Ez lenne az első alkalom, hogy a fekete földrész politikai egységszervezete él az alapszabályában rögzített jogával, s egy fenyegető krízishelyzet megoldása céljából haderőt küldene egyik tagállamába. A burundi vezetés ugyanakkor azonnal közölte, hogy semmilyen külföldi haderő belépését nem engedélyezi az országba. A washingtoni külügyminisztérium viszont nem hagyot kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok támogatja az AU elhatározását a burundi válság megoldására.
A közép-afrikai országban tavasz óta szabadultak el az indulatok, amikor Pierre Nkurunziza elnök bejelentette, hogy - az alkotmány tiltó határozata ellenére -harmadszor is indul az államfői posztért. Az ennek nyomán kialakult tüntetéshullám, majd a fegyveres erők bevetése több száz halálos áldozatot követelt, a lakóhelyükről távozni kényszerült menekültek számát pedig százezres nagyságrendűre becsülik.
Hogy a probléma korántsem egyedi , azt jól jelzi a közeli Ruandában rendezett voksolás: a hétvégén közzétett eredmények szerint az ország lakosai „elsöprő többséggel jóváhagyták” az alaptörvény módosítását, ami lehetővé teszi, hogy a jelenlegi államfő, Paul Kagame többszöri hosszabbítással elvileg akár 2034-ig is betölthesse hivatalát.