Szlovénia a melegházasság ellen

Publikálás dátuma
2015.12.21 09:10
Illusztráció: Thinkstock
Egyértelmű döntést hoztak Szlovéniában a melegházasság bevezetéséről. A vasárnap megrendezett népszavazáson majdnem kétharmad, pontosan 63,5 százalék voksolt az ellen, hogy az azonos neműek is házasságot köthessenek. Mindössze 36,5 százalék támogatta az erre vonatkozó javaslatot. Ha megszavazták volna az előterjesztést, akkor lehetővé vált volna a melegek számára is, hogy polgári házasságot kössenek.

A részvételi arány viszonylag alacsony, 36,5 százalékos volt, a választásra jogosult 1,7 millió szlovén állampolgárból 620 ezren járultak az urnákhoz. Ellene szavaztak 391 800-an, s mivel az elutasításhoz az összlakosság legalább húsz százalékára, azaz 342 ezer voksra volt szükség, az ellenzők ezt az akadályt is vették – derül ki a ljubljanai választási bizottság adataiból.

A népszavazáson a „Gyermekeinkről van szó” nevű konzervatív alapítvány, illetve a katolikus egyház kampányolt az elutasítás ellen. A szlovén parlamentben márciusban nyújtották be a liberális házassági szabályozást, ezt támadták meg a jobboldali csoportok. A referendumot az alkotmánybíróság is engedélyezte, minek nyomán a törvény életbe lépését is felfüggesztették.

A liberális törvény ellenzői különösen azt a paragrafust bírálták élesen, amely lehetővé tette volna gyermekek örökbe fogadását az azonos nemű párok számára. Az ellenzők a referendumot megelőző kampányban azzal érveltek, hogy ezzel teljesen felrúgnák a tradicionális családi értékeket. A törvény támogatói között voltak a szlovén kormánypártok, valamint az ország elnöke, Borut Pahor is.

Szlovénia még a jugoszláv érában is liberálisan kezelte ezt a kérdést. 1976-tól nem számított bűncselekménynek a homoszexualitás, 2006 óta pedig az azonos neműek partneri viszonyban élhetnek, ami jogilag nem azonos a házassággal. Az azonos neműek legalább két tucat európai országban köthetnek házasságot. Hollandia 2001-ben tette lehetővé számukra a házasságkötést.

Szerző

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.

Venezuela lezárja az ország Brazíliával közös határát. Mi lesz az adományokkal?

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:22
ÉRKEZIK AZ ADOMÁNY VENEZUELÁBA - Több száz tonnányi élelmiszer halmozódott fel a határon
Fotó: AFP/ LUIS ROBAYO
Maduro elnök "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a határokon, ezért csütörtök estétől lezáratja a brazil határt, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetén is.
Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök csütörtökön elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetében is - írja az MTI. Az elnök a televízióban kijelentette, hogy "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a két országban, ahonnan az ellenzék hétvégén akarja bejuttatni a szállítmányokat az ő akarata ellenére.

Maduro katonai vezetőkkel tárgyalva döntött a határzárról, amely Brazília esetében helyi idő szerint este lép hatályba. "Úgy döntöttem, hogy újabb utasításig február 21-én 20 órától teljesen zárják le a szárazföldi határt Brazíliával" - mondta Maduro, és megismételte azt az állítását, hogy az adományok küldése a katonai invázió "előjátéka". Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy információ vannak arról, hogy a kolumbiai katonaság nem akar segédkezni az invázióban.
A magát az ország ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó ellenzéki vezető, a parlament elnöke csütörtökön kíséretével együtt elindult Kolumbia felé a segélyért.
Egy képviselő szerint három határátkelőnél fogadják a szállítmányokat szombaton. Brazília annak a mintegy ötven állam közé tartozik, amely Guaidót ismeri el Venezuela ideiglenes államfőjeként. Korábban Orbán Viktor is leszögezte: Nicolas Maduro venezuelai elnöknek azonnal távoznia kell az ország éléről, az európai országoknak pedig el kell ismerniük Juan Guaidó ideiglenes államelnökségét.