Az EU-ban megjelenő hamis játékok 434 milliárd forintnyi éves bevételkiesést okoznak, ami a szektor forgalmának csaknem 12,3%-át jelenti. Becslések szerint eddig közvetlenül a játékiparban 6150 ember vesztette el a munkáját, többek között olyan hamisított termékeknek köszönhetően, mint például babák, akcióhősök, állatfigurák, játékhangszerek, elektronikus játékok, szerencsejátékok, kirakós- és kártyajátékok, valamint társasjátékok.
Szakértők hangsúlyozzák, hogy amennyiben figyelembe vesszük a hamisítványok más szektorokra gyakorolt hatását is, akkor már egy jóval magasabb, összesen mintegy 2,3 milliárd eurós (710 milliárd forint) uniós veszteséggel számolhatunk a 2007-től 2012-ig terjedő időszakban, ami közvetve 13 168 munkanélkülit és további 370 millió eurós (115 milliárd forint) adóbevétel-kiesést jelent, vagyis a hamis játékokból származó károkozás más területeken is érezteti hatását.
A kutatás hazai vonatkozás kapcsán Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese elmondta: „A karácsonyi nagybevásárlás kapcsán fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy hazánkban az elmúlt években a hamisított játékok miatt évente átlagosan 351 fő vesztette el a munkáját, ami a hazai játékiparban dolgozók 16,5%-át jelenti. Éves szinten ez 3,41 milliárd forintnyi kárt jelent hazánknak. És még nem beszéltünk a hamisítással okozott közvetlen károkról, ami a gyerekeink, unokáink egészségét veszélyezteti! ” Hozzátette: amennyiben nem akarunk további elbocsátásokkal szembesülni, akkor az unió és a tagállamok határozott és egységes fellépése mellett arra is szükség lesz, hogy a fogyasztói hozzáállás jelentősen megváltozzon.
A tanulmányból az is kiderül, hogy az EU 28 tagállamában a szektor teljes forgalma egyébként – figyelmen kívül hagyva a viszonteladókat – 10,6 milliárd euróra (3290 milliárd forint) tehető, ami hozzávetőleg 53 ezer ember foglalkoztatását jelenti. Az iparág legmeghatározóbb szereplője az elmúlt években Németország (40%) volt, több mint egy 1 milliárd eurós export értékkel. A hamisított játékszerek szempontjából a németeken kívül fontos szereplő még Olaszország, Franciaország és Spanyolország, mivel a négy tagállam együttesen az EU teljes iparág veszteségének 60%-át teszi ki.
Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának kutatása azt is megállapította, hogy a negatív tendencia leginkább a kisebb méretű cégeket érinti, mivel a szektorhoz valamilyen módon kapcsolódó 5200 vállalkozás 99 %-a olyan kis- és középvállalkozásokból áll, amelyek átlagosan 8 főt foglalkoztatnak. A hamisításnak köszönhetően 202 millió euróval (62,6 milliárd forint) kevesebb ÁFA-bevétellel számolhat az Unió, valamint a munkanélküliség számlájára írható 70 millió eurós (21,7 milliárd forint) társadalombiztosítási járulék-kiesés, ezen kívül az a további 29 millió eurós (9 milliárd forint) hiány, amit az egyes cégek és adóalanyok a profitjuk után fizetnének be az államkasszába.