A részvételi arány viszonylag alacsony, 36,5 százalékos volt, a választásra jogosult 1,7 millió szlovén állampolgárból 620 ezren járultak az urnákhoz. Ellene szavaztak 391 800-an, s mivel az elutasításhoz az összlakosság legalább húsz százalékára, azaz 342 ezer voksra volt szükség, az ellenzők ezt az akadályt is vették – derül ki a ljubljanai választási bizottság adataiból.
A népszavazáson a „Gyermekeinkről van szó” nevű konzervatív alapítvány, illetve a katolikus egyház kampányolt az elutasítás ellen. A szlovén parlamentben márciusban nyújtották be a liberális házassági szabályozást, ezt támadták meg a jobboldali csoportok. A referendumot az alkotmánybíróság is engedélyezte, minek nyomán a törvény életbe lépését is felfüggesztették.
A liberális törvény ellenzői különösen azt a paragrafust bírálták élesen, amely lehetővé tette volna gyermekek örökbe fogadását az azonos nemű párok számára. Az ellenzők a referendumot megelőző kampányban azzal érveltek, hogy ezzel teljesen felrúgnák a tradicionális családi értékeket. A törvény támogatói között voltak a szlovén kormánypártok, valamint az ország elnöke, Borut Pahor is.
Szlovénia még a jugoszláv érában is liberálisan kezelte ezt a kérdést. 1976-tól nem számított bűncselekménynek a homoszexualitás, 2006 óta pedig az azonos neműek partneri viszonyban élhetnek, ami jogilag nem azonos a házassággal. Az azonos neműek legalább két tucat európai országban köthetnek házasságot. Hollandia 2001-ben tette lehetővé számukra a házasságkötést.
