Előfizetés

Hosszú beszólt a MÚSZ-nak

Publikálás dátuma
2015.12.22. 12:53
FOTÓ: Atsushi Tomura/Getty Images
A világ- és Európa-bajnok Hosszú Katinka elégedetlen a Magyar Úszó Szövetség teljesítményével és hozzáállásával.

 A Vasas versenyzője keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy a sikeres kazanyi világbajnokság után augusztusban felkészülése körülményeinek javításában kért segítséget a szervezettől, hogy fenntartsa versenyelőnyét, de ebből az azóta eltelt négy hónapban semmi nem valósult meg. A tavaly a nemzetközi szövetség által az év női úszójának választott sportoló újságírói kérdésre kifejtette, hogy olyan masszőrt szeretne, aki vele utazna valamennyi versenyre, továbbá kért privát helyiséget és erősítő gépeket kért az uszodába, valamint egy videoelemző programot. 

Hosszú Katinka kiemelte, ezek nemcsak az ő felkészülését szolgálnák, hanem a többi úszóét is. Mint elmondta, jelenleg a vízből kiszállva a parton öltözik át, és nyilvános konditerembe kell járnia. A 26 éves sportoló arról beszélt, hogy férjével, Shane Tusuppal, aki egyben az edzője, az elsődleges szabályuk, hogy soha nem elégszenek meg a jelenlegi helyzetükkel, ezért mindig felteszik maguknak a kérdéseket, hogy mit nem csinálnak elég jól, mi az, amit jól csinálnak, de lehetne jobban is, vagy miben tudnának fejlődni.

"A kazanyi vb után is feltettük magunknak ezeket a kérdéseket. Tudjuk, hogy meg kell próbálnunk még tovább fejlődni. Ehhez a technika és az edzések tökéletesítésén kívül találtunk több más tényezőt is, ami segíthetne. A változások, amiket idén szerettem volna a programomhoz adni, nemcsak engem segítenének, hanem hosszú távú pozitív hatásai lennének a jelenlegi és a jövő úszó generációi számára is. Ezen kívül a változtatások nagyban segítenék, hogy a testemet fizikailag olyan állapotban tudjam tartani, hogy még a 2020-as tokiói olimpián is versenyezni tudjak" - mondta Hosszú.

A versenyző elárulta, akkor "telt be a pohár" nála, amikor a kérések teljesítését a MÚSZ attól tette függővé, hogy az arcát és nevét adja-e a 2017-es vizes vb reklámozásához, miközben eddig azt hangoztatták, hogy "azok kaphatják meg ezt az extra támogatást, akik eredményt hoznak egy világversenyről". A normál medencében ötszörös világ- és kilencszeres Európa-bajnok Hosszú Katinkát saját bevallása szerint a történtek ráébresztették, mit érezhet a többi úszó, aki olyan helyzetben sincs, mint ő. "Ha nekem kell harcolnom ezekért a dolgokért az én eredményeimmel, akkor mi lehet a helyzet a többi úszóval?" - tette fel a kérdést.

"Ez nem a pénzről szól. Megengedhetném, hogy kifizessem magamnak azokat a dolgokat, amikre szükségem van. Nem okozna problémát, hogy továbbra is fejlődésembe fektessem a versenyeken megnyert pénzdíjakat, de ha ezt megteszem, akkor akaratlanul is felmerül a kérdés: mégis mire van az úszószövetség?" - mondta Hosszú, aki szerint ezt a harcot három éve próbálja zárt ajtók mögött, házon belül megvívni a MÚSZ-szal. Hozzátette: a szövetség elvárja a világszínvonalú eredményeket, ugyanakkor nem biztosítja a világszínvonalú hátteret. Úgy véli, "a vezetők megelégedtek a magyar úszás jelenlegi helyzetével, és nem gondolnak arra, mi lenne szükséges az előrelépéshez".

Hosszú Katinka elmondta: tisztában van azzal, hogy esetleges támadásoknak teszi ki magát, de vállalja, mert úgy érzi, eljött az ideje, hogy kiálljon magáért és a többi úszóért, mivel saját szemében a karrierje csak úgy lehet teljes, ha sikerül a magyar úszósportban pozitív változást elérnie. "Ne vegyétek támadásnak a MÚSZ ellen. A cél, hogy meginduljanak a pozitív változások" - hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Hosszú Katinka.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) részéről Siklós Erik marketing- és kommunikációs igazgató annyit mondott, hogy a MOB meg fogja vizsgálni a kialakult helyzetet, és a MÚSZ-szal közösen megpróbál majd megoldást találni; erre ígéretet is tett Hosszú Katinkának.

Tarlós meglepő bejelentése - Leállhat a BKK a városhatárnál

Publikálás dátuma
2015.12.22. 11:29
MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest a jövőben nem foglalkozik az agglomerációs közlekedés finanszírozásával - közölte Tarlós István kedden Budapesten adott sajtónyilatkozatában. A főpolgármester elmondta, hogy ahogy a miniszterelnök ígérte, januárban folytatódik a kormány és a városvezetés közötti egyeztetés. Horváth Csaba úgy reagált lapunknak a miniszterelnök és a főpolgármester hétfői találkozóján történtekre - amelyet szánalmasnak és érthetetlennek nevezett -, hogy politikai értelemben át akarja venni a fővárost a kormány. 

Tarlós a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell tárgyalniuk. Kitért arra is, hogy főpolgármesterként nem fogadhatja el azokat az előző héten megszavazott törvénymódosításokat, amelyek - közlése szerint - Budapest költségvetésében 20,7 milliárd forintos működési hiányt okoznak. Tarlós Istvánt sajtónyilatkozata végén nem lehetett kérdezni, ugyanakkor jelezte: Orbán Viktor kormányfő ígérete alapján januárban folytatódik a kormány és a városvezetés közötti egyeztetés.

A főpolgármester emlékeztetett, hogy az Országgyűlés által december 15-én elfogadott úgynevezett salátatörvény rendelkezik a helyi adókról, illetve a forrásmegosztásról szóló törvény módosításáról. Ezek a módosítások elvileg a fővárosi tömegközlekedés működési finanszírozását hivatottak biztosítani - mondta. "A módosításokban foglaltak nem azt tartalmazzák, amit én kezdeményeztem" - jelentette ki Tarlós István, majd úgy folytatta: a fővárosi tömegközlekedés 25 éves finanszírozási problémáját csak azon az áron "oldja meg" az új törvény, hogy a fővárosi önkormányzat többi kötelező feladatát teszi forráshiányossá.

Az állam a módosítással semmit nem tett hozzá az általa adott feladat ellátásához, hanem az eddigieknél is kevesebbel járul hozzá a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához - mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy a 2016. évi elvonásnál jóval kevesebb a helyi iparűzési adó fővárosi részesedésének kismértékű, 1,5 százalékos emelése, de azt sem az állam adja többletként, hanem a kerületeknek eddig átadott kontingensből - a kerületi költségvetésekből - veszi el. Mint mondta, ismeretei szerint nem történt meg a feladatok és források mértékének összehasonlítása. Az összes többi kivetett adóval pedig nem a főváros rendelkezik, a Budapesten befizetett személyi jövedelemadóból pedig aránytalanul keveset kap vissza.

MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

Tarlós István kiemelte: ezzel az intézkedéssel a főváros költségvetésében 20,7 milliárd forint működési hiány keletkezik. Ezen kívül a módosított törvény figyelmen kívül hagyja a főváros nagyon indokolt, előkészített fejlesztési igényeit, illetve európai uniós pályázatai önrészeit. A 2014-2020 között Magyarországra érkező uniós pénzeknek amúgy is mindössze mintegy 3 százaléka kerül jelen tervek szerint Budapestre - jegyezte meg. Tarlós István közölte, Orbán Viktorral ezért a hétfői, hosszú egyeztetésen - bár tettek kisebb lépéseket - ebben a kérdésben nem egyeztek meg.

"A fenti törvénymódosításban foglaltakkal Budapest főpolgármestereként nem értek egyet, nem fogadhatom el, és úgy gondolom, hogy a főváros kötelező feladatellátása elvárható állami finanszírozásának problémáját miniszterelnök úrnak sem sikerült egyelőre korrigálnia" - fogalmazott Tarlós István. Közölte, megegyeztek viszont abban, hogy az agglomerációs közlekedés finanszírozásával a jövőben nem foglalkozik a főváros. 

A törvény alapján ez nem is feladata - tette hozzá. Tarlós István kifejtette: a Budapesti Közlekedési Központ és a szakminisztérium közötti korábbi megállapodásban foglaltak szerinti, a "Budapest 21" szerződés alapján megfogalmazott finanszírozás nem realizálódott, az agglomerációs önkormányzatok csak 0,6 milliárd forinttal járultak hozzá a költségekhez, így a fővárosnak a nem rá tartozó szolgáltatásból évi nettó 11 milliárd forint vesztesége képződött.  Így erről a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell egyeztetnie és tárgyalnia a jövőben - mondta.

Politikai értelemben át akarja venni a fővárost a kormány. A szocialista Horváth Csaba így reagált lapunknak a miniszterelnök és a főpolgármester hétfői találkozóján történtekre, amelyet szánalmasnak és érthetetlennek nevezett. Az ellenzéki várospolitikus szerint Orbán Viktor már régen el akarta lehetetleníteni Budapestet, ami eddig nem sikerült, most viszont rájött, ha pénzügyileg sikerül úgy kivéreztetni a fővárost, hogy a közfeladatokkal sem tud megbirkózni, akkor akár fideszes csődgondnokot is kinevezhet, és minden döntést átvehet a közgyűléstől. Horváth elképzelhetőnek tartja, hogy akár Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, a Fidesz fővárosi elnöke legyen ez a csődgondnok.

"Ha ellenzéki főpolgármesterként magam lennék Tarlós István posztján, ennél gonoszabbul akkor sem tudott volna velem kibabrálni a kormány" - fogalmazott Horváth Csaba. Azt várták volna a kormánytól, hogy adjon írásos garanciát a budapesti tömegközlekedés hosszú távú finanszírozására, garantálja a fővárosi fejlesztéseket, vonja vissza a Budapestnek káros legutóbbi törvénymódosításokat és tartsa távol magát a budapestiek vagyonától. Emellett azt is, hogy a főváros kapja vissza azt a 15 milliárd forintot, amelyet idén az állam helyett előlegezett meg a fővárosi tömegközlekedés fenntartásához. Ezt fejlesztésre szánt pénzből adták és mert eredménytelen volt a kormányfői találkozó, az összeget, ami a 3-as metró felújításakor is hiányozhat majd, a budapestiek nem kapják vissza. A szocialista fővárosi képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a budapestiek által naponta befizetett 18 milliárd forint adóból 1 milliárd forintot sem kíván a város rendelkezésére bocsátani, amiből biztosítani lehetne a helyi közszolgáltatásokat. Arról beszélt, a napi 18 milliárd valós szám, miután Budapest adja a GDP 40 százalékát, ami közel 5500 milliárd forint.

Miután Orbán nem akar változtatni a múlt kedden elfogadott jogszabályon, így félő, hogy Budapesten nem lesz miből fizetni az utcák takarítását, a közvilágítást, a színházakat. A 17 kerületi fideszes polgármester pedig Horváth szerint mindenhez csöndben asszisztál. Saját magukért, a kerületükért sem állnak ki, pedig korábban arról beszéltek, azért kell közgyűlési tagnak lenniük, hogy képviselhessék a várost.

Szánalmas volt a Fővárosi Közgyűlés mai ülése a képviselő szerint, mert miközben Budapest lassan összedől, a fideszes polgármesterek számára csak az volt fontos, hogy Simicska Lajosék december 31-ig nem bontsák el a hirdetőoszlopaikat. Az Orbán-Tarlós egyeztetésről nem esett szó. Csupán Horváth beszélt arról, hogy véleménye szerint a testület elé benyújtott javaslat méltatlan a közgyűlés egész éves munkájához, hiszen az "a Fidesz belháborújáról" szól, illetve a DK-s Gy. Németh Erzsébet közölte, várta, hogy a főpolgármester tájékoztatást ad a BKV finanszírozásának kérdésében folytatott megbeszéléséről.

A Népszava számolt be róla elsőként, hogy a tegnapi Orbán Viktor-Tarlós István találkozón nem született megállapodás. Mint írtuk: a miniszterelnök és a főpolgármester 3,5 órás találkozójából 1,5 óra négyszemközt zajlott, majd később Orbán és Tarlós is egy-egy kollégájával kibővülve zajlott a tanácskozás. Forrásunk szerint a Tarlóst kísérő Kocsis Máté – a Fidesz budapesti elnöke - meglehetősen passzív volt a tárgyalások alatt. Úgy tudjuk, nem közeledett a felek álláspontja, pusztán annyi elmozdulás történt, ami segíthet Tarlósnak presztízsveszteség nélkül megúsznia a fővárost hátrányosan érintő múlt heti kormányzati, illetve parlamenti döntést. 

Újra járnak a vonatok Devecsernél

Befejeződött a reggeli vasúti baleset helyszínelése Devecser és Boba állomás között és megindulhatott a vonatforgalom - közölte a Mávinform kedd reggel.

A Székesfehérvár-Veszprém-Celldömölk szakaszon kedd reggel gázolt el egy férfit a vonat Kerta és Tüskevár között. A helyszínelés idejére a két állomás között a vágányt lezárták, ezért vonatpótló buszok szállították az utasokat Devecser és Boba állomások között. A helyszínelés nem sokkal 9 óra előtt befejeződött, így megindult a vonatforgalom. A menetrendszerű közlekedés a késő délutáni órákra áll helyre a Székesfehérvár-Veszprém-Celldömölk szakaszon.

Kapcsolódó
Elgázolt egy férfit a vonat Tüskevárnál