Lengyelország Európa-párti -állítja az államfő

Lengyelország Európa-párti politikát folytat és a legjobb kapcsolatra törekszik Németországgal - mondta egy csütörtöki német lapinterjúban a lengyel államfő.

Andrzej Duda a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban visszautasította az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz kijelentését, mely szerint államcsínyt idéző folyamatok zajlanak Lengyelországban. A baloldali német politikus megjegyezése "durva túlzás" és "sértés Lengyelország és a lengyel polgárok számára" - mondta. 

Az idén lezajlott államfő- és kormányváltás sokaknak "nem teszik", köztük leváltott politikusoknak és újságíróknak a "másik politikai táborból", akik ezért igyekeznek rossz fényben beállítani az új kormányt - mondta az elnök, kifejtve, hogy Martin Schulz kijelentését ebben az összefüggésben értelmezi, a "politikai verseny" részének tekinti.

Hangsúlyozta, hogy az új varsói vezetés határozott Európa-párti irányvonalat követ. A lengyelek kiállnak hazájuk uniós tagsága mellett, és tudják, milyen előnyöket jelent az országnak az EU - tette hozzá Andrzej Duda.

A lengyel államfő érthetetlennek nevezte az Európa-ellenességről szóló vádakat, és kiemelte, hogy miközben "egyes nyugat-európai politikusok" korlátozni akarják a személyek szabad mozgását és ezzel támadást intéznek az EU egyik alapelve ellen, Varsó az együttműködés elmélyítését szorgalmazza számos területen, köztük az uniós külső határok védelmében.

A kormány tevékenysége ellen tiltakozó demonstrációkról azt mondta, a tüntetések éppen azt mutatják, "mennyire élő a demokrácia" Lengyelországban. A rendőrség nem avatkozott be, senkit nem fosztottak meg a véleménynyilvánítás jogától, és nemcsak az ellenzék, hanem a kormány támogatói is tartottak egy "nagy demonstrációt".

Az alkotmánybíróság körüli fejleményekről egyebek között elmondta, német és olasz példák is igazolják, hogy a kormány és az alkotmánybíróság közötti vita "teljesen normális" dolog. "Lengyelországban van egy politikai vita, de a demokrácia semmiképp sincs veszélyben" - szögezte le Andrzej Duda.

A lengyel államfő nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az állami médiában és az állami vállalatoknál végrehajtott személycserékre tekintettel előfordulhat-e, hogy +második Magyarország+ lesz Lengyelország, és kifejtette, hogy az előző, az országot nyolc évig vezető liberális kormány "különösen kíméletlen" volt, az állami intézményeket "brutálisan kisajátította".
Hozzátette: "világos, hogy egy kormány a saját embereivel akarja betölteni a fontos pozíciókat" az állami vállalatoknál, hiszen a kormány felelős azért, hogy jól működtessék ezeket a cégeket.

Az európai menekültválságról elmondta, hogy országa készen áll mindenkit befogadni, aki védelemre szorul, de eddig nemigen voltak olyan védelemre szoruló emberek, akik önként Lengyelországba mentek, ezért felmerül a kérdés, vajon miként lehetne teljesíteni a 160 ezer menekült uniós tagállamok közötti elosztását szabályozó eljárás keretében 7 ezer menekült befogadására az előző kormány által tett vállalást. Kiemelte, hogy a lengyel hatóságok senkit nem fognak akarata ellenére, zárt táborokban az országban tartani, de védelmet élvez, aki önként megy Lengyelországba és veszélyben van.

Arra a kérdésre, hogy a jelentős pénzügyi támogatásban megmutatkozó uniós szolidaritásra tekintettel nem lenne-e erkölcsi kötelesség szolidaritást tanúsítani a menekültek befogadásában, a lengyel államfő azt mondta, hogy országa ugyan sokat köszönhet az EU-nak, de nemcsak kapott, hanem adott is, hiszen számos nyugati cég profitált abból, hogy Lengyelország az EU tagja. Továbbá befogadott ukrán menekülteket, és az EU és Törökország megállapodása alapján támogatja majd a Törökországban és Libanonban élő menekülteket.

"De legyünk őszinték, a sok háborús menekült között olyanok is vannak jó néhányan, akik gazdasági okok miatt jönnek" - mondta a lengyel államfő, hozzátéve: a fő gond az, hogy az EU egyáltalán nem készült fel a menekültek érkezésére. Valamennyi tagállamnak ki kellett volna dolgoznia egy "értelmes bevándorlási- és menekültpolitikát" - mondta Andrzej Duda.
Az euró bevezetésének lehetőségéről azt mondta, hogy előbb tovább kell emelni az életszínvonalat, és az euró bevezetéséről "talán tíz év múlva lehet majd komolyan elgondolkodni".

A lengyel-német viszony alakulásáról szólva újságírók kitalációjának nevezte, hogy a jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) előző, 2005-2007 közötti kormányzásának idején romlottak a kétoldalú kapcsolatok, és kiemelte, hogy második hivatalos útja Berlinbe vezetett, ahol "jó megbeszéléseket" folytatott. Németország "rendkívül fontos partner" Lengyelország számára, és a "legjobb kapcsolatok" kiépítésére törekszik vele - mondta.

Ugyanakkor nehezményezte az Északi Áramlat II - az orosz földgázt Lengyelország kikerülésével Németországba szállító - vezeték kiépítésére vonatkozó terveket. Azt mondta, hogy országa ebben az ügyben "több szolidaritást" remélt Németországtól, és a földgázvezeték nemcsak lengyel érdekeket sért, hanem növeli a függőséget Oroszországtól.

Az ukrán válság miatt Oroszország ellen bevezetett szankciókról szólva kiemelte, félő, hogy Németország és más államok vissza akarják vonni a büntetőintézkedéseket és újra üzletelni akarnak Oroszországgal. Hozzátette: egész Európa érdeke, hogy a szankciók addig érvényben maradjanak, amíg nem alakul ki tartós béke Ukrajnában.

Szerző

Merénylethullámot előztek meg Izraelben

Az izraeli biztonsági erők három palesztin merénylőt öltek meg csütörtökön, ily módon meghiúsítva három merényletet, illetve merényletkísérletet.

Az egyik incidensben egy palesztin Jeruzsálemtől északra, egy ciszjordániai kereszteződésben autójával szándékosan az út mellett álló katonák közé hajtott. Egy katona könnyebben megsérült, a merénylőt a biztonságiak lelőtték - értesült a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja. 

Korábban Ciszjordánia Ariel nevű telepesvárosa mellett az ipari negyedben egy másik palesztin késsel megsebesített két biztonsági őrt, amire az őrök lelőtték a támadót. Ebben a késelésben az egyik őr súlyosabb, a másik közepes sérüléseket szenvedett.

Reggel, a csütörtöki első incidensben egy palesztin csavarhúzóval támadt Hebronban egy útellenőrző pontnál az ott szolgálatot teljesítő izraeli katonákra. Őt is lelőtték a helyszínen.  Mindhárom eset az 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában történt.

A palesztinok haragját az a szerda este a tízes izraeli tévécsatornán bemutatott esküvői videófelvétel is kiválthatta, illetve fokozhatta, amelyen vallásos szélsőséges fiatalok egy terrormerényletben nyáron meggyilkolt palesztin család tragédiáját ünnepelték.

Július végén zsidó terroristák egy gyújtóbombával felgyújtották a Duma nevű palesztin faluban egy helyi kétgyermekes család lakóházát, a szülők és egyik kisfiúk halálát okozva.

A minden bizonnyal zsidó merénylőket mindeddig nem ítélték el, de a Sin Bet belbiztonsági szolgálat az utóbbi hetekben előrelépésről számolt be. Letartóztattak és kihallgattak több szélsőséges telepest, de vádemelés bizonyítékok hiányában mindeddig nem történt ellenük.

A szélsőséges jobboldali csoportok az elfogottak kínzásával vádolják az izraeli hatóságokat, amit csütörtökön mind Benjámin Netanjahu miniszterelnök, mind Ajelet Saked igazságügy-miniszter visszautasított.

A tévében bemutatott felvételen az esküvő résztvevői késekkel és fegyverekkel hadonásznak, és valaki kést szúr a háztűzben odaveszett palesztin kisfiú fényképébe. Az izraeli rendőrség vizsgálatot indított az esküvőn történtek ügyében.
Izraelben és a palesztin területeken már harmadik hónapja szinte napi rendszerességgel ismétlődnek a merényletek, valamint az összetűzések az izraeli rendfenntartókkal.

Október elseje óta 123 palesztin vesztette életét általában az izraeli biztonságiakkal történő összecsapásokban, illetve közülük hetvenöten merényletek elkövetése közben. Az erőszakhullámban a másik oldalon eddig húsz izraeli, egy amerikai turista és egy eritreai menekült halt meg.

A támadások közvetlen oka az volt, hogy a palesztin hivatalos és közösségi médiában megjelent feltételezés szerint az izraeli kormány megpróbálja megváltoztatni a látogatási rendet Jeruzsálem óvárosában a Mecsetek terén. Izrael szerint az erőszakcselekményeket palesztin vezetők nyilatkozatai is szítják, míg palesztin források szerint a támadások hátterében az elkeseredettség áll, hogy elveszni látják a reményt egy önálló palesztin állam létrejöttére.

Szerző
Témák
merénylet Izrael

Párizsi merényletek - Újabb gyanúsítottat fogtak el

Újabb, immár a kilencedik gyanúsítottat tartóztatták le Brüsszelben a Párizsban elkövetett terrortámadásokban való aktív részvétel vádjával - közölte a belga főügyészség csütörtökön a La Libre Belgique, francia nyelvű belga napilap tájékoztatása szerint.

A brüsszeli Schaerbeek városrészben, az északi pályaudvar közelében kedden teljes titoktartás mellett végrehajtott rendőrségi akció során elfogott gyanúsított a novemberi párizsi terrortámadások elkövetőinek köréhez tartozhat - tájékoztatott Eric Van Der Sypt, a szövetségi ügyészség szóvivője.

A nyomozás és a rendőrségi akció részleteit nem ismertető tájékoztatás szerint az 1985-ben született gyanúsított, Abdoullah C. belga állampolgár közvetlenül a támadások után kapcsolatba lépett a párizsi kávéházak vendégeire tüzet nyitó Abdelhamid Abaaoud unokatestvérével.

Hasna Ait Boulahcen a támadásokat követően néhány nappal vitte el Abdelhamid Abaaoudot Saint-Denis-be, Párizs jobbára bevándorlók által lakott északi külvárosának egyik lakásába. A rendőrség november 18-án rajtuk ütött, az akcióban rajtuk kívül egy, a lakásban tartózkodó, azonosítatlan fiatalember is életét vesztette.

Eric Van Der Sypt úgy tájékoztatott, hogy az eddigi nyomozati eredmények szerint valószínűleg nem a kedden letartóztatott gyanúsított utalt 750 eurót közvetlenül a támadásokat követően egy brüsszeli bankon keresztül Hasna Ait Boulahcen számlájára.

A rendőrségi akció a november 13-i párizsi merényletsorozattal kapcsolatos nyomozás keretébe illeszkedik, de nem azért mozgósították a különleges alakulatot, mert a vérengzésekkel összefüggésben körözött Salah Abdeslamot remélték volna elfogni.

A kilencedik gyanúsított kihallgatásával kapcsolatban csütörtök délutánra ígért tájékoztatást a belga főügyészség - írta a La Libre Belgique.

Szerző