Megállíthatatlanul fogyatkozunk. Talán abban hihetünk a KSH adatainak, hogy az utóbbi öt év fenomenális kormányzati családpolitikája ellenére a reménytelenül pesszimista magyarok, akik bátran szülhetnének sok szépreményű focipalántát a nemzetnek, nem nagyon igyekeznek teljesíteni hazafias kötelességüket. Sőt, mi több, már odáig fajultak a dolgok, hogy januártól októberig 5,8 százalékkal többen haltak meg, mint tavaly ilyenkor, miközben csak fél százalékkal született több gyerek. Ha tartjuk a tempót, néhány év alatt tényleg 8 milliósra zsugorodunk.
Teljesen érthető tehát, hogy lépnie kellett a kormánynak és a magyar demográfiai katasztrófa megállítására 10+10 milliós lakástámogatással kellett felélesztenie a fiatalok szaporodási kedvét. A részleteken szokatlanul sokáig, két hétig is törték a fejüket a rendeletgyártók, miután kipattant valakinek a fejéből a felismerés, hogy a volt egyetemi társak közt, de még a helyettes államtitkárok egyre hosszabb listáján is lennének sokan, akik vállalnák a harmadik, netán a negyedik gyereket is, ha valahogy kaphatnának egy kis pénzt legálisan a szülni is lusta csóróbbak adóforintjaiból, hogy építhessenek valami szépet, nagyot és ízléseset.
Elfér a segítség, hisz nincs mindenkinek olyan komoly családi háttere, mint a külügyminiszternek. Rétvári államtitkár szerint viszont ez így nem hangzik elég jól, bemondta hát, hogy kétszázezer családon akarnak segíteni. Csak meg ne kérdezzék, miért pont ennyin. Bár úgysem tudja senki ellenőrizni, hisz nyilvános adatokból nem lehet összerakni, hány családban 40 év alatti az anyuka, hányan dolgoznak legalább fél éve biztos helyen és hányan fizették az előző másfél évben is az egészségbiztosításukat, vagy a most a londoni kórházakban vajúdó magyar lányok közül hányan gondolják, hogy a kis Olivér húgát már itthon hoznák a világra. Olyan apró részletekre nem pazarolta senki a tintapatront, hogy mekkora önrészt kell felmutatni a családgyarapításra minden fronton készen álló pároknak, de az látszik, hogy nem akarják csak úgy szórni a nehezen összekuporgatott állami filléreket.
Abban szigor van ugyanis, hogy közmunkás, vagy munkanélküli segélyen tengődő lúzer szóba ne jöhessen. Érthető, hisz a 3-4 gyerek felneveléséhez, az akár 299 négyzetméteres új ház fenntartásához sok pénz kell. Az utolsó létminimum számítás szerint két kereső szülő két gyerekéhez 253,3 ezer forintra van szükség, több gyerek többe kerül, ha hitelt is felvesznek, legalább további 50 ezret kellene keresniük. Erre pedig manapság csak a megbízhatóbbak képesek, akikre hosszú távon számíthat a kormány. Akik 2017 karácsonyán már az új lakás nappalijában állítanak fenyőfát, 2018 tavaszán pedig képesek lesznek kifejezni az Orbán Viktor iránt érzett hálájukat is. Egy kis helyiségben.
