Előfizetés

FHB - Tiltott állami tőkejuttatás?

Publikálás dátuma
2015.12.29. 06:21
Az FHB a titokzatos jótevő(k) pénzére vár FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Hatalmas mértékű, legfeljebb 4,45 milliárd forintos tőkeemelésről döntött hétfőn az FHB Jelzálog Nyrt. rendkívüli közgyűlése. Ugyanakkor a korábbi hírekkel ellentétben a bank mégsem vonul ki a Budapesti Értéktőzsdéről, bár részvényeivel kereskedni egyelőre nem lehet.

Bár az FHB Nyrt. nem hagyja el a BÉT-et - a közkézen lévő részvények megvásárlására feltehetően a társaságnak nincs elegendő tőkéje - a pénzintézet tegnapi, rendkívüli közgyűlése bővelkedett izgalmakban, még ha ez az elfogadott határozatokban ez nem is tükröződik. A részvényesek hétfőn arra ébredtek, hogy a BÉT három napra felfüggesztette a pénzintézet papírjaival való kereskedést. Az év végi ünnepek miatt ez azt jelenti, hogy 2015-ben már nem forognak az FHB-részvények a budapesti parketten.

A tőzsdék életében - kommentálták a tegnapi történéseket a szakértők -, nem ritka eset a felfüggesztés, amire általában két magyarázat létezik. A negatív szerint a társaság csőd közeli állapotban van, részvényeladási hullám várható, amely lenyomja az árfolyamokat, amit a felfüggesztéssel kívánnak elkerülni. Az FHB Nyrt. esetében azonban azért szüneteltetik a kereskedést, mert a tőkeemelés hírére hirtelen nőttek volna az árfolyamok, és ezt akik időben észhez kaptak, nyerészkedésre használhatták volna fel.

A tőkeemelés tényleges mértékéről még idén dönthet az FHB igazgatósága, majd ezt követően végre is hajthatják. A közgyűlésen a részvényesek érdeklődtek ennek forrásáról azonban nem kaptak konkrét választ. A Népszava érdeklődésére azonban Kappéter Béla, az FHB kommunikációs vezetője annyit elmondott, hogy jelenleg is érvényes, a 2014 tavaszi közgyűlésen kapott tőkeemelési felhatalmazás, amely azonban ennél kisebb összegről, 1,65 milliárd forintról szólt. A tőkeemelés megvalósulhat törzs-, vagy akár elsőbbségi részvények kibocsátásával is.

A kommunikációs vezető elmondta azt is, hogy a nagyobb összegű tőkeemelési lehetőségét az indokolja, hogy az Magyar Nemzeti Bank új előírása szerint 2016. január 1-jétől a tőkekövetelmények jelentősen szigorodnak. Az FHB vezetői ezért úgy gondolták, hogy jobb, ha bebiztosítják magukat. Másrészt jövőre fellendülhet a jelzáloghitelezés és az FHB arra számít, hogy a takarékszövetkezeteken kívül a hitelintézeti piac más szereplői számára is nyújthatnak majd refinanszírozást (a hitelek átvállalását).

Emellett 2016-tól kezdve legalább 15 százalékos arányban kell majd jelzáloglevélből vagy hasonló értékpapírból finanszíroznia minden egyes banknak a saját jelzáloghitel-állományát. (A jelzáloglevél-forgalmazásban az FHB-n kívül még egy aktív szereplő van, az OTP, az Erste pedig engedéllyel rendelkezik, emellett más pénzintézetek, például a K&H is tervezi jelzálogbank létrehozását.) Emlékezetes, hogy november 20-ig összesen 91 szövetkezeti hitelintézettel kötött jelzáloghitelek refinanszírozására vonatkozó megállapodást az FHB Jelzálogbank. A takarékok jelzáloghitelei meghaladják a 175 milliárd forintot.

A tegnapi közgyűlésen egy részvényes megkérdezte: a szavatolótőke (a bank biztonságos működését szolgáló tőke) részét képző 100 millió euró értéket meghaladó kötvényeket kik jegyzik, és történt-e kamatfizetés. Erre azonban nem kapott választ. A részvényes szerint, ha nem történt kamatfizetés, és állami cégek a jegyző vállalatok, akkor felmerülhet a tiltott állami támogatás veszélye. Éppen ezért a részvényes javaslatára a közgyűlés felfüggesztéséről szavaztak, de azt elutasították.

Ugyanerre hívta fel a figyelmet a múlt Figyelő is, amikor azt írja: "Az FHB üzleti ellenfelei arra (...) régóta kíváncsiak, hogy ki(k) jegyezték le anno az FHB-nak 103 millió eurós alárendelt kölcsöntőkét jelentő kötvényeit, és volt-e ebben állami szerepvállalás. Ezen folyamatok és lépések ellen kőkeményen fellép az OTP, még azt is vállalva, hogy esetleg megkapja, hogy saját nemzete ellen ront Brüsszelben. Hiszen négy, részletes, angol nyelvű beadvány is készült az uniónak a tiltott állami támogatás leírásával. Nem láttuk őket, de úgy tudjuk, hogy a tartalmaik alighanem a fenti pontokról szólnak" - vélekedik a pénzügyi hetilap.

Emelkedtek a Magyar Telekom részvényei

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 52,63 pontos, 0,22 százalékos emelkedéssel, 23 600,03 ponton zárt hétfőn.

A részvénypiac forgalma 3,2 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest. Puzsár József, a KBC Equitas elemzője az M1 aktuális csatornán elmondta: a vezető részvények közül a Mol és a Magyar Telekom emelkedéssel, az OTP és a Richter azonban már a nemzetközi hangulatot követve kisebb mínuszban zárta a napot. A BUX hétfőn elért több mint 3 milliárd forintos forgalma az éves átlagnak csupán a harmada volt - tette hozzá. 

A Mol 140 forinttal, 1,00 százalékkal 14 100 forintra erősödött, 665,5 millió forintos forgalomban.  Az OTP-részvények ára 13 forinttal, 0,22 százalékkal 5891 forintra csökkent, forgalmuk 1,1 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 3 forinttal, 0,74 százalékkal 408 forintra nőtt, forgalma 276,8 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 7 forinttal, 0,13 százalékkal 5400 forintra esett, a részvények forgalma 1,1 milliárd forintot ért el. A BUMIX 1629,30 ponton zárt hétfőn, ez 2,91 pontos, 0,18 százalékos emelkedés a pénteki záráshoz viszonyítva.

Jó hír: erősödött a forint estére

Publikálás dátuma
2015.12.28. 19:33
FOTÓ: Thinkstock
Erősödött a forint árfolyama a főbb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi piacon hétfőn. 

Este hat órakor az euró 313,67 forinton, a dollár 285,72 forinton, a svájci frank 289,14 forinton, a japán jen pedig 2,3741 forinton forgott. Nyitó jegyzéséhez képest az euró 0,88 százalékkal, a dollár 0,91 százalékkal, a frank 0,99 százalékkal, a jen pedig 0,85 százalékkal gyengült a forinttal összevetve. Az euró árfolyama 313,48 és 316,78 forint között alakult napközben. A dollár jegyzése 285,43 és 288,98 forint között mozgott. A svájci frankkal a 288,89 és 292,78 forint közötti tartományban kereskedtek. A japán jen legalacsonyabb árfolyama 2,3704 forint, a legmagasabb 2,4021 forint volt.

Az euró 0,03 százalékkal 1,0979 dollárra erősödött hat órára. Napi legalacsonyabb jegyzése 1,0954, a legmagasabb pedig 1,0993 dollár volt. A svájci frankhoz képest 0,12 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0849 frankon forgott. Egy dollárért 0,9882 frankot kértek, 0,09 százalékkal erősödött az amerikai deviza.