Nehéz fél év az EU-ban

Kemény kihívások várnak az Európai Unió soros elnökére, Hollandiára. Az ország januártól veszi át a tisztséget. A következő fél évben kellene végső formába önteni azokat a reformokat, amelyeket David Cameron brit kormányfő követel hazája számára.

Igen fontos lesz a következő fél év az Európai Unió szempontjából, ezért szerencsés, hogy a soros elnökséget az EU olyan tapasztalt tagja látja el, mint Hollandia. Bert Koenders holland külügyminiszter olyan uniót követelt, amely a lényegre koncentrál, innovációkkal gyorsítja fel a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremt, s jobban bevonja az uniós polgárokat, illetve a civil szervezeteket a döntéshozatal folyamatába. Ezeket a jelszavakat persze már korábban is sokszor hallhattuk, most azonban valóban nagy szüksége lenne az EU-nak az újításokra az euroszkeptikusok előretörése miatt.

Hollandia víziója szerint olyan Unióra van szükség, amely megvédi polgárait, a klímavédelem szempontjait előtérbe helyezve valósítja meg az energiauniót, fellép a szabadságért, biztonságért, igazságosságért, illetve aktívabb külpolitikát folytat a nemzetközi színtéren. Hollandia már 12. alkalommal látja el az EU soros elnökségét. Mark Rutte holland kormányfő ugyanakkor már azzal is beérné az új kezdeményezések helyett, ha az EU tartaná magát az eddigi határozatokhoz, s át is ültetné azokat a gyakorlatba. Szerinte nem az EU döntéseinek minőségével van a baj, hanem megvalósításukkal.

A 2016-os év egyik leggyakrabban emlegetett szava a „Brexit” lesz. David Cameron 2017 végéig helyezte kilátásba a brit népszavazást arról, hogy hazája az Európai Unió kötelékében maradjon-e. A brit miniszterelnök e tekintetben meglepően derűlátóan nyilatkozott, elismerte azt, hogy legfőbb követelése, a külföldi uniós polgárok szociális támogatásának csökkentése, nem lehet diszkriminatív. A felmérések egyelőre nem adnak okot sok optimizmusra, hiszen többségben vannak azok, akik kilépnének az EU-ból. A London és Brüsszel közötti vitás kérdéseket februárig kellene tisztázni.

Szintén a holland elnökség idejére esik a közös uniós határ- és tengerpart-védelem részleteinek kidolgozása, amely a menekültáradat csökkentését célozná. Az EU-s határvédelemnek ezer állandó és 1500 tartalékosa lenne, akiket válsághelyzetben három napon belül lehetne bevetni, legalábbis ha ezt egy tagállam kéri. Igaz, végső esetben maga Brüsszel is dönthet a bevetés mellett. Ehhez kapcsolódik, hogy 160 ezer menekültet kellene elosztani az Unió területén, ez az, amire több közép-európai állam, köztük Magyarország nem hajlandó. A döntést Magyarország és Szlovákia is megtámadta az Európai Bíróságnál.

Az év első felében azonban várhatóan nem is Budapest és Brüsszel, hanem Varsó és Brüsszel között várhatóak a legjelentősebb konfrontációk. Szakértők egyértelműnek tartják, hogy a jobboldali radikális, nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) alkotta kormány viszonya egyre hűvösebbé válik az EU-val, s mind több bírálatra számíthat a nyugat-európai államoktól a demokráciaellenes intézkedések miatt. Az Európai Tanács állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóit egyébként Donald Tusk ET-elnök vezeti majd.