Előfizetés

Simicskó továbbépítené a tartalékos rendszert

Publikálás dátuma
2016.01.02. 13:22
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Több fontos honvédelmi kérdésben, például a különleges jogrendi szabályozás áttekintésében és az önkéntes tartalékos rendszer továbbépítéséről ötpárti egyeztetéseket tartana a jövőben a honvédelmi miniszter. Simicskó István véleménye szerint,:fejleszteni, erősíteni kell a Magyar Honvédséget, s meg kell becsülni a katonákat, akik a közelmúlt válsághelyzeteiben is bizonyították, tisztességgel helytállnak és szolgálják a hazát.

Felidézte: embert próbáló időben kapta Orbán Viktor miniszterelnöktől a felkérést, amelyet megtiszteltetésnek tart. Az elmúlt évben több mint egymillió menekült érkezett Európába és ebből 400 ezer Magyarországon keresztül vonult át - mondta Simicskó István, hozzátéve: ez Európa-szerte nehéz feladatot jelentett. Több országban, s még uniós szinten sem működött megfelelően a biztonsági rendszer, a magyar biztonsági szervek, a magyar katonák és rendőrök viszont helytálltak - közölte a miniszter, aki szerint a migrációs válsághelyzet tesztelte a magyar biztonsági rendszert, és az kiválóan működött.

Simicskó István szerint, a magyar katonák megfeszített munkán vannak túl. A legkritikusabb területeken kiépítették a fizikai határzárat, a katonai járőrtevékenységet a határokon és több város közterületein továbbra is fenntartják. Emellett felkészítő gyakorlatokat rendeltek el, továbbá komoly erőkkel vettek részt nemzetközi szintű NATO-hadgyakorlatokon, mindemellett csaknem ezer magyar katona van külszolgálaton különböző missziókban, Afganisztántól, Irakon és Cipruson át a Nyugat-Balkánig. Az elmúlt év a tömeges migrációból fakadó válsághelyzet, a párizsi terrortámadások nyomán biztonságpolitikai szempontból igen intenzívvé vált - tette hozzá a miniszter, de kiemelte: a magyar katonák 2015-ben is sikeresen helytálltak Magyarországon és külföldön egyaránt.

A honvédelmi miniszter azt mondta: számára most az a legfontosabb, hogy áttekintsék az eddigi teendőket, azt, hogyan végezték a munkájukat, vonják le a tanulságokat, és megnézzék, hogyan lehet tovább erősíteni az ország biztonságát. Ehhez szerinte a minisztériumi struktúrát is át kell tekinteni: azt, hogy jól működik-e, megfelelően szolgálta-e az ország biztonságát a minisztériumi apparátus. "Gyors döntésekre, gyors végrehajtásra van szükség" - szögezte le Simicskó István.
Emellett a tárcavezető szerint azt is át kell tekinteni, az alaptörvény különleges jogrendi része kellő mozgásteret és lehetőséget ad-e arra, hogy a biztonságot növelni tudják. Úgy véli, érdemes elgondolkodni azon, hogy terrorveszély elhárításában milyen jogszabályi keretek között segíthet a Magyar Honvédség. Milyen jogszabályi módosítások szükségesek, amelyek feljogosítják a katonákat a terrorhelyzet kezelésére békeidőszakban is. Ezekben a kérdésekben a jövőben Simicskó István egyeztetni kíván a parlamenti frakcióval rendelkező pártok szakpolitikusaival is.

Szintén ötpárti egyeztetéseket kezdeményezne a honvédelmi miniszter a tartalékos rendszer továbbépítéséről. Simicskó István szerint akkor lehet a honvédelem valóban nemzeti ügy, ha azt a társadalom valamennyi tagja magáénak érzi. Úgy véli, ehhez területvédelmi alapokon is újra kellene gondolni a rendszert: azt, hogyan lehetne például járási vagy megyei szinten összefogni a tartalékosokat. Ezzel együtt fontosnak tartja, hogy azokat a volt szerződéses katonákat, akik már néhány évet szolgáltak a honvédség kötelékében, rendelkeznek katonai ismeretekkel, legalább tartalékosként visszacsatolják a rendszerbe. Simicskó István elmondta továbbá: a "katonasuli program" szélesítését is tervezik a jövőben, hogy minél többen tanulhassák meg az iskolákban is a katonai alapismereteket. Ezzel együtt azt kiemelten fontosnak tartja, hogy megfelelő oktatók tanítsák a tárgyat. Akik a hazaszeretetre nevelnek, azok egy értékrendet, gondolkodásmódot adnak át a gyermekeknek - emelte ki, megjegyezve: nem militáns képzést szeretnének megvalósítani.

Újabb norvég kézilabdázót igazolt a Győr

Publikálás dátuma
2016.01.02. 12:51
Fotó: Facebook
Ida Alstad személyében norvég balátlövőt igazolt a Győri Audi ETO női kézilabdacsapata.

A klub szombati tájékoztatása szerint a 30 éves légiós hat hónapra szóló kölcsönszerződés keretében érkezett a norvég Byasen együttesétől. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Alstad szombaton már új csapatával edz, feladata elsősorban a decemberi világbajnokságon súlyosan megsérült Tomori Zsuzsanna pótlása lesz.

"Bízunk benne, hogy kimagasló játékintelligenciájával és tapasztalatával gyorsan beilleszkedik majd az ETO-ba, és a jövő héttől már együtt küzd a lányokkal az ETO hazai és BL-sikereiért" - mondta Kelecsényi Ernő klubelnök. "Nagyon boldog vagyok, hogy a világ egyik legjobb csapatában játszhatok. Bízom benne, hogy tapasztalatommal és védekező játékommal hozzájárulhatok új csapatom sikereihez. Bizonyára egy kis időt igénybe vesz, hogy felvegyem a győri játék ritmusát, de ez nem okoz majd gondot" - vélekedett Ida Alstad.

A 2012-ben olimpiát, 2011-ben és tavaly decemberben világbajnokságot, 2010-ben és 2014-ben pedig Európa-bajnokságot nyerő balátlövő - Heidi Löke, Kari Aalvik Grimsbö és Linn Jörum Sulland mellett - a győriek negyedik norvég kézilabdázója. Alstad a jövő hétvégi, Podgorica elleni Bajnokok Ligája-meccsen lép először pályára az ETO-ban.

Egy értelmi sérült férfit keres a rendőrség

Egész éjszaka keresték a rendőrök és polgárőrök Balogh Ferencet, aki 2016. január 1-jén tűnt el esztergomi otthonából és azóta is ismeretlen helyen tartózkodik. Az 50 éves, értelmi sérült férfi időben és térben nem tud tájékozódni írja a rendőrségi hírportál.

Balogh Ferenc körülbelül 155 centiméter magas, zömök testalkatú, sötétbarna hajú, kerek arcú, fülei elállók. Eltűnésekor sötétzöld színű kapucnis felsőt, barna színű nadrágot, sötét színű bakancsot viselt, amelyben egy fényvisszaverő csík van.

Az Esztergomi Rendőrkapitányság kéri, aki a képen látható Balogh Ferencet felismeri, tartózkodási helyéről érdemi információval rendelkezik, névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 „Telefontanú” zöld számán (h-cs: 8-16, p: 8-13), vagy a 107, 112 központi segélyhívó számok valamelyikén. Bejelentés tehető továbbá a 34/517-777-es telefonszámon.