétlenül, hogy egy uniós tagállamban leszámolnak a jogállamisággal” – fejtette ki.

Beata Szydlo néhány napja Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének, német szociáldemokrata politikusnak ment neki. A lengyel miniszterelnök Schulznak azt a kijelentését nehezményezte, amely szerint Lengyelországban "államcsíny jellegű" fejlemények zajlanak.

Díj a passzívháznak

Rangos elismeréseket kapott az angyalföldi passzívház. A 100 lakásos ház első díjat nyert a XVII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton. A Magyar Ingatlanszövetség a pályaműért a XIII. kerületi önkormányzatot szintén első díjban részesítette. 

Ebben az épületben nincs bekötve a gáz, nincsenek kazánok, kémények, a fűtést és a melegvíz-ellátást hőszivattyúk biztosítják, amelyeket 20 földhő szonda lát el. A szellőztetőrendszer állandó levegőkeringetésének köszönhetően kétóránként cserélődik a levegő, a használt levegő hőjét nagyrészt a friss levegő felfűtésére használják. A talajhő előnye, hogy télen fűt, nyáron pedig hűt, így a lakások klimatizáltak klímaberendezés felszerelése nélkül is. A bérlők a fűtésért évente 15-20 ezer forintot fizetnek. A Jász utcai passzívház nemcsak Magyarországon, de Közép-Kelet-Európában is egyedülálló. A kerület 2,3 milliárd forintot költött a beruházásra, az épületben önkormányzati lakások találhatók.

A XIII. kerületben eközben újabb 23 lakásos önkormányzati bérház építéséről döntött a szocialista többségű képviselő-testület. Az újabb passzívház 940 millió forintba kerül és várhatóan 2017 közepén adják át. Az épületben egy és kétszobás lakások lesznek, kettőt mozgáskorlátozottak részére alakítanak ki. A kerületben a tervek szerint ebben az önkormányzati ciklusban legalább 50 bérlakást akarnak átadni.

Díj a passzívháznak

Rangos elismeréseket kapott az angyalföldi passzívház. A 100 lakásos ház első díjat nyert a XVII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton. A Magyar Ingatlanszövetség a pályaműért a XIII. kerületi önkormányzatot szintén első díjban részesítette. 

Ebben az épületben nincs bekötve a gáz, nincsenek kazánok, kémények, a fűtést és a melegvíz-ellátást hőszivattyúk biztosítják, amelyeket 20 földhő szonda lát el. A szellőztetőrendszer állandó levegőkeringetésének köszönhetően kétóránként cserélődik a levegő, a használt levegő hőjét nagyrészt a friss levegő felfűtésére használják. A talajhő előnye, hogy télen fűt, nyáron pedig hűt, így a lakások klimatizáltak klímaberendezés felszerelése nélkül is. A bérlők a fűtésért évente 15-20 ezer forintot fizetnek. A Jász utcai passzívház nemcsak Magyarországon, de Közép-Kelet-Európában is egyedülálló. A kerület 2,3 milliárd forintot költött a beruházásra, az épületben önkormányzati lakások találhatók.

A XIII. kerületben eközben újabb 23 lakásos önkormányzati bérház építéséről döntött a szocialista többségű képviselő-testület. Az újabb passzívház 940 millió forintba kerül és várhatóan 2017 közepén adják át. Az épületben egy és kétszobás lakások lesznek, kettőt mozgáskorlátozottak részére alakítanak ki. A kerületben a tervek szerint ebben az önkormányzati ciklusban legalább 50 bérlakást akarnak átadni.