FHB - Tiltott állami tőkejuttatás?

Hatalmas mértékű, legfeljebb 4,45 milliárd forintos tőkeemelésről döntött hétfőn az FHB Jelzálog Nyrt. rendkívüli közgyűlése. Ugyanakkor a korábbi hírekkel ellentétben a bank mégsem vonul ki a Budapesti Értéktőzsdéről, bár részvényeivel kereskedni egyelőre nem lehet.

Bár az FHB Nyrt. nem hagyja el a BÉT-et - a közkézen lévő részvények megvásárlására feltehetően a társaságnak nincs elegendő tőkéje - a pénzintézet tegnapi, rendkívüli közgyűlése bővelkedett izgalmakban, még ha ez az elfogadott határozatokban ez nem is tükröződik. A részvényesek hétfőn arra ébredtek, hogy a BÉT három napra felfüggesztette a pénzintézet papírjaival való kereskedést. Az év végi ünnepek miatt ez azt jelenti, hogy 2015-ben már nem forognak az FHB-részvények a budapesti parketten.

A tőzsdék életében - kommentálták a tegnapi történéseket a szakértők -, nem ritka eset a felfüggesztés, amire általában két magyarázat létezik. A negatív szerint a társaság csőd közeli állapotban van, részvényeladási hullám várható, amely lenyomja az árfolyamokat, amit a felfüggesztéssel kívánnak elkerülni. Az FHB Nyrt. esetében azonban azért szüneteltetik a kereskedést, mert a tőkeemelés hírére hirtelen nőttek volna az árfolyamok, és ezt akik időben észhez kaptak, nyerészkedésre használhatták volna fel.

A tőkeemelés tényleges mértékéről még idén dönthet az FHB igazgatósága, majd ezt követően végre is hajthatják. A közgyűlésen a részvényesek érdeklődtek ennek forrásáról azonban nem kaptak konkrét választ. A Népszava érdeklődésére azonban Kappéter Béla, az FHB kommunikációs vezetője annyit elmondott, hogy jelenleg is érvényes, a 2014 tavaszi közgyűlésen kapott tőkeemelési felhatalmazás, amely azonban ennél kisebb összegről, 1,65 milliárd forintról szólt. A tőkeemelés megvalósulhat törzs-, vagy akár elsőbbségi részvények kibocsátásával is.

A kommunikációs vezető elmondta azt is, hogy a nagyobb összegű tőkeemelési lehetőségét az indokolja, hogy az Magyar Nemzeti Bank új előírása szerint 2016. január 1-jétől a tőkekövetelmények jelentősen szigorodnak. Az FHB vezetői ezért úgy gondolták, hogy jobb, ha bebiztosítják magukat. Másrészt jövőre fellendülhet a jelzáloghitelezés és az FHB arra számít, hogy a takarékszövetkezeteken kívül a hitelintézeti piac más szereplői számára is nyújthatnak majd refinanszírozást (a hitelek átvállalását).

Emellett 2016-tól kezdve legalább 15 százalékos arányban kell majd jelzáloglevélből vagy hasonló értékpapírból finanszíroznia minden egyes banknak a saját jelzáloghitel-állományát. (A jelzáloglevél-forgalmazásban az FHB-n kívül még egy aktív szereplő van, az OTP, az Erste pedig engedéllyel rendelkezik, emellett más pénzintézetek, például a K&H is tervezi jelzálogbank létrehozását.) Emlékezetes, hogy november 20-ig összesen 91 szövetkezeti hitelintézettel kötött jelzáloghitelek refinanszírozására vonatkozó megállapodást az FHB Jelzálogbank. A takarékok jelzáloghitelei meghaladják a 175 milliárd forintot.

A tegnapi közgyűlésen egy részvényes megkérdezte: a szavatolótőke (a bank biztonságos működését szolgáló tőke) részét képző 100 millió euró értéket meghaladó kötvényeket kik jegyzik, és történt-e kamatfizetés. Erre azonban nem kapott választ. A részvényes szerint, ha nem történt kamatfizetés, és állami cégek a jegyző vállalatok, akkor felmerülhet a tiltott állami támogatás veszélye. Éppen ezért a részvényes javaslatára a közgyűlés felfüggesztéséről szavaztak, de azt elutasították.

Ugyanerre hívta fel a figyelmet a múlt Figyelő is, amikor azt írja: "Az FHB üzleti ellenfelei arra (...) régóta kíváncsiak, hogy ki(k) jegyezték le anno az FHB-nak 103 millió eurós alárendelt kölcsöntőkét jelentő kötvényeit, és volt-e ebben állami szerepvállalás. Ezen folyamatok és lépések ellen kőkeményen fellép az OTP, még azt is vállalva, hogy esetleg megkapja, hogy saját nemzete ellen ront Brüsszelben. Hiszen négy, részletes, angol nyelvű beadvány is készült az uniónak a tiltott állami támogatás leírásával. Nem láttuk őket, de úgy tudjuk, hogy a tartalmaik alighanem a fenti pontokról szólnak" - vélekedik a pénzügyi hetilap.