Istennel találkozni egyszerre félelmetes és elbűvölő, olyan titok, amibe beleborzongunk, de amely lenyűgöz minket és távlatot nyit az életünknek - fogalmazott a bíboros.
Erdő Péter kiemelte: "amikor Istennel, a mindenség teremtőjével találkozunk, lenyűgöz a dimenziók különbsége, de ez a hatalmas különbség egyúttal hívogat is, mert perspektívát ad életünknek, értéket a mi kis dolgainknak és mindennek, ami körülvesz bennünket". Ez a kettősség pedig már a betlehemi jászolnál megjelenik, hiszen "ismerjük Heródes félelmét, és ismerjük a napkeleti bölcsek vonzódását", akik messze földről kelnek útra, hogy "imádhassák a betlehemi gyermeket".
A bíboros rámutatott: a találkozás Istennel követelmény elé is állítja az embert. Isten azonban soha nem követel olyat, amit az ember képtelen teljesíteni. Ha pedig "igényes", ha "magasra teszi a lécet, akkor erőt is ad hozzá, hogy átugorjuk". Ez az emberiség állandó tapasztalata, és "ezért beszélünk kegyelemről", hiszen nem az ember törekszik Isten felé "a saját erejéből", hanem Isten az, aki "megteszi felénk az első lépést, és aki segít meghaladni önmagunkat".
Jézus születésével Isten szolidaritást vállalt az emberrel, magára vette az ember sorsát, "minket pedig arra hív, hogy fölülmúljuk önmagunkat, hogy a mi életünkben is fölragyogjon az a több, amit Isten ki akar hozni az emberből". Meg kell újítanunk a gondolkodásunkat, hogy amit eddig lehetetlennek hittünk, arról fölismerjük, hogy mégis lehetséges, és amiről azt hittük, hogy csak csüggedésre ad okot, abban meglássuk az értékes lehetőséget - figyelmeztetett Erdő Péter.
Hozzátette: erre a megújulásra mindenkinek szüksége van. Aki azt hiszi, hogy rendben van az élete, annak is "rá kell nyitnia a szemét mások szükségeire, és rá kell ébrednie, hogy többet is tehet". De karácsony üzenete annak is szól, aki úgy érzi, hogy nincs tovább, mert nincs olyan emberi élet, amelyben ne volna valamilyen lehetőség.
A bíboros szólt arról is, hogy Jézus Krisztus nem egy mítosz vagy legenda hőse, hanem konkrét történelmi személy, akinek volt szülőföldje, népe és anyanyelve, aki konkrét történelmi korban jött a világra és járt köztünk a földön. Abban a korban a "gyöngeség állapotában jelent meg", öröksége, tanítása és kegyelme mégis bejárta a világot.
Lehet, hogy ma úgy tűnik, hogy Európában visszaszorul sok minden, ami a kereszténységből társadalmi szinten feltűnő és meghatározó volt, és sokan elutasítják Jézus üzenetét. Ugyanakkor a jézusi örömhír világszerte jelen van, olyan helyeken és olyan mértékben, ahogyan azt Magyarországon vagy Európában nem is érzékelik. Ezért is jó újra meg újra találkozni a világegyház valóságával, és rájönni arra, hogy nagyon nehéz körülmények között, szórványban élő keresztények milyen hősies, milyen teljes módon tudják felmutatni a hitet, és hogy ez sokszor milyen vonzó tud lenni - fűzte hozzá.
Az ő példájuk segíthet visszatalálni Jézus Krisztus személyéhez. Segíthet, hogy ne csak egy általános polgári filozófiának tekintsük a kereszténységet, hiszen - miközben természetesen segít a társadalom életében is -, sokkal több annál. Ha ezt megtaláljuk és "intenzíven az életünk részévé tesszük", akkor ennek olyan kisugárzása lehet, amihez képest a "kulturális változások csak epizódok". "Ebben bízunk és annak az erejében és szeretetében, akinek a születését most ünnepeljük" - fogalmazott Erdő Péter.
