Azok a bűnös vulkánok

Publikálás dátuma
2015.12.24 06:18
A város lakosai félelemmel vegyes örömmel üdvözölték az Etna kitörését
Fotó: /
Az elmúlt hónapokban több nagyobb vulkán is a figyelem középpontjába került: december elején látványos kitöréssel vonta magára a figyelmet az Etna, majd a romániai Csomádról érkezett a hír: 29 ezer éves szunnyadásából ébredt fel. S még tartott a párizsi klímacsúcs, amikor megjelent a Global Change Biologyban egy tanulmány, amely új elemmel gazdagítja a vulkánok és a klímaváltozás kapcsolatát.

A föld globális változáson ment keresztül a 80-as évek végén, különösen 1987 körül, amikor hirtelen felmelegedés következett be és ezt az öt évvel korábban kitört mexikói El Chichón vulkán okozta. Akkor történt például, hogy a Balti-tenger felé áramló folyók téli vízhozama 60 százalékkal megnőtt, hogy az Egyesült Államok nyugati részében dúló erdőtüzek átlag időtartama 400 százalékkal(!) hosszabb lett. A tanulmány azt sugallja, hogy a klimatikus változásokat nem úgy kell elképzelni, mint lassú, fokozatos folyamatokat, hanem mint váratlan gyorsulások bekövetkezését és ezek között a legjelentősebb éppen az 1987-es volt, amelyhez nem volt hasonló az utóbbi ezer évben.

„Ki tudtuk mutatni 72, hosszú viharsorozaton keresztül, hogy 1987 körül nagyon fontos változás történt a világgal” – idézte a Panorama olasz magazin Philip C. Reidet, a plymouthi egyetem oceanográfiai intézetének professzorát, a tanulmány főszerzőjét, aki szerint ez magával hozta a földi rendszerek széles skálájának elindulását egy új szisztéma felé. A tudósok azonban tévesen számítottak arra, hogy a vulkánkitörés következtében levegőbe került hamufelhők tartósan hűtik a bolygót azzal, hogy megakadályozzák, hogy a napsugárzás a Földet érje.

A globális felmelegedés ugyanis elérte azt a kritikus pontot, ami által az ideiglenes lehűlést rövid időn belül követte a hőmérséklet gyors növekedése. És ennek a változásnak nagy hatása volt sok biológiai, fizikai és kémiai rendszerre az egész világon, de különösen az Északi-sarkon és az északi zónákban. A klímamodellek széles skálájára, csaknem 6 500 meteorológiai állomás adataira, számtalan kutatóra és tanulmányra támaszkodva a szerzők három évi munka után megtalálták a változás bizonyítékait egy sor biofizikai mutatón keresztül:

* a hőmérséklet emelkedése,

* az óceánok sótartalmának emelkedése,

* a folyók ph szintjének változása,

* a növények és madarak viselkedésének megváltozása,

* a jég és a hó mennyiségének csökkenése a krioszférában (a világ jéggel és hóval fedett zónáiban)

* a szél erősségének változásai.

Majd találtak egy mindennek látszólag ellentmondó adatot: a széndioxid mennyiségének csökkenését az atmoszférában, egyidejűleg a földön és a tengerekben a karbon-szint növekedésével, ami abból keletkezett, hogy új növényzet jelent meg a korábban hóval és jéggel fedett területeken.

Azt is felfedezték, hogy a változás a Föld különböző régióiban nem ugyanakkor következett be, hanem Nyugattól Kelet felé haladt, Dél-Amerikánál kezdte 1984-ben, Észak-Amerikában észlelték 1985-ben, 1986-ban pedig az Atlanti-óceán északi részében. Európába 1986-ban érkezett és Ázsiába 1988-ban. A változások egybeestek a korai cseresznye-virágzással Washington városában, Svájcban és Japánban, néhány békafajta pusztulásával Közép-és Dél-Amerikában.

A kutatók úgy vélik, hogy ezek a változások a kezdetét jelenthetik a felmelegedés gyorsulásának. A kombinált váratlan hatások, amikor az emberek által okozott felmelegedés és a nagy vulkáni kitörések kölcsönhatásba lépnek egymással, előidézhetik ezt a drámai jelenséget, amely keresztül húzhatja annak a célkitűzésnek a megvalósulását, hogy a felmelegedés ne haladja meg a plusz 2 fokot.

Kitörő Etna, szunnyadásból ébredő Csomád
Az elmúlt időszakban több nagyobb vulkán is a figyelem középpontjába került. Ősszel látott napvilágot a hír, amely szerint az olaszországi Etna felébredt. A tűzhányó valódi aktivitást csak december elején mutatott, ekkor azonban olyan erős és látványos kitörést produkált, ami a hegy történetében viszonylag ritka. Az elmúlt húsz év egyik legerősebb kitörésének eredményeként a dél-olaszországi Reggio Calabria repülőterét lezárták, a szicíliai Messina városát pedig teljesen elborította a fekete hamueső.
A város lakosai az eseményt félelemmel vegyes örömmel üdvözölték.Nem sokkal később (december közepén) már a Kárpát-medencére szegeződött a figyelem, amikor a székelyföldi Csomád csaknem 29 ezer éves szunnyadásából ébredt fel. Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékének tanszékvezetője ekkor közölte: a vulkán még kitörhet, a Csomád alatt ugyanis még mindig van olvadéktartalmú magmás test.
Ennek jelenléte viszont csak az egyik feltétele annak, hogy a hegy felébredjen, mivel ahhoz a friss magmának is be kellene nyomulnia a Csomád alá. Ennek jelét azonban nem fedezték fel. Hozzátette, ha a folyamat egyszer mégis megindulna, annak lennének jelei, a beáramlás megkezdődése után pedig évekre lenne szükség, hogy a vulkán kitörjön. Így lenne idő felkészülni rá.



2015.12.24 06:18

Havi 1,4 millióval nem számolnak el az EP-képviselők

Publikálás dátuma
2018.09.26 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Unió Törvényszéke elutasította az újságírók által benyújtott keresetet, vagyis egyelőre nem lesz nyilvános, az Európai Parlament tagjai mire költik havi a költségtérítésüket. A titkolózás viszont nem lesz sokáig fenntartható.
Remélem, az Európai Parlament (EP) mihamarabb eleget tesz annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy elszámoltassa a tagjait hivatali költségeikről — így reagált lapunknak Heidi Hautala finn zöldpárti EP-képviselő az Európai Unió Törvényszékének keddi döntésére. Határozatukban a bírák megállapították: a képviselők kiadásainak az ellenőrzése az EP hatáskörébe tartozik. Egyúttal helybenhagyták azt a döntést, amelyben a parlament megtagadta, hogy újságírók – köztük az Átlátszó oknyomozó portál munkatársai –hozzáférhessenek az EP-képviselők napidíjára, utazási és hivatali költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumokhoz. A törvényszék érvelése szerint a kérelmezők nem tudták kellőképpen megindokolni, miért van szükség a képviselők személyes jogainak korlátozására, ami együtt járt volna adataik továbbításával. Az Európai Parlament tagjai – a fizetésük mellett – havonta 4400 eurót (körülbelül 1,4 millió forintot) kapnak hivatali és adminisztratív költségeikre. Ennek elköltéséről nem kell számot adniuk. Az újságírók pereskedése és a civilek petíciói ráébresztették a képviselő-testületet, hogy inkább előbb, mint utóbb meg kell reformálnia a visszaélésekre módot nyújtó költségtérítési rendszert. Az erről szóló belső viták zárt ajtók mögött zajlanak az EP elnökéből és 14 alelnökéből álló grémiumban, a Büróban, amely a nyári szünet előtti utolsó ülésén nem tudott egyetértésre jutni a szükséges lépésekről. A testület valamennyi néppárti és néhány szocialista tagja leszavazta az előterjesztést, amely megszigorította volna a pénzköltés szabályait. A testület szeptember 11-re összehívott tanácskozásán pedig az elnök és az alelnökök többsége nem állt ki amellett, hogy a témát újra napirendre tűzzék. – A törvényszéki ítéletnek az az üzenete, hogy a reformot haladéktalanul végre kell hajtanunk - hangsúlyozta lapunknak Heidi Hautala, aki a reformot előkészítő parlamenti munkacsoport tagja.  – A parlament nem követelhet nyitottságot és átláthatóságot másoktól, miközben önmagát kivonja a követelmények teljesítése alól – mondta Hautala, hozzátéve, hogy a Bürónak ismét foglalkoznia kell a költségtérítés ellenőrzésének a bevezetésével. Ha az EP vezető testülete továbbra is gátolni fogja a reformot, akkor a Zöldek az EP Eljárási Szabályzatának módosításával próbálják majd elérni a változtatást. Ezt a parlament plenáris ülésének kell jóváhagynia.
2018.09.26 06:00
Frissítve: 2018.09.26 06:00

Fogaskerekek között beszélt az élet matematikájáról Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.25 22:14
Orbán Viktor az EuroSkills 2018 ünnepi megnyitóján
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nem, ez nem egy futurista lázálom: a miniszterelnök az Euroskills megnyitóján, ipari díszletek között méltatta Magyarország „világszínvonalú szakmunkásait”. Akik valószínűleg külföldön inkább próbálnak szerencsét, hiszen itthon közel 84 ezer betöltetlen álláshely maradt.
Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 
Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.
A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.
2018.09.25 22:14
Frissítve: 2018.09.25 22:17