E cél érdekében egységbe szólított minden régióbeli és azon kívüli iszlám államot. Úgy vélekedett, hogy a muzulmán országok legfőbb kötelessége kijavítani a nemzetközi közvéleményben az iszlámról alkotott negatív képet, mert, mint fogalmazott, az erőszak, a terrorcselekmények, a mészárlások nagy többsége sajnálatos módon az iszlám világban történnek, Afrikában, a Közel-Keleten és Nyugat-Ázsiában. Állította, hogy az iszlám Állam terrorcsoport az iszlám társadalmakat semmisíti meg elsősorban, s ennek okaként az anyagi és kulturális szegénységet nevezte meg. A terrort és a terrorizmust nem lehet bombákkal megsemmisíteni", szögezte le.
Összefogást sürgető beszédében is, bár nem nevezte meg, de bírálattal illette főképp Szaúd-Arábiát és szövetségeseit, akik a jemeni háborúban a síita felkelőket bombázzák. A mérsékeltnek tartott iráni elnök szerint a régió konfliktusaiból leginkább Izrael és a muzulmánellenes erők profitálnak. A szorgalmazott széleskörű muszlim összefogás egyelőre azonban nem tűnik valószínűnek. December 15-én Szaúd-Arábia vezetésével 34 ország megalakított egy terrorellenes "iszlám katonai szövetséget", de abban Irán nem vesz részt. A síita-szunnita ellentétet a terrorveszély sem enyhítette, a legfőbb szereplők ugyanis mindmáig másban vélik felfedezni a legnagyobb veszélyt.
A szaúdi vezetésű koalíció egyértelművé tette, hogy nemcsak az IS, hanem például a libanoni síita Hezbollah, vagy a jemeni lázadókat is ellenségnek tartja, akárcsak a szíriai Aszad-rezsimet, miközben ezek Irán legfőbb szövetségesei. Rohani tegnapi beszédében is kiemelte, nem tartja célravezetőnek a szíriai központi hatalom gyengítését a terrorizmus elleni harc ürügyén.