Vészes közel-keleti viszonyok

Egyre inkább elmérgesedik a viszony a közel-keleti államok között annak kapcsán, hogy szombaton Szaúd-Arábia kivégzett egy síita prédikátort. A térség államai megosztottak: Rijád, vagy Teherán mellé állnak. Több ország megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a perzsa állammal. Irakban síiták és a szunniták közötti véres merényletektől, vallásháborútól félnek.

Nem ér véget egykönnyen a diplomáciai háborúskodás Szaúd-Arábia és Irán között azt követően, hogy szombaton több szunnita terrorista mellett a szaúdi királyságban lefejezték Nimr al-Nimr síita prédikátort. Rijád még vasárnap este bejelentette, megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Teheránnal, s kiutasította az országból az összes iráni diplomatát. 48 órát adott számukra az állam elhagyására. Egy nappal korábban iráni tüntetők rohamozták meg a szaúdiak teheráni nagykövetségét. Hétfőn Rijád bejelentette azt is, megszakítja a kereskedelmi kapcsolatokat Teheránnal. Az iráni külügyminiszter-helyettes,

Hosszein Amir-Abdilahidzsan azt közölte, hogy az ajatollah kivégzésével kapcsolatos súlyos hibát nem fedhetik el a diplomáciai kapcsolatok megszakításával. Husszein Dzsaber Anszari külügyi szóvivő pedig azzal vádolta Rijádot, hogy el akarja mérgesíteni a helyzetet a régióban. Hozzátette, hazája a világ egyik legbiztonságosabb helye a diplomaták számára. Egy iráni parlamenti képviselő ellenséges országnak minősítette Szaúd-Arábiát.

Más államok is csatlakoztak a szaúdiak lépéséhez. Bahrein és Szudán szintén megszakította a kapcsolatokat Iránnal, az Egyesült Arab Emírségek pedig alacsonyabb szintre helyezte a diplomáciai viszonyt. Bahrein, ahol többségben élnek a síiták, de szunnita vezetés van hatalmon, Szaúd-Arábiához hasonlóan 48 órát adott az iráni diplomatáknak az ország elhagyására. A kis állam azzal vádolta Teheránt, hogy beleavatkozik a Perzsa-öböl országainak belügyeibe. A közlemény szerint az iráni szélsőséges politika eredménye, hogy szombaton támadást intéztek Szaúd-Arábia teheráni nagykövetsége ellen. Bahrein és Irán kapcsolata szintén meglehetősen hűvös már egy idő óta, az ország, melynek mahrabai támaszpontján működik az Egyesült Államok haditengerészetének Ötödik Flottája, az arab tavasz kitörése óta többször is azzal vádolta Teheránt, hogy a bahreini vezetés ellen fordítja a síita lakosságot.

A szudáni külügyminisztérium a szaúdi nagykövetség, illetve a mashadi konzulátus elleni barbár támadásról tett említést, ezért „Szudán a diplomáciai kapcsolatok azonnali megszakítását jelenti be”. Az Arab Emírségek „csak” kiutasított néhány iráni diplomatát az országból, illetve csökkentett létszámmal üzemelteti teheráni nagykövetségét. Szaúd-Arábia mellé állt a muzulmán világban tekintélyes egyiptomi Al-Azhar Egyetem is. Szaúd-Arábiában, az ajatollah szülővárosában, Auamijában, Katif körzetében, összecsapások törtek ki a kormányellenes tüntetők és a rendőrség között. Egy szaúdi férfi életét vesztette, amikor a biztonságiak rálőttek. Ő a diplomáciai háború első halálos áldozata. Megsérült egy mindössze nyolc esztendős gyermek is. A hivatalos rijádi magyarázat szerint a rendőrség terrorellenes bevetést hajtott végre.

Az elmérgesedett viszonyok a térség több államára is igen negatív hatást gyakorolhatnak. Irakban ismét véres vallási összetűzésektől tartanak. Az ország középső részében két szunnita mecsetet robbantottak fel. Katonai egyenruhát viselő fegyveresek idézték elő a két detonációt Hila régiójában, Bagdadtól délre. Számos környező ház ablaka is betört, több személy megsérült. Ebben a régióban, ahol síiták és szunniták is élnek, már számos merénylet történt az eltelt években, ezért a halál háromszögének is nevezik. Az iraki belügyminisztérium elítélte a mecsetekkel szembeni támadásokat.

A kialakult helyzet miatt aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok. John Kirby, az amerikai külügyminisztérium szóvivője felhívta a két országot arra, tegyenek lépéseket a feszültség csökkentéséért. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt közölte, a Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során a feszültség csökkentésének lehetőségeiről tárgyaltak. Mindkét állam egyetértett abban, nem szabad hagyni, hogy ellenőrizhetetlenné váljon a helyzet – tette hozzá.

Mint a Le Monde írja, al-Nimr kétszer lépte át a „vörös vonalat” a szaúdi uralkodócsalád szempontjából. Sosem bocsátották meg neki, amikor 2012-ben örömét fejezte ki Najef Ben Abdelaziz trónörökös halála kapcsán. Egy másik alkalommal pedig szót emelt Szaúd-Arábia kettéosztása mellett, s mint mondta, az egyik részt össze kellene olvasztani Bahreinnel, ahol szunnita vezetés van ugyan hatalmon, de többségben élnek a síiták. Szintén a Le Monde jelentette, hogy nem minden síita szaúdi értett egyet az ajatollah stratégiájával, amint többen közülük túlságosan konfrontatívnak ítéltek, s vezetőjüknek inkább a mérsékeltebb Hasszan al-Szafart akarták megtenni.

Kínos helyzetben a németek

Németországot is kínos helyzetbe hozta Szaúd-Arábia azzal, hogy szombaton kivégezte a síita ajatolláhot, amivel óriási felháborodást keltett a közel-kelet több országában. Rijád ugyanis a német fegyverek fontos felvevő országa. A két ellenzéki párt, a Zöldek és a Balpárt ezért azt követelte, hogy Berlin azonnal állítsa le a szunnita államba irányuló fegyverexportját. Claudia Roth, a német Bundestag alelnöke azt közölte, semmi köze sincs egy értékközpontú külpolitikának ahhoz, ha egy olyan országot segítenek fegyverekkel, amely a saját népét terrorizálja, saját honfitársait végzi ki, s semmiféle polgári szabadságjogot sem biztosít.

Roth szerint a német kormány nem engedheti meg tovább a régió destabilizálását. Hasonlóképpen foglalt állást a Balpártot irányító Bernd Riexinger. Sigmar Gabriel gazdasági miniszter, SPD-elnök bejelentette, felülvizsgálják a szaúdi fegyverexportot.A német kormányzat 2015 első félévében 3,5 milliárd euró értékben exportált fegyvereket, ebből 178,7 milliónyi jutott Szaúd-Arábiába.