Ökotárs-ügy - Reagált a Miniszterelnökség

Az úgynevezett norvég alapok további működéséről szóló tárgyalások eredményeképpen a következő támogatási ciklusban az Ökotárs Alapítvány nem lesz részese a támogatások odaítélésének és kihelyezésének - közölte a Miniszterelnökség kedden

Közleményükben azt írták: az Ökotárs működésével kapcsolatban megfogalmazott kormányzati kifogások miatt alakult ki a vita Norvégiával, és azok továbbra is érvényesek. Ezzel együtt - mint kiemelték - a magyar kormány sikeresnek ítéli meg a Norvégiával az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalásokat. "A megállapodás eredményeként egyrészt biztosított Magyarország teljes szuverenitása, vagyis a jövőben idegen kormány, a magyar kormány együttműködése és ellenőrzése nélkül nem tud támogatást osztani hazánkban" - fogalmazott a Miniszterelnökség.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára december 9-én jelentette be, hogy Magyarország megállapodott a Norvég Civil Támogatási Alappal, így folytatódhatnak a kifizetések. Kifejtette: a kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy egyes civil szervezetek szabálytalan módon részesülnek támogatásban az alap révén. A megállapodás ténye azonban azt tükrözi, hogy Magyarországon megfelelően működnek a jogérvényesítési mechanizmusok, és a kormány tiszteletben tartja a jogszerűség követelményét - tette hozzá.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter december 10-én elmondta: a program újraindulásával az alapból felhasználható lesz 37-40 milliárd forint, az elszámolási időszakot pedig meghosszabbítják 2017. áprilisig; így befejeződhetnek a 2007-2013 közötti pályázati programok. Akkor azt is elmondta, hogy a 2014-2020-as időszak esetében még vita van arról, hogy a norvég pénzeket ki ossza ki. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot - fogalmazott.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavaly novemberben tett feljelentéseket "a norvég alapok vizsgálata során megállapított szabálytalanságok" miatt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezután nyomozást rendelt el költségvetési csalás gyanúja miatt a norvég alapok ügyében ismeretlen tettes ellen. A NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága idén októberben közölte, hogy megszüntették a nyomozást, mivel annak "adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése".

Az ügyben érintett Ökotárs Alapítvány üdvözölte a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben ellenük és az általuk támogatott 17 szervezet ellen folyó nyomozás megszüntetését. Közölték ugyanakkor, hogy az Ökotárs és partnerei, az Autonómia, a DemNet és a Kárpátok alapítvány adószámának sorsa "továbbra is a bíróság kezében van", de minden jogorvoslati fórumot megkeresnek, hogy bizonyítsák álláspontjukat.

Lásd még: Titkos alkut kötött a kormány - Kifúrták az Ökotársat?

Szerző

Sexepil koncert a Trafó Kortárs Művészetek Házában

December 27-én a Trafó Kortárs Művészetek Házában ad koncertet a Sexepil, a zenekar, amelyik hosszú szünet után tavaly új albummal tért vissza

A csapat igazi nemzetközi sikersztorit tudhat maga mögött: dalaikat rendszeresen játszotta az MTV, dolgoztak a Nirvana producerének stúdiójában, és olyan helyeken léptek fel, mint a texasi South by Southwest fesztivál, vagy a legendás New York-i CBGB. Néhány évre eltűnt a formáció, majd tavaly átalakult koncepcióval, új felállásban tértek vissza a reflektorfénybe. A Sexepil tagjai: Deák Endre - gitár, Kocsis Tamás - gitár, László Viktor - basszusgitár, Vangel Tibor - dob, ének, gitár, basszusgitár, programozás.

Szerző

"A mocsok ködöt színi, levegő helyett”

Publikálás dátuma
2015.12.22. 06:46
Népszava fotó
A Szkéné Színházban a napokban mutatták be Szép Ernő az Emberszag című regényének színpadi változatát Szikszai Rémusz rendezésében a Vádli Alkalmi Színházi Társulás a Szkéné és a Füge koprodukciójában. Az előadás egyik főszerepét Fodor Tamás játssza, aki azt mondja, 1944-ben a zsidóüldözés következtében hatalmas vérveszteség érte a magyar nemzetet, amit szinte a mai napig nem tudtunk kiheverni. Fodor szerint el kell érnünk odáig, hogy újra megérezzük a szolidaritás, az egymásra utaltság fontosságát.

- Nem istenkísértő vállalkozás Szép Ernő naplószerű prózai művét, az Emberszagot színpadra vinni?

- Általában kétféle alapanyaggal kísérletezik az ember: vadonatúj drámai művekkel, vagy jelentős klasszikus drámaírók munkáinak újrafeldolgozásával, újabb nézőpontot keresve. Mostani divat, és ez számomra igen kedves, hogy az alkotók visszahelyezik a színházi előadást az epikába, vagyis igyekeznek elmesélni egy történetet, illetve bemutatni az elmesélő különböző viszonyait, például a figurákhoz fűződő kapcsolatát.

- Ennek a folyamatnak milyen a viszonya a mához?

- Olyan, mintha a mai utcaemberének történetét röviden, szkeccsszerűen dramatizálnám. Ha kicsit is figyelünk, villamoson, autóbuszon az emberek hétköznapjairól szóló „dramoletteket” csíphetünk el. Kitűnő karaktereket adnak az elbeszélők azokról, akikről épp szó van, úgyszólván tódítják az eseményeket. Engem régóta izgat, hogy miként lehet úgy történeteket elmesélni, hogy közben kilép az ember a mesélő szerepéből. A „főmondatban” benne marad, de a „mellékmondatban” érdekes karaktereket ábrázol.

- Maradjunk a főmondatnál, vagyis Szép Ernőnél!

- Nagyon örültem Szikszai Rémusz darabválasztásának, bár ez egy kevésbé ismert, mégis sok kiadást megért műve a szerzőnek. Szép Ernőnek, a magyar irodalom egyik legeredetibb hangú írójának inkább a drámáit, vígjátékait szokták játszani. Az Emberszag című regényben fantasztikusan megszerkesztett mondatokban ír le valamiféle borzalmat, amely húsz napon belül játszódik 1944. október 20-tól november 10-ig először egy pozsonyi úti csillagos házban, ahová a zsidó származásúaknak be kellett költözni. Aztán munkaszolgálatra vitték őket és a menet kikötött az erdőkertesi téglagyárban, ahol sáncot ásattak velük. Ha valaki arra gondol, hogy Szép Ernő írása kizárólag a holokausztról, vagy az odavezető útról szóló szenvedéstörténet, netán egy erős politikai pamflet, az téved. Jelentős európai írók és ebbe a szerző is beleértendő, olyan hangon voltak képesek beszélni ezekről az eseményekről, amely még kegyetlenebb, még maróbb, mint a tragédia. Inkább jellemző rá a groteszk, az abszurdumig hajtott keserű humor. Ez a hang segít bennünket annak a feldolgozásában, ami tőlünk látszólag messze esik.

- Emellett a rendező az előadás formai megoldásaival is segíti a nézőt, hiszen például huszonnyolc karakteres bábot is használ a produkcióban.

- A bábokat Németh Ilona készítette. Az egyik jelenetben a bábok még táncra is perdülnek egy különös négyes táncban, amely a kényszerűen elfojtott vágyakról szól. A bábok mellett három színész Szép Ernő személyiségének három különböző vonását – a kétkedő, a lelkes, és a visszaemlékező - próbálja megjeleníteni. Én természetesen az utóbbit, a keserű bölcsebb játszom. Nagyon fontos szerepet kap a Monori András által szerzett zene, a dalszövegeket pedig Szép Ernő ma is aktuális az 1910-es, illetve ’20-as években írt versei adják. A néző ezekből gyakorlatilag revüszerűen előadott dalokat kap. A produkciónkat látva talán a közönség a Kabaré című híres filmre vagy az abból készült színpadi változatokra, valamint Tadeusz Kantor híres előadásaira asszociálhat.

- Az előadás arról is szól nagyon szemléletesen, hogy miként próbáltak meg befeketíteni, lejáratni ártatlan embereket és ez a jelenség sokunknak azt hiszem ma is ismerős lehet.

- Gondoljunk csak a menekültekre, vagy azokra, akik nem óhajtanak alattvalói lenni az adott hatalmi kurzusnak.

- A gyűlöletkeltésre gondol?

- Részben. Szép Ernő ezt úgy fogalmazza meg: „ezt a sűrű butaságot nyelni, ezt a mocsok ködöt színi, levegő helyett! Tűrni tehetetlenül, hogy sorvasztják el itt az értelmet, a humort, a szellemet.” Ez a kifakadás adhat közös élményt nekünk játszóknak és a nézőknek egyaránt, hiszen amiről az előbbi idézetben Szép Ernő szólt, valljuk be őszintén ma itt Magyarországon nap, mint nap tapasztalhatjuk.

Népszava fotó

Népszava fotó

- A revüszerű forma, a súlyos mondanivaló egyfajta ellenpontozásaként szolgál?

- Én inkább súlyos helyzetként fogalmaznám meg és ezt Szép Ernő nagyon karakteres mondatokkal ábrázolta. Ez a szöveg tele van iróniával és kegyetlen öniróniával. Itt azért mindenki megkapja a magáét, zsidók, nem zsidók, nyilasok és németek, mind. De ez a szöveg roppant életszeretetről tanúskodik és ezt is felfoghatjuk egyfajta üzenetként. Még akkor is, ha kiderül az írásból, hogy 1944-ben nem

egyszerűen a zsidókat üldözték, hanem, ezáltal lefejezték a magyar értelmiség, a magyar polgárság javát. Azok a pénzemberek, színészek, szerkesztők, sportolók, akik áldozatai lettek az üldözésnek, ők jelentették a modern magyar polgárságot. Hatalmas vérveszteség érte a magyar nemzetet, amit szinte a mai napig nem tudtunk kiheverni.

- Mit tehetünk az ellen, hogy hasonló borzalmak újra megtörténjenek?

- Talán azzal tehetünk a legtöbbet, ha figyelmeztetünk az akkori és a mai események hasonlóságaira, közös jegyeire. Arra, hogy mi történik akkor, ha valakik autokratikus államot hoznak létre, amely azt deklarálja, hogy megvédje az embert, miközben elpusztítja a benne lévő humort, értelmet és a szellemet. Nem feltétlenül csak a politikai szélsőjobb az ellenfél, hanem az a hatalom is, amely tönkreteszi az egyéniséget, a sokszínűséget. Attól még, hogy grammatikailag egy nyelvet beszélünk, nem alakul ki automatikusan a nemzeti együttműködés rendszere. Attól még nem leszünk feltétlenül együtt. Attól válhatunk eggyé, hogy ha tiszteletben tartjuk a tradícióinkat bárhonnan érkeztek, a Balkánról, Ázsiából vagy itt teremtették meg őket Budapesten az építészetben, a művészetben, vagy a sportban. Ebből a büszkeségből nem lehet kitaszítani senkit. El kell érnünk odáig, hogy újra megérezzük a szolidaritás, az egymásra utaltság fontosságát.

Szerző