Bonta Miklós;
adótörvények;
2015-12-22 06:21:00
Toldozott-foltozott adótörvények
Az egyszerűsítések és az adócsökkentés éve lesz 2016 - ezt ígérte a magyaroknak a kormány. Ennek jegyében még decemberben is változtattak a januártól életbe lépő szabályokon. Az adóhatóság jövő évi átalakításával pedig az eljárási szabályok és az adózás rendje gyökeres megváltozása várható.
Kétségtelenül a legtöbb - mintegy négy és félmillió - adózót érinti, hogy a személyi jövedelemadó (szja) általános mértéke 16 százalékról 15 százalékra csökken jövőre. Az egy százalékpontos mérséklés azonban oly kevés - egy év alatt átlagosan 30 ezer forinttal több marad az embereknél -, hogy legfeljebb a kormányzati propaganda eszköze lehet. Az szja-kulcs csökkenésével értelemszerűen ugyancsak egy százalékponttal mérséklődik a kamatadó is és béren kívüli juttatások adója is.
Az szja-kulcs mérséklődésnél valamivel számottevőbb, hogy a kétgyermekes szülők családi kedvezménye 25 százalékkal emelkedik, így átlagosan 120 ezer forinttal több jövedelemből gazdálkodhatnak majd. Ez összegszerűen azt jelenti, hogy a családi - adóalap-csökkentő- kedvezmény mértéke egy eltartottnál 66 670, kettőnél 83 330, három és minden további eltartott esetén pedig 22 000 forint lesz. A kormánynak egyébként az a szándéka, hogy a kétgyermekes családok kedvezménye 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan nőjön 10 ezer forintról 20 ezer forintra.
Nagy felháborodást váltott ki ugyanakkor az a döntés, hogy ezentúl a vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által – nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként – felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel 25 százalékát ezentúl jövedelemnek számítják. Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le. Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki – feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót – amelynek egy példányát átadja a magánszemélynek, másik példányát az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi.
A kormányzat továbbra sem mondott le ugyanakkor arról, hogy a magán-nyugdíjpénztárakban vitézül még mindig kitartó néhány tízezer tagot átcsábítsa az állami társadalombiztosítás rendszerébe, annak ellenére, hogy a pénztárak az állam által folyamatosan gyakorolt akadályoztató tényezők ellenére az elmúlt években - 2015-ben is - kifejezetten jól, az inflációt jóval meghaladó hozamokkal dicsekedhetnek. Az idei adótörvény-módosítások értelmében nem minősül bevételnek az szja szempontjából a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok részére a magánnyugdíjpénztár által átutalt tagi kifizetés. Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés címén kapott összeget nem veszi fel, hanem önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő szja terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de maximum 300 ezer forint adóvisszatérítésről rendelkezhet.
A társadalombiztosítás másik ágát érinti, hogy 2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050 forintra nő.
Elsősorban a feketekereskedelem visszaszorítását, és némileg az alacsonyabb jövedelműek segítését szolgálja, hogy az új esztendőben 27-ről 5 százalékra csökken a sertés tőkehús általános forgalmi adója.
Ugyancsak régóta érlelődött már az a döntés, hogy a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkenjen az új építésű lakóingatlanok forgalmi adója, amit december végén meg is szavazott az Országgyűlés a 2016-2019 közötti évekre. A csökkentett áfakulcs a jövő év első napjától az olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá azokra a családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter. Az áfaszabályok értelmében újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
Azt viszont ma még nem lehet világosan látni, hogy valóban érdemes lesz környezetkímélő, elektromos autót venni, csupán azért, mert nem kell majd utánuk regisztrációs adót, illetéket, gépjárműadót és cégautó-adót fizetni. Ugyanis az elektromos autóból sem a megfizethető áru autókínálat, sem az üzemeltetéshez elengedhetetlenül szükséges infrastruktúra nem áll rendelkezésre, hogy a korlátozott sebességről és a gyakori "üzemanyag-szükségletről" ne is beszéljünk.
Szinte minden évben módosulnak a termékdíjak. A jövő esztendő némileg különbözik a megelőzőektől, ugyanis a január 1-jétől várható változások kevésbé széles körűek, mint a múltban voltak. A jogszabályok többnyire a nagykereskedőket érintik, de nincs kétségünk arról, hogy a többletköltségeket minden esetben áthárítják a fogyasztókra is.)
Az egyik legjelentősebb változás, hogy a külföldről beszállított termékek csomagolásának leválasztásakor az lesz a termékdíj fizetésre kötelezett, aki a kicsomagolást végzi, azaz aki a termék birtokosa a csomagolás leválasztásakor. Ez nem a termék tulajdonosát jelenti, hanem legtöbb esetben a logisztikus cégeket. (Eddig a terméket külföldről beszerző társaság és nem a termék aktuális „birtokosa” volt a termékdíj fizetésre kötelezett.)
Talán még ennél is többeket érint, hogy a gépjármű értékesítéseknél 2016-tól már nem kell külön az akkumulátorra, gumiabroncsra, elektronikára, kenőolajra fizetni a termékdíjat, hanem hengerűrtartalom alapján lesz egy termékdíj átalány a gépkocsikra, ami főként a nagy autógyártóknak és az autókereskedőknek jelent könnyítést.
Érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy az új hulladékgazdálkodási törvény a csomagolást végző cégek számára szélesebb körben ír elő visszagyűjtési kötelezettséget, mint korábban. Ez a többletköltség szintén meg fog jelenni a fogyasztói árakban is. (Itt, tehát nem a termékdíj-, hanem a hulladékgazdálkodási törvény szabályozását kell szem előtt tartani.)
Sok bosszúságot okozott a vállalkozóknak, hogy 2014-től úgynevezett záradékszöveget is fel kellett a számlán tüntetni, amely összesítve tartalmazta - az egyébként egyenként is feltüntetett - termékdíjat, valamint azt, hogy ezt ki fizeti meg. A záradékszöveg elmaradásáért a hatóság keményen büntetett, százezer, esetenként millió forintos nagyságrendben. Jövőre gyakorlatilag csak visszaigénylésre jogosult vevő kérésére, vagy átvállalási szerződések esetén kell feltüntetni a záradékszöveget.
A NAV - miután kénytelen volt belátni, hogy a nemzetgazdasági miniszter korában megálmodott "söralátét nagyságú" adóbevallási nyomtatvány ötlete csúfosan megbukott, elsősorban az adókedvezmények és -mentesítések nehezen formalizálható számossága miatt, így új utakat kíván követni. Első lépésként 2016-ban másfél millió magánszemély adóbevallásának kitöltésében működik majd aktívan közre az adóhatóság. Ez az úgynevezett bevallási nyilatkozat, amelyet a munkáltatónál vagy a NAV-nál tehetnek meg azok a magánszemély, aki idén kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szereznek belföldön adóköteles jövedelmet és egyéb az adótörvényekbe foglalt feltételeknek is megfelelnek.
A cégek számára újdonság lesz az úgynevezett adózói minősítés jogintézménye, amely arra hivatott, hogy segítse a tisztességes vállalkozásokat. Mindez úgy történik, hogy az adóhatóság negyedévente megvizsgálja a cégek „jogkövetési hajlandóságát”. Amelyek jelesre vizsgáznak, megbízható minősítést kapnak, ami kétségtelenül számtalan előnnyel jár. Így például az adóhatósági ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, a kiszabható adóbírság, illetve a mulasztási bírság nem haladhatja meg az általános szabályok szerint kiszabható mérték 50 százalékát. Egyes bejelentési, bevallási kötelezettségek elmulasztása, hibás teljesítése esetén az adóhatóság, mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő kitűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére az adózót, és mulasztási bírságot csak a felhívás eredménytelensége esetén szabhat ki.
2014-ben az állami adóhatósághoz összesen 22,6 millió bevallás és adatszolgáltatás érkezett, amelyből 19,6 milliót már elektronikusan nyújtottak be. 2017-től tovább digitalizálódik a csaknem ötmillió szja-bevallás, ugyanis azoknak az ügyfélkapuval vagy személyes beazonosítást lehetővé tevő elektronikus hozzáféréssel rendelkező adózóknak, akik nem kérnek munkáltatói adó-megállapítást, vagy nem tesznek bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóság készíti el a bevallási tervezetét és elektronikus úton küldi meg az érintetteknek.
Az elektronikus bevallás általánossá válása mellett ugyanakkor egyre nő az adóellenőrzések száma. Ezek az eljárások azonban még megkövetelik az adózóktól a papíralapú dokumentumaikat, így ezek megőrzésének a fontossága nem csökken a bevallások digitálissá válásával - hívta fel a figyelmet Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda adószakértő ügyvédje.
Emlékeztetett arra: 2014 végéig az állami adóhatóság közel 225 ezer ellenőrzést folytatott le, ami 6,5 százalékkal meghaladta az előző évi vizsgálatok számát. Az ellenőrzésekkel feltárt nettó adókülönbözet összege 13 százalékkal (67,6 milliárd forinttal), 582,4 milliárd forintra nőtt az előző évhez képest.
A vállalkozó adózók minősítéséről Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary Zrt. adómenedzsere egy konferencián elmondta, hogy a megbízható mellett lesznek kockázatos, illetve az egyikbe sem tartozók is. A kockázatosak akár a törvényben előírt mértéken felüli bírságokkal és eljárási, elbírálási időkkel számolhatnak, míg az egyik kategóriába sem tartozó adózókra továbbra is az általános adózási szabályok vonatkoznak mindenféle extra szankció vagy kedvezmény nélkül is. A szakember azonban megjegyezte: sok a nem tisztázott részletkérdés, ezért a bevezetést követően módosításokra lehet számítani.
A fenntartható gazdasági növekedés eddig az Orbán-kormányok számára hiábavaló próbálkozásnak bizonyult. Jövőre az optimista prognózisok is a GDP visszaesését jósolják. Jövőre a vállalkozások minél erőteljesebb növekedését egy speciális adókedvezménnyel, a növekedési adóhitellel kívánják ösztönözni. Ennek lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem tárgyévben, hanem az azt követő két adóév során kell csak megfizetni. Ehhez azonban szigorú előzetes feltételeknek is meg kell felelni. Ezek közül az egyik, amelynek teljesítése - szakértők szerint - csak keveseknek sikerülhet, hogy a vállalkozás: az adóévi adózás előtti eredménynek el kell érnie a megelőző adóév adózás előtti eredménye abszolút értéknek ötszörösét. Ilyesmire legfeljebb kiváló piaci lehetőséggel rendelkező - nemegyszer megfelelő "hátszéllel" - induló cégek lehetnek képesek. A növekedési adóhitel először a 2015. adóév után lesz alkalmazható.