Kipucolták az Illatos utat

Publikálás dátuma
2016.01.05. 06:15
Korábbi felvétel. Fotó: Tóth Gergő
Állítólag az utolsó grammig elszállítottak minden veszélyes hulladékot a Budapesti Vegyi Művek Illatos úti gyárának területéről. A Magyar Nemzet arról számolt be Baranyi Krisztina (Együtt) ferencvárosi önkormányzati képviselő Facebook-oldalán tett bejegyzése alapján, hogy befejeződött a mérgek elszállítása.

Baranyi Krisztina, az Együtt 9. kerületi képviselője szerint december 18-ig 2283 tonna mérgező vegyi hulladékot szállítottak el a volt vegyi üzem területéről, jelenleg már csak a két hivatalos veszélyeshulladék-tároló összefolyóinak szivattyúzása folyik, és utómunkálatok – mint például az aknák befedése – zajlanak.

A politikusa azonban azt is hozzáteszi, hogy egyelőre még senki nem látta a kipucolt telepét, Tarnai Richárd kormánymegbízottól várja az engedélyt, hogy beléphessen a területre és a saját szemével is láthassa az eredményt. Lázár János még tavaly áprilisban tett arra ígéretet, hogy az év végéig a gyár területét kitakarítják, és erre a kormány 1,1 milliárd forintot szánt. A takarításból még hátravan a talaj és a talajvíz megtisztítása is.

Szerző
Frissítve: 2016.01.05. 10:23

Elhagyott tárgyak nyomában

Sokakkal előfordul, hogy tömegközlekedési eszközön hagyja valamilyen értéktárgyát. Az elhagyott tárgyak köre széles, általában ruhaneműk, hivatalos iratok vesznek el, de előfordult már, hogy valaki egy zsák építési törmeléket, vagy hangszert felejtett egy buszon. Tavaly előtt az ilyen esetek száma jelentős volt, mintegy 12 ezerszer fordult elő, hogy kisebb nagyobb dolgokat adtak le. Ezek később a BKV Zrt. által üzemeltetett talált tárgyak osztályára kerültek, ahonnan csak körülbelül 3000 tárgy került vissza eredeti tulajdonosához.

Az elvesztett tárgyakért kivétel nélkül - ha azokat budapesti járaton találták meg és le is adták őket -, a BKV Talált tárgyak Kezelősége felel. Az itt dolgozó munkatársak feladata, hogy a felbukkanó tulajdonosnak értékeit visszaadja. Ha ez nem történik meg, akkor ezek a tárgyak értékesítésre kerülnek. Ez csak a legritkább esetben fordul elő, egy tárgy gazdájának ugyanis 9 hónapja van arra, hogy elvesztett értékéért jelentkezzen. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy 3 hónap után általában a tulajdonosok nem keresik értékcikkeiket.

Az értéktárgyak több helyen is megtalálhatók, a forgalmasabb csomópontokon, a végállomásokon, a forgalomirányító helyszíneken. Innen általában a leadás helyszínéhez legközelebb lévő csomópontokra kerülnek a tárgyak, ahol azok az elvesztés napján díjmentesen átvehetők. Később - ha nem jelentkezik értük senki -, akkor a VII. kerületi Akácfa utca 18-ban érdemes keresni az elhagyott holmit. Itt a tulajdonosnak meg kell határoznia az elvesztés helyét és idejét, valamint be kell számolnia az elveszett tárgy tulajdonságairól is (kinézet, szín, márka).

Ha ezután kétségek merülnek fel, akkor a kizárólag csak a tulajdonos által ismerhető, illetve tudott azonosítókra is szükség lehet. Mint ahogyan a tulajdonos személyi igazolványa és lakcímkártyája is elengedhetetlen, a tárgyak csak ezek bemutatása mellett vehetők át. A tárgyak átvételéért fizetni kell, ami egy előreváltott vonaljegy mindenkori árával egyenlő.

1696 bugyi a metrón
A New York-i metrón naponta 5 millió ember utazik, nem meglepő tehát, hogy a metrót üzemeltető közlekedési társaság Talált Tárgyak Osztályán őrzött dolgaiból egy komplett Tescót lehetne nyitni - írja az index.hu. A változatossága egészen megdöbbentő: a bugyiktól a babakocsikon át az üzenetrögzítőkig több ezer tárgy veszíti el a gazdáját egy évben, és csak 60 százalékuk kerül vissza a tulajdonosához.
A német Handelsblatt.de összeszedte, mennyi minden furcsaságot őriznek a talált tárgyai között: 9000 könyv, 400 e-olvasó, 28 482 okos-és mobiltelefon,90 walkie-talkie,8 üzenetrögzítő,1696 bugyi,62 öltöny,81 bőrdzseki,125 pizsama,70 furulya,71 walkman, 853 gyűrű,72 babakocsi,7728 levél,6 golfütő

Szerző
Frissítve: 2016.01.04. 21:40

Menekült nőt vert az őr?

A menekült nőket érintő brutális szexuális erőszakról közölt cikket a New York Times, melyben megemlítik, hogy Magyarországon egy börtönőr vert eszméletlenre egy migráns nőt azért, mert az visszautasította a közeledését. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint ilyen nem fordulhatott elő, mert a hazai börtönökben csak férfiak vannak idegenrendészeti őrizetben.

Kegyetlen szexuális erőszakkal kellett szembenézniük azoknak a közel-keleti nőknek, akik az elmúlt évben migránsként érkeztek Európába - derül ki a New York Times riportjából, amelyben migránsokkal foglalkozó szociális munkásokat és pszichológusokat is megszólaltatnak a menekült riportalanyok mellett. Susanne Höhne berlini pszichoterapeuta például arról számolt be, hogy az általa kezelt migráns nők nagy része tapasztalt szexuális erőszakot.

A migránsok többsége Görögországon keresztül érkezik Európába, éppen ezért az itteni befogadóhelyek túlzsúfoltak, a körülmények borzalmasak, s kiváltképp az egyedülálló nők nagy veszélynek vannak kitéve, mivel a legtöbb helyen férfiak és nők egy területen alszanak. A cikk szerint volt olyan nő, aki férfinak öltözött annak érdekében, hogy a szexuális erőszakot elkerülje; szerencsésnek mondta magát, amiért útja során "csak" kirabolták és megverték. De a családos nők sincsenek biztonságban: egy négygyermekes szíriai nőt saját férje ajánlott fel fizetségként az embercsempészeknek.

A lap beszámol egy másik szíriai nő esetéről is, akit egy magyar börtönőr vert eszméletlenre, amiért visszautasította a közeledését. Részletek azonban nem derülnek ki, így nem tudni, hogy az eset hol és mikor történt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a vs.hu-nak azt írta, ilyen eset nem is fordulhatott elő, mivel a büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben csak férfiak vannak idegenrendészeti őrizetben, migráns nőkkel a magyar bv-sek nem kerültek kapcsolatba.

Gyulai Gábor lapunknak megerősítette: a BVOP-nak igaza van, ez viszont nem jelenti feltétlenül azt, hogy a menekült nő hazudik. A Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen esetekkel kapcsolatban nemcsak bv-intézetekről, hanem más fogvatartási helyszínekről, például menekültügyi vagy idegenrendészeti fogdáról is szó lehet - előbbi a bevándorlási hivatalhoz, utóbbi az Országos Rendőr-főkapitánysághoz tartozik, és mindkét helyszínen tartanak fogva migráns nőket.

"Egy a nyelvünket nem beszélő migráns nyilván nem tudja, pontosan milyen intézményben tartják fogva, neki minden börtön és mindenki börtönőr" - mondta Gyulai, hozzátéve: a Helsinki Bizottság rendszeresen monitorozza ezeket a fogdákat, ám ilyen súlyos esettel az elmúlt években nem találkoztak. "Leginkább a verbális erőszak, valamint a kulturális különbségekből, a közös nyelv hiányából fakadó konfliktusok okoznak problémát, de gondot jelent a hatékony panaszmechanizmus hiánya is" - állítja a szakértő, hangsúlyozva azt is, hogy bár az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Helsinki Bizottság is évek óta szorgalmazza, a magyar menekültügyben továbbra sincs a nemi alapú erőszak megelőzésére szolgáló működő protokoll. Azt a New York Times cikke is elismerte, hogy nincsenek teljesen megbízható statisztikák arról, hol és milyen szexuális és más jellegű visszaélések érik a menekült nőket.

Szerző