Növényvédőszer-maradék a mandarinban

Publikálás dátuma
2015.12.21. 18:43
Illusztráció/Thinkstock
A kemikália maradékát határérték feletti adagban találta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy török eredetű mandarinban, ezért eljárást indított.

A közlemény szerint a hivatal ellenőrei a Penny Market Kft. egyik szombathelyi üzletében vett mandarinmintában találták a kilogrammonként 0,042 milligramm fenvalerát nevű növényvédőszer-hatóanyag maradékát. Az engedélyezett határérték 0,02 milligramm. A jogszabály által meghatározott szermaradék-határérték nem egészségügyi határérték, így ennek bizonyos mértékű túllépése sem jelenthet minden esetben egészségügyi kockázatot. Ezeket a határértékeket elsősorban azért állapítják meg, hogy az integrált növényvédelem előírásait betartva, a termés kellő védelme mellett a lehető legminimálisabb legyen a növényvédő szer használata - áll a tájékoztatásban.

Szerző

A Biszku-ügyön veszekszik a törvényszék és a főügyész

Publikálás dátuma
2015.12.21. 17:50
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A Fővárosi Törvényszék szerint a fővárosi főügyész múlt pénteki nyilatkozatából az tűnik ki, hogy Ibolya Tibor nem pontosan ismeri az előző nap kihirdetett elsőfokú ítéletet a Biszku-ügyben. A bíróság az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a főügyész súlyos kritikákat fogalmazott meg, azt állítva, hogy a törvényszék nem értette a vádat.

A törvényszék a dokumentumban Ibolya Tibor több állítását cáfolta meg.

A fővárosi főügyész szerint nem tekinthetők új bizonyítéknak a bíróság által a megismételt eljárásban meghallgatott tanúk, mert már a nyomozás során is tettek vallomást. Illetve voltak olyan most meghallgatott tanúk, akik ha vallomást tesznek, saját magukat vádolják meg bűncselekmény elkövetésével, ezért nem is mondtak semmit. A dokumentum felemlíti: Ibolya Tibor kijelentette azt is, szakmai kíváncsisággal várja, hogyan tudja a bíróság írásban megindokolni az ítéletét, például, hogy az ügyészség egyrendbeli háborús bűntettel vádolta meg Biszku Bélát, a bíróság pedig ötrendbeliben mondta ki bűnösnek, és kettőben még fel is mentette. Azt is mondta: szomorúan hallgatták az ítélet szóbeli indokolását, hogy Biszku nem adott tűzparancsot, mert az ügyészség soha nem állította ezt.

A törvényszék a közleményben leszögezte: a vád bizonyítása az ügyész feladata, a bíróság a konkrét vádról dönt és kizárólag a bizonyítékokat értékelheti. Ennek során csak azt a cselekményt vizsgálhatja, amivel az ügyész a vádlottat konkrétan megvádolja. Ha az ügyésznek azt nem sikerül bizonyítania, akkor a bíróságnak felmentő ítéletet kell hoznia. A bíróság szerint ez jogállami garancia, ami minden vádlottat megillet, függetlenül attól, hogyan hívják.

A bíróság a közleményben azt írta, a főügyész nyilatkozatában nem vette figyelembe, hogy két olyan cselekményt - illetőleg azok kapcsán Biszku Béla esetleges felbujtói szerepét - tett a vád tárgyává, amelyek vonatkozásában a rendszerváltást követően a Legfelsőbb Bíróságon már jogerős alapítéletek születtek. Ezekben kimondták, hogy a Nyugati téri események során a karhatalom nem adott le sortüzet, illetve hogy Salgótarjánban a magyar karhatalmisták konkrét magyar tűzparancs nélkül, kizárólag a helyi szovjet katonai parancsnok oroszul kiadott tűzparancsa után lőttek. Mindezt a jelen ügyben meghallgatott szakértők is egyértelműen megerősítették. A jogerős döntések mindenkire, így a vádhatóság számára is irányadóak, azok tartalmát pedig a lefolytatott bizonyítás sem cáfolta meg - hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék.

Nem igaz az az állítás sem, hogy a két alapügyben kihallgatott tanúk - akik közül a még életben lévőket a bíróság kihallgatta, a már elhunytak vallomását pedig felolvasta - nem mondtak semmit. Ugyanis szinte kivétel nélkül akként nyilatkoztak, hogy a hatalom nem adott ki központi tűzparancsot a vádbeli esetekben, és ezt megerősítették a történész szakértők is - így a dokumentum.

A Fővárosi Ítélőtábla előírta a bíróságnak, hogy értékelje ezen tanúk vallomását is, aminek a bíróság eleget tett, és ki is tért rá az ítélet szóbeli indokolásában. Úgy fogalmaztak: a bíróságnak ugyanis nemcsak a vádlottra nézve terhelő, hanem a mentő bizonyítékokat is értékelnie kell, és nem teheti meg, hogy azokat valaminek az igazolása céljából figyelmen kívül hagyja, még akkor sem, ha a vádlottat adott esetben Biszku Bélának hívják, akit a közvélemény jelentős része - egyébként a konkrét vád ismerete nélkül - bűnösnek könyvel el.

A Fővárosi Törvényszék szerint a főügyész azon másik nyilatkozatával szemben, hogy nem érti, miért eltérő rendbeliségű bűnpártolásban mondta ki a bíróság bűnösnek a vádlottat, mint amilyennel emberöléssel az ügyészség eredetileg őt vádolta, ki kell emelni: a bűnpártolás rendbelisége nem a mások által elkövetett alapcselekményhez, hanem a bűnpártoló tevékenység folytán a felelősségre vonás alól mentesített személyek számához igazodik az évtizedek óta töretlen bírói gyakorlat szerint.

A bíróság leszögezte: az ügyészség - szemben a főügyész állításával - még csak nem is egyrendbeli, hanem négyrendbeli háborús bűntett miatt emelt vádat, a bíróság pedig - szintén ellentétben azzal, amit a főügyész állított - nem kettő, hanem csupán egyrendbeli háborús bűntett vonatkozásában hozott végül felmentő rendelkezést.

Ibolya Tibor azon kijelentésével kapcsolatban, hogy az ügyészség nem azzal vádolta és soha nem állította azt, Biszku Béla adott volna ki tűzparancsot, a bíróság idézte az ügyészi vádirat 6. oldalát, Biszku Bélával kapcsolatban: a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt a leírtak szerint ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének.

A bíróság közleményében leszögezte: az ügy jogerős eldöntése másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára vár, az eljárási szereplők - köztük az ügyész is, mint minden más egyéb büntetőügyben - az álláspontjukat a tárgyalóteremben és nem a sajtóban kell, hogy megvédjék.

Biszku Béla volt pártállami vezetőt múlt csütörtökön nem jogerősen két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon.

Szerző

A Biszku-ügyön veszekszik a törvényszék és a főügyész

Publikálás dátuma
2015.12.21. 17:50
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A Fővárosi Törvényszék szerint a fővárosi főügyész múlt pénteki nyilatkozatából az tűnik ki, hogy Ibolya Tibor nem pontosan ismeri az előző nap kihirdetett elsőfokú ítéletet a Biszku-ügyben. A bíróság az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a főügyész súlyos kritikákat fogalmazott meg, azt állítva, hogy a törvényszék nem értette a vádat.

A törvényszék a dokumentumban Ibolya Tibor több állítását cáfolta meg.

A fővárosi főügyész szerint nem tekinthetők új bizonyítéknak a bíróság által a megismételt eljárásban meghallgatott tanúk, mert már a nyomozás során is tettek vallomást. Illetve voltak olyan most meghallgatott tanúk, akik ha vallomást tesznek, saját magukat vádolják meg bűncselekmény elkövetésével, ezért nem is mondtak semmit. A dokumentum felemlíti: Ibolya Tibor kijelentette azt is, szakmai kíváncsisággal várja, hogyan tudja a bíróság írásban megindokolni az ítéletét, például, hogy az ügyészség egyrendbeli háborús bűntettel vádolta meg Biszku Bélát, a bíróság pedig ötrendbeliben mondta ki bűnösnek, és kettőben még fel is mentette. Azt is mondta: szomorúan hallgatták az ítélet szóbeli indokolását, hogy Biszku nem adott tűzparancsot, mert az ügyészség soha nem állította ezt.

A törvényszék a közleményben leszögezte: a vád bizonyítása az ügyész feladata, a bíróság a konkrét vádról dönt és kizárólag a bizonyítékokat értékelheti. Ennek során csak azt a cselekményt vizsgálhatja, amivel az ügyész a vádlottat konkrétan megvádolja. Ha az ügyésznek azt nem sikerül bizonyítania, akkor a bíróságnak felmentő ítéletet kell hoznia. A bíróság szerint ez jogállami garancia, ami minden vádlottat megillet, függetlenül attól, hogyan hívják.

A bíróság a közleményben azt írta, a főügyész nyilatkozatában nem vette figyelembe, hogy két olyan cselekményt - illetőleg azok kapcsán Biszku Béla esetleges felbujtói szerepét - tett a vád tárgyává, amelyek vonatkozásában a rendszerváltást követően a Legfelsőbb Bíróságon már jogerős alapítéletek születtek. Ezekben kimondták, hogy a Nyugati téri események során a karhatalom nem adott le sortüzet, illetve hogy Salgótarjánban a magyar karhatalmisták konkrét magyar tűzparancs nélkül, kizárólag a helyi szovjet katonai parancsnok oroszul kiadott tűzparancsa után lőttek. Mindezt a jelen ügyben meghallgatott szakértők is egyértelműen megerősítették. A jogerős döntések mindenkire, így a vádhatóság számára is irányadóak, azok tartalmát pedig a lefolytatott bizonyítás sem cáfolta meg - hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék.

Nem igaz az az állítás sem, hogy a két alapügyben kihallgatott tanúk - akik közül a még életben lévőket a bíróság kihallgatta, a már elhunytak vallomását pedig felolvasta - nem mondtak semmit. Ugyanis szinte kivétel nélkül akként nyilatkoztak, hogy a hatalom nem adott ki központi tűzparancsot a vádbeli esetekben, és ezt megerősítették a történész szakértők is - így a dokumentum.

A Fővárosi Ítélőtábla előírta a bíróságnak, hogy értékelje ezen tanúk vallomását is, aminek a bíróság eleget tett, és ki is tért rá az ítélet szóbeli indokolásában. Úgy fogalmaztak: a bíróságnak ugyanis nemcsak a vádlottra nézve terhelő, hanem a mentő bizonyítékokat is értékelnie kell, és nem teheti meg, hogy azokat valaminek az igazolása céljából figyelmen kívül hagyja, még akkor sem, ha a vádlottat adott esetben Biszku Bélának hívják, akit a közvélemény jelentős része - egyébként a konkrét vád ismerete nélkül - bűnösnek könyvel el.

A Fővárosi Törvényszék szerint a főügyész azon másik nyilatkozatával szemben, hogy nem érti, miért eltérő rendbeliségű bűnpártolásban mondta ki a bíróság bűnösnek a vádlottat, mint amilyennel emberöléssel az ügyészség eredetileg őt vádolta, ki kell emelni: a bűnpártolás rendbelisége nem a mások által elkövetett alapcselekményhez, hanem a bűnpártoló tevékenység folytán a felelősségre vonás alól mentesített személyek számához igazodik az évtizedek óta töretlen bírói gyakorlat szerint.

A bíróság leszögezte: az ügyészség - szemben a főügyész állításával - még csak nem is egyrendbeli, hanem négyrendbeli háborús bűntett miatt emelt vádat, a bíróság pedig - szintén ellentétben azzal, amit a főügyész állított - nem kettő, hanem csupán egyrendbeli háborús bűntett vonatkozásában hozott végül felmentő rendelkezést.

Ibolya Tibor azon kijelentésével kapcsolatban, hogy az ügyészség nem azzal vádolta és soha nem állította azt, Biszku Béla adott volna ki tűzparancsot, a bíróság idézte az ügyészi vádirat 6. oldalát, Biszku Bélával kapcsolatban: a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt a leírtak szerint ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének.

A bíróság közleményében leszögezte: az ügy jogerős eldöntése másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára vár, az eljárási szereplők - köztük az ügyész is, mint minden más egyéb büntetőügyben - az álláspontjukat a tárgyalóteremben és nem a sajtóban kell, hogy megvédjék.

Biszku Béla volt pártállami vezetőt múlt csütörtökön nem jogerősen két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon.

Szerző