Kisebb a belgiumi terrorfenyegetés?

Publikálás dátuma
2016.01.05. 06:34
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Kettes fokozatúra mérsékelték a belga főváros és környéke terrorfenyegettségi szintjét a biztonsági szolgálatot teljesítő katonák és rendőrök körében. Az ország nagyobb tömegeket vonzó helyszínein ugyanakkor marad a hármas riasztási szint - írta a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap hétfőn.

Belgiumban december 28-án döntöttek a hármas terrorfenyegetettségi szint elrendeléséről, és a belga titkosszolgálatok arra figyelmeztették a hatóságokat, hogy a következő napokban támadás érheti a brüsszeli főteret, a rendőrkapitányságokat és a biztonsági erők tagjait. Másnap elfogtak két, merényletre készülő feltételezett terroristát is, akik állítólag az ünnepek alatt terveztek lecsapni Brüsszel több jelképes helyszínén.

Ennek ellenére a legmagasabb szintű, négyes fokozatú terrorfenyegetettségi készültséget nem rendelték el, mert a szakhatóságok úgy látták, nem áll fenn "közvetlen veszély", azonban fokozták a biztonsági intézkedéseket a rendőrőrsökön, és különleges óvintézkedéseket vezettek be az utcákon járőröző rendőrök és katonák védelmére.

Szerző
Frissítve: 2016.01.04. 21:21

Mélyül a válság, aggódik a világ

Tovább mélyült tegnap az Irán és Szaúd-Arábia közötti feszültség, a szunnita-síita szembenállás fokozódott azzal, hogy Kuvait is visszahívta nagykövetét Teheránból. A nemzetközi közösség aggódva figyeli a történéseket, attól tart, hogy a vegyes lakosságú országokban vallásháborúkhoz vezethet a felekezeti viszony elmérgesedése. 

Határozottan elítélte az európai idő szerint hétfőn késő este ülésező ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a teheráni és mashadi szaúdi diplomáciai képviseletek elleni támadást, amelyek azt követően történtek, hogy Szaúd-Arábia kivégezte Nimr al-Nimr síita vallási vezetőt. Az ENSZ BT aggodalmát fejezte ki a támadások miatt és azt kérte Teherántól, hogy mindent tegyen meg a diplomáciai képviseletek biztonságának szavatolásáért, tiszteletben tartva nemzetközi kötelezettségeit. A testület közleménye azonban szót sem ejt a rijadi kivégzésekről, a síita vezető lefejezéséről, közölte az AFP hírügynökség.

Ezt követően ötre emelkedett azon arab országok száma, amelyek visszahívták diplomáciai képviseletüket a perzsa fővárosból. Tegnap a Szaúd-Arábiával szomszédos Kuweit rendelte haza nagykövetét, csatlakozva Bahreinhez, Szudánhoz, az Arab Emirátusokhoz és természetesen a lépést elsőként meglépő szaúdi olajkirálysághoz. Azt még nem tudni, hogy Kuweit meg is szakítja a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, mint tették azt a jelzett országok.

Szankciók sorozatát is bejelentette Rijad. A szaúdi királyság egyetlen engedményt tesz - a továbbiakban is fogadja a mekkai zarándoklatra az iráni zarándokokat.

A nemzetközi közösség jogosan aggódik. Miután hétfőn a Fehér Ház kérte a két ország vezetőitől tanúsítsanak önmérsékletet és ne fokozzák a helyzetet a közel-keleten, tegnap megszólalt Törökország is. Ahmet Davutoglu miniszterelnök felszólította Szaúd-Arábiát és Iránt, hogy diplomáciai csatornákat használva enyhítsék a köztük támadt feszültséget, és hozzátette, hogy Ankara kész szerepet vállalni ebben.

Oroszország is közvetítene, tárgyalóasztalhoz ültetné Irán és Szaúd-Arábia külügyminisztereit. A moszkvai külügy egyik illetékes a TASSZ hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy Oroszország „őszintén aggódik” a feszültség eszkalálódása miatt, és jelezte, amennyiben a felek elfogadják, Moszkva kész közvetíteni közöttük.

Szerző

Lengyelország szolidaritást kér

Több szolidaritást követelt Németországtól Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. A Bild napilapnak adott interjúban kifejtette, hazája pontosan tudja, hogy Németországnak „döntő hangja van Európa kórusában”. A németeknek szerinte fel kell tenniük a kérdést, hogy mit is várnak Lengyelországtól. „Lengyelországnak csak ütközőzónának kell lennie Oroszország felé? Vagy arra kell, hogy olcsó munkaerőt biztosítson? Vagy Németország partnerei vagyunk Európa e részének gondjai megoldásában?” – fejtette ki a Bild napilapban.

A lengyel diplomácia vezetője az interjúban szót ejtett az Európában felháborodással fogadott új médiatörvényről is. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a jogszabály „meggyógyítja az államot”, s a „korábbi kormányok hibáit korrigálja”. „Mintha a világnak marxista mintára csak egy irányba lenne szabad mozognia, egy kerékpárosok és vegetáriánusok alkotta világ felé, amely megújuló energiákra épít, s harcol mindennemű vallásosság ellen. Ennek semmi köze a tradicionális lengyel értékrendhez” – hangoztatta.

Az Európai Unió ugyanakkor azt a kérdést vizsgálja, hogy a külügyminiszter által említett „lengyel értékrend” mennyire egyeztethető össze az uniós alapjogokkal. Az Európai Bizottság vasárnap jelentette be, hogy napirendre tűzi a jogállamiság lengyelországi helyzetének kérdését, miután a varsói parlament néhány napja megszavazta a közmédia átalakításáról szóló törvénymódosítást, amely széles körű tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt. A brüsszeli szervezet vasárnap kiadott közleménye szerint a vitát január 13-án, a biztosok következő tanácskozásán rendezik meg. A kérdés Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök kezdeményezésére került fel az ülés napirendjére.

Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke egyetértett az eljárás megindításával, egyben azt közölte, hogy Németországnak visszafogottságot kell tanúsítania ilyen kényes politikai kérdésekben. „Az Európai Bizottságnak az uniós szerződések védelmezőjeként kell fellépnie Lengyelországgal szemben” – mondta el a Der Spiegel internetes kiadásának.

Szerző