Kutatnak a müncheni „merénylők” után

Továbbra sem látni tisztán, mi is történt szilveszter napján Münchenben. A bajor fővárosban terrorcselekménytől tartva fújták le az ünnepségeket az év utolsó napján. Eddig azonban a rendőrség semmiféle konkrétumra sem bukkant az ügyben. A Spiegel úgy tudja, hogy a rendőrség továbbra is öt-hét feltételezett terroristát keres, akik Irakból és Szíriából érkezhettek. 

Tartózkodási helyük ismeretlen, bár már azt sem zárják ki, hogy valójában nem is terroristákról van szó. Az egyik rendőrségi szóvivő azonban továbbra is azt állítja, olyan értesüléseket kaptak, amiket komolyan kellett venniük. A bajor rendőrség megerősítette jelenlétét Münchenben, a hétvége folyamán is a szokottnál jóval több rendfenntartó tűnt fel az egyes objektumok előtt. Az átlagosnál majdnem 200-zal több rendőr volt szolgálatban. Joachim Herrmann bajor keresztényszocialista belügyminiszter előzőleg próbálta megnyugtatni az embereket, mert mind mondta, nincs szó közvetlen terrorveszélyről.

Egy a párizsi terrortámadástól tartva szilveszter napján a hatóságok lezárták a főpályaudvart, valamint a szintén forgalmas pályaudvart Pasing negyedben. Utóbbit tegnap rövid időre lezárták bombafenyegetés miatt, a rendőrség azonban nem talált robbanószerkezetet. A Spiegel titkosszolgálati értesülése szerint szilveszter éjjelén kisebb merényleteket akartak végrehajtani, amelyek egy nagyobb vérfürdő epilógusai lettek volna. Az első ezzel kapcsolatos értesülést december 23-án kapták a németek, akkor azonban nem tartották hitelesnek ezeket. Később azonban egyre több további információt kaptak a készülő terrorakcióról, ezért döntöttek a rendkívüli intézkedések mellett.

A dpa szerint az első híreket az amerikaiaktól kapták, majd szilveszter napján konkrét terrorfenyegetésről tett említést a francia hírszerzés. A Süddeutsche Zeitung szerint az állítólagos merénylők a belváros egyik szállodájában szálltak meg, itt azonban nem bukkantak a nyomukra, s hírek szerint azonosítani sem tudták őket.

Újabb három személy szabadlábon
Belgiumban elengedtek három személyt, akikről azt gyanították, hogy merényletet akarnak végrehajtani az országban – közölte a brüsszeli ügyészség. Múlt csütörtökön szintén három személyt helyeztek szabadlábra. Ugyanakkor két személy vizsgálati fogságát meghosszabbították egy hónapra. A 30 éves Said S-t azzal vádolják, hogy terrorcsoporthoz tartozott, s terroristák toborzásában vett részt. A 27 éves Mohammed K. merényletek végrehajtásával fenyegetőzött – állította az ügyészség. Mindketten visszautasítják az állítást. Feltételezések szerint a két férfi szilveszterkor akart a november 13-i párizsi terrorcselekményhez hasonló merényletet végrehajtani.

Szerző

Követségre támadtak

Publikálás dátuma
2016.01.04. 06:35
Szaúd-Arábiában úton-útfélen a királyi család tagjainak képe látható FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JORDAN PIX
Az egész Közel-Keletre nézve súlyos következményei lehetnek, s minden korábbinál jobban elmérgesítheti a viszonyt Rijád és Teherán között, hogy Szaúd-Arábia kivégzett egy mérsékelt síita iszlám papot, ráadásul olyan terroristákkal együtt, akik az Iszlám Állam (IS) megbízásából követtek el terrorcselekményeket. Egy sor állam elítélte Rijád lépését. Szombaton pedig Teheránban megtámadták a szaúdi nagykövetséget.

Az idei év sem lesz mentes feszültségektől a Közel-Keleten. Bár az Iszlám Állam befolyása várhatóan csökken, s a szélsőséges dzsihadisták egyre jelentősebb területeket veszítenek majd Szíriában és Irakban, a nemzetközi közösségek számára az IS legyőzésénél is nagyobb kihívást jelenthet a mélypontra került szaúdi-iráni viszony javítása. Ez a kapcsolat végképp elmérgesedett Nimr al-Nimr síita prédikátor szombati szaúdi kivégzése után. A szaúdiak szombaton jelentették be 47 személy, túlnyomórészt „az IS terroristáinak” kivégzését. Közöttük volt azonban al-Nimr síita ajatollah is.

A kivégzésről szóló rijádi bejelentés után Ali Hamenei ultrakonzervatív iráni vallási vezető azt közölte, Isten megbosszulja a kivégzést. Az iráni külügyminisztérium azt állította, hogy Rijád terroristákat és radikális szunnita szélsőségeseket támogat, miközben kivégzi azokat, akik bírálják a szaúdi rezsimet. A kivégzést "súlyos hibának" nevezte a libanoni síita legfelsőbb vallási tanács is. A jemeni síita húszi mozgalom "szent harcosnak" nevezte a szaúdi ajatollahot, és látszatpernek minősítette a vele szembeni bírósági eljárást. Moktada asz-Szadr iraki síita prédikátor békés tüntetésekre szólított fel a szaúdi „állami terrorizmus” ellen.

Elítélte a kivégzést az Európa Tanács. Főtitkára, Thorbjörn Jagland azt közölte, minden körülmények között ellenzi a kivégzéseket. Az ENSZ szintén indokolatlannak nevezte a síita vezető kivégzését. Visszafogottan nyilatkozott viszont az Egyesült Államok, amely aggodalmát fejezte ki. Szombat este tüntetők támadták meg Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét, amelynek egy része felgyulladt. Iráni közlés szerint negyven személyt tartóztattak le. Az épületet evakuálták. Az ország második legnagyobb városában, Mashadban felgyújtották a szaúdi konzulátust. Irán később minden szaúdi létesítmény közelében meghirdetett tüntetést betiltott. A kormányzat nyugalomra szólított fel. Hasszan Rohani iráni elnök elítélte a szaúdi külképviseletek elleni akciókat. Mint fogalmazott, ezeket a támadásokat semmi sem indokolhatja.

Szaúd-Arábiában, az arab tavasz kitörése után, 2011-2013 között, a síiták több tiltakozó akciót is szerveztek, amelyek erőszakba torkolltak, több rendőr életét vesztette, a megmozdulások résztvevői benzinkutakra is támadtak. Al-Nimrt azzal vádolták, hogy ő volt a tüntetők felbujtója. A sejket 2012-ben tartóztatták le. Ez nagy felháborodást keltett hittársai körében. Nimr a legismertebb síita vezető volt a szaúdi Katif tartományban. nem egyszer bírálta nyíltan a rijádi uralkodócsaládot. Ugyanakkor arra ügyelt, hogy ne szítson erőszakot. A szaúdi legfelsőbb bíróság aztán 2015 októberében utasította el Nimr kegyelmi kérvényét.

Nimr sejk testvére azt közölte, hogy az egész családot sokkolta a kivégzés híre, reményét fejezte ki azonban, hogy „minden válaszreakció békés keretek között marad”. Mohammed al-Nimr a Reutersnek elmondta, testvére nagy megbecsülésnek örvendett az egész síita közösségben. Ugyanakkor azt is mondta, elég volt a vérontásból.

Szerző

Tovább tárgyalnak a zágrábi kormányról

Ma folytatódnak a koalíciós tárgyalások a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) és a novemberi horvát voksolás harmadik helyén végzett Híd párt között. A Jutarnji Listnek a HDZ egyik tagja elmondta, kemény egyeztetésekre számítanak. Szerinte a legtöbb vitára a belügyminiszteri tisztség kapcsán lehet számítani, illetve arról, melyik párt képviselője felügyelje a titkosszolgálatokat. 

A Híd ugyanis mindkét poszthoz ragaszkodik, a HDZ azonban nem akar belemenni ebbe. A Jutarnji List forrása szerint Tomislav Karamarkónak, a párt elnökének kellene lefednie mindkét tisztséget. Karamarko korábban a hírszerzést is vezette, s belügyminiszter is volt. A HDZ azt szeretné, hogy a pártelnök a hadügyért, a belügyért és a titkosszolgálatokért felelős kormányfőhelyettes legyen. A Híd viszont párton kívüli személyt kíván jelölni a belügy élére. A két párt minden bizonnyal kompromisszumra jut majd ebben a kérdésben.

A Jutarnji List szombati számában azt írta, hogy Karamarko azt akarja: a kormányban 17 tárca legyen. A HDZ elnöke ezzel kapcsolatos elképzeléseit azonban hétfőn vázolja majd fel Bozo Petrovnak, a Híd elnökének. A két párt nem egészen két hete abban állapodott meg, hogy az új miniszterelnök Tihomir Oreskovic, a Pliva gyógyszergyár korábbi vezetője lesz. Az új miniszterelnök nem tagja egyik politikai pártnak sem.

Szerző