Pert indít az állam az FHB ellen

Az FHB kizárta a magyar államot mint kisrészvényest a tőkeemelésből, ezért az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szerdán a bírósághoz fordult, azt kérve, hogy a jogellenes társasági határozatokat helyezze hatályon kívül, és végrehajtásukat már most függessze fel - tájékoztatott a vagyonkezelő.

A MNV közleményében emlékeztetett: az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság igazgatósága december 28-án - a rendkívüli közgyűlés felhatalmazása alapján - döntött az FHB alaptőkéjének felemeléséről új részvények kibocsátásával, legfeljebb 4,45 milliárd forint mértékben.

Az állam nevében eljáró nemzeti vagyonkezelőnek a jelenlegi állapot szerint az FHB-ban 7,32 százalékos részesedése van 4 millió 832 ezer 225 részvénnyel.

Részvényesként az állam az FHB közgyűlésén kezdeményezte, hogy a tőkeemelés során a már meglévő részvényeseket a tulajdonosi részesedésük arányában elsőbbségi jegyzési jog illesse meg. A közgyűlés ezt a javaslatot elutasította.

Ez egyben azt jelenti, hogy az FHB közgyűlésének és igazgatóságának döntése alapján az állam nem vehet részt a jelenlegi zártkörű részvényjegyzésen, azaz az FHB tulajdonosai egyértelműen csökkenteni kívánják a magyar állam részesedését az FHB-ban - közölte az MNV.

A tájékoztatás szerint az állam kisebbségi részvényesi jogainak védelme érdekében bírósághoz fordult az FHB társasági határozatainak hatályon kívül helyezése érdekében, és kérte a bíróságot, hogy a határozatok végrehajtását függessze fel.

A bíróság kedvező döntése esetén valamennyi kisrészvényes elsőbbségi részvényjegyzési joga megnyílik, és szándéka szerint részt vehet a tőkeemelésben - hangsúlyozza közleményében az MNV.

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. cáfolta, hogy jogellenes döntések vezettek volna a tőkeemeléshez

Emlékeztetett arra, hogy a társaság december 28-i rendkívüli közgyűlésén a részvényesek nagy többséggel (89,061 százalékos igen szavazattal) döntöttek a korábbi igazgatósági felhatalmazás módosításáról úgy, hogy az alaptőke 67,5 százalékának megfelelő összeggel, de - névértéken - maximum 4,45 milliárd forinttal megemelkedhessen az alaptőke.

A közleményben kitérnek arra, hogy ez a közgyűlés nem döntött a társaság részvényeseit megillető jegyzési elsőbbség kizárásáról. Erről ugyanis a közgyűlés 2014-ben már döntött, amikor kizárta a részvényesek jegyzési elsőbbségét abban az esetben, ha az igazgatóság a közgyűlés felhatalmazása alapján dönt a társaság alaptőkéjének a felemeléséről - emlékeztettek.

A döntés akkor 99,81 százalékos igen szavazattal született meg, és az előterjesztést akkor a Magyar Állam nevében eljáró MNV is igen szavazatával támogatta - idézték fel, megjegyezve: a határozat valamennyi jelenlegi nagy, illetve kisrészvényes jegyzési elsőbbségét kizárta az igazgatóság tőkeemelési döntése esetén, tehát nem az MNV ellen irányult.

Az FHB közleményében rámutatott: mivel a jegyzési elsőbbségre vonatkozó határozatot legutóbb a rendkívüli közgyűlés nem módosította, ezért a közgyűlés 2015. december 28-án hozott határozatainak esetleges hatályon kívül helyezése sem biztosítana jegyzési elsőbbséget a Magyar Állam vagy a társaság más részvényesei részére.