minimálbér;

2015-12-23 06:21:00

Minimálbér: Száztizenegyezer

Bruttó 111 ezer forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról írt alá tegnap egyezséget három munkaadói szervezet és két szakszervezeti tömörülés. Egyezséget és nem megállapodást, ugyanis a legnagyobb létszámú munkavállalói érdekvédelmi szervezet a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László nem volt hajlandó egy olyan dokumentumhoz a kézjegyét adni, amely kizárólag a kormányzati akaratot tükrözi.

Úgy tetszik az előre eltervezett menetrend szerint és számok mentén született egyezség a jövő évi legkisebb bérekről. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a munkavállalói oldalon a legtöbb tagot maga mögött tudó MASZSZ javaslatait félresöpörve, lényegében azt az egyezséget nyomta le a munkaadók (MGYOSZ, VOSZ, ÁFÉOSZ), valamint két szakszervezeti tömörülés (LIGA, Munkástanácsok) torkán, amelyet még a nyár derekán Lázár János kancelláriaminiszter megfogalmazott. Így csak félsikernek tekintheti az államtitkár, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) hogy tegnap - a MASZSZ kivételével - aláírták a bruttó 111 ezer forintos minimálbérről és a bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról szóló megállapodást.

Ha úgy vesszük, akkor a kabinet nem is hagyott a maga számára mozgásteret az összegeket illetően, hiszen az Országgyűlés kormánypárti többsége már tavasszal rábólintott a jövő évi központi költségvetésre, illetve a legfontosabb adótörvényi változásokra, és ezekben már a tegnap rögzített számok szerepeltek. A kormány legközelebbi ülésén minden bizonnyal jóváhagyja az egyezséget és a napokban ki is hirdethetik az erről szóló rendeletet.

A kabinet egyébként 2016-ban 1,6 százalékos infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos, 15 százalékra történő csökkenésével számol, így a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér emelkedés valósulhat meg, amire a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt példa.

Ezzel önmagában nem is lenne semmi gond, de mint Kordás László, a MASZSZ elnöke a Népszavának elmondta: elégedetlenek, ezért sem írtak alá megállapodást. A MASZSZ legfőbb kifogása, hogy a megemelt nettó minimálbér - 68 ezer forint - még 2016-ban sem éri el a teljes munkaidőben dolgozók létminimumát, annál mintegy 20 ezer forinttal kisebb. Ezért a szakszervezeti szövetség már korábban javasolta, hogy fogadjanak el egy felzárkóztatási tervet, amely bemutatná, hogy 2018-ig, vagyis három év alatt, miképpen tűnik el ez különbség. Ehhez a munka világát terhelő adó- és járulékok rendszerének átgondolására is szükség lenne. Azonban ennek a jövőképnek a megfogalmazásával továbbra is adós maradt a VKF, meg sem tárgyalták a javaslatot. A LIGA és a Munkástanácsok bár egyetértett ezzel a javaslattal, végül mégis alávetették magukat a kormányzati akaratnak - mondta Kordás László.

Példátlannak nevezte a bérmegállapodás elmaradását közleményében Tóbiás József. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Magyarországon negyed évszázada nem volt példa arra, hogy ne szülessen megállapodás a munkavállalók, a munkáltatók, valamint a kormány képviselői között a következő évi minimálbérről. Döbbenetes, hogy Orbán Viktor kormánya a 2015-ös bértárgyalásokon még arról sem volt hajlandó megállapodni, hogy a minimálbér 2018-ra érje el a létminimum összegét. A pártelnök örömmel nyugtázta viszont, hogy van olyan szakszervezet Magyarországon, amely valóban a munkavállalók érdekében lép fel.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint elfogadhatatlan az, hogy a minimálbér a szegénységi küszöb alatt van. Amióta a kormány megadóztatta a minimálbért, az OECD-országok közt Magyarországon kell a legtöbbet adózni a legkisebb bér után - tette hozzá. A vállalkozók terheinek növelése nélkül csak az adó-és járulékterhek csökkentésével lehetséges a minimálbér felzárkóztatása a létminimumhoz.