Szaúd-Arábia eddig nem szűkölködött az anyagiakban. Az állam uralkodója, Szalman király múlt szerdai beszédében pedig azt állította, hogy ezután sem fog, mert az ország GDP-je 2015-ben is növekedett függetlenül az igen alacsony olajártól. Beszédének ugyan csak egy része szólt a gazdaságról, külpolitikai kérdésekről szólva hitet tett Szíria területi egységének megtartása mellett, a legtöbb megfigyelőt mégis az érdekelte, felkészült-e Rijád egy vészforgatókönyvre a nyersanyag nyomott ára miatt.
Senki sem lett sokkal okosabb, pedig nyilvánvaló, hogy amennyiben huzamosabb ideig a decemberi 30-36 dollár között lesz a nyersanyag ára, azt az ország gazdasága is megérzi. Nem is kicsit. Rijád azonban nem akar csökkenteni kitermelésének mértékén. Ennek több oka lehet. Egyrészt nem akarja, hogy a nemzetközi nyersanyagpiacra 2016-ban visszatérő Irán befolyása jelentősen növekedjen egy magasabb olajárral. Másrészt pedig, s erről kevesebb szó esik, nem akarja azt, hogy az Egyesült Államoknak megérje huzamosabb ideig folytatni a palaolaj-kitermelést, amelyet az amerikai gazdaság egyik motorjának tartják. Ez a stratégia eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Igaz ugyan, hogy Amerikában sok kitermelő kutat be kellett zárni, ám ez vajmi kevés hatással volt a nyersanyag árának alakulására.
Kérdés, hogy Szaúd-Arábia meddig képes elviselni a jelenlegi helyzetet. Hiába próbálja megakadályozni a királyság Irán befolyásának növekedését, mindenképpen új geopolitikai és geostratégiai helyzet áll elő azzal, hogy a perzsa állam visszatér a nemzetközi piacokra. Szaúd-Arábia nemrégiben regionális szövetséget hozott létre az Iszlám Állam (IS), amelynek valódi oka nem a szélsőséges iszlamisták elleni fellépés, hanem az, hogy megmutassa Teheránnak, ki is az úr a háznál.
Ez a hatalmi játszma a gazdaságra is hatást gyakorol. Irán rendelkezik a világon a negyedik legjelentősebb olajkészletekkel. Elemzők szerint az ország hosszabb távon 4,7 millió hordó olajat is képes lesz termelni. Megjósolhatatlan azonban, hogy az iráni olaj piacra dobása hogyan hat majd nemcsak a régió, hanem az egész világ gazdaságára. Hogy hatásai lesznek, az biztos. Az olaj alacsony ára ugyanakkor már így is nehézségeket okoz a Perzsa-öböl országai számára. Különösen Rijád számolhat nehézségekkel, még ha ezzel a jelenlegi vezetés nem is hajlandó szembenézni. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azonban már figyelmeztette a királyságot arra, hogy ha a jelenlegi mértékben folytatják a pénzherdálást, akkor öt éven belül felélik pénzügyi tartalékaikat.
Bár Szaúd-Arábia jelentős pénzügyi tartalékkal rendelkezik, amely eléri a 730 milliárd dollárt, ez egy év alatt körülbelül 70 milliárd dollárral csökkent. Az állami bevétel 90 százaléka az olajból származik. Az IMF 2015-ben a GDP-hez viszonyított 21 százalékos költségvetési hiányból indul ki, ami a jövő évben is elérheti a 19 százalékot. A valutaalap szerint ugyan azonnali reformokra lenne szükség, de a királyságnak nem erőssége a spórolás. Hatalmas, sok milliárd dolláros befektetéseket hajtott végre a kormányzat. Jellemző az ottani viszonyokra, hogy az állami alkalmazottak 13. és 14. havi fizetést is kapnak.
Az első válságjelek azonban már most értékelhetőek. A fiatalok nagy része rendelkezik ugyan felsőfokú végzettséggel, ám nehezen találnak munkát maguknak. A Reuters hírügynökség úgy értesült, hogy Mohammed bin Szalman, aki második az örökösödési rangsorban, kemény reformokat tervez, például emeli a dohánytermékekre kivetett adót. Kérdés azonban, hogy a tervezett intézkedések elegendőek lesznek-e.
