Aligha vitathatta volna bárki is, hogy a Vida Ildikó második elnöki ciklusának zűrös, Amerikából való kitiltással vegyes ügyeit követően rendet kellett teremteni a Széchenyi utcában. A Horváth András egykori adóhatósági dolgozó által feltárt szabálytalanságok keltette botrányhullámoknak is elejét kellett venni. A kormány a már számára is kínos helyzet feloldására a központosítást tekintette követendő útnak, feltehetően ezért döntöttek úgy, hogy feladják a NAV önállóságát, és Tállai András államtitkár vezetésével egy olyan szervezetet hoznak létre, amelyet úgy irányítanak majd, mintha a NAV a nemzetgazdasági tárca egyik kiemelt főigazgatósága, és nem ellenőrző hatóság lenne. Sokan a tárcavezető szemére vetették, hogy elkapkodott és végiggondolatlan volt a NAV átalakítása.
A sietséget hétfőn Varga Mihály azzal magyarázta, hogy "a költségvetés bevételeinek csaknem 95 százalékáért felelős szervezetnél nincs helye a bizonytalanságnak, az átalakítás lehető leggyorsabb befejezése mindenkinek az érdeke volt." A miniszter úgy vélte "hogy fordulópont jött el a magyar adórendszerben, olyan adóhatóságot alakítanak ki, amely tevőlegesen fogja segíteni a magyar gazdaság fejlődését." Kiemelte: folyamatosan javul az adózói morál, a legfrissebb adatok szerint tavaly 531 milliárd forinttal haladták meg a bevételek az előirányzatot. Ezen belül minden fontos adónem - személyi jövedelemadó, társasági adó és általános forgalmi adó (áfa) - bevétele több lett a korábban tervezettnél - tette hozzá.
A szakmai érdekvédelmi szervezetekkel sem történtek előzetes egyeztetések - mondta lapunk érdeklődésére Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke azonban ezt már megszokta, a NAV szervezeti átalakításáról csak az állami szervvé avanzsált Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményét kérték ki. Ruszin Zsolt ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az előzetes egyeztetések elmaradásának már a jogalapját is megteremtette a kormány azáltal, hogy ezt a lehetőséget beemelték a jogalkotási törvénybe is. A szakember tapasztalata szerint az adóhivatalban most éppen a tanácstalanság az úr, még a régi reflexek működnek, s pillanatnyilag senki nem tudja, hogy ki miért felelős.
FOTÓ: Tóth Gergő
Az MKOE alelnöke felidézte, hogy egyesületük már 2011-ben javasolta: az adóhatósági munka szigorú zárt informatikai rendszerben működjön, a beérkező adatok kézi manipulálására ne nyíljon lehetőség. A mostani átszervezés, és az az elképzelés, hogy az online pénztárgépek üzembeállításához és a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzését követően idén hozzáfognak a gazdaság szereplői számlázási rendszerének bekötéséhez az adóhivatalhoz, kétségtelenül hasznos kezdeményezés, ám alkalmatlan arra, hogy a hivatal a tényleges folyamatok mögé nézzen, mert a beérkező tengernyi adat célszerű feldolgozása nem történik meg. A számlázási rendszer beleillik majd abba a sorba, ahol bizonyos szempontból fontos adóalanyok működését "kimazsolázzák", míg mások szabadon végezhetik tevékenységüket, nemegyszer a kormányzat egyes szereplőihez közelállóként. Vagyis a gazdaság "kifehéredését" valóban jól szolgálhatnák a különböző informatikai forgalomkövető rendszerek, de emiatt ezt a szerepüket nem töltik be - mondta Ruszin Zsolt.
A NAV eddigi működésének néhány feltűnő hiányosságát is megemlítette a szakember. Például előfordul, hogy a dolgozó be van jelentve, de nem készít adóbevallást, ennek ellenkezője is, érkezik az adóalanytól bevallás, de nincs bejelentve, vagy nincs pénztárgépe - holott köteles lenne alkalmazni -, viszont tesz áfás forgalomról bevallást. Mindezeket és hasonlókat a NAV gyakran nem szűri ki.
A szervezeti átalakítást - vagyis azt, hogy a NAV a jövőben nem kormányhivatali, hanem központi hivatali státusban működik tovább, közvetlen miniszteri felügyelet és irányítás alatt - csupán technikai lépésnek tekinti Pitti Zoltán. Az Apeh egykori elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a Népszavának arról beszélt, hogy az adórendszer egészét kellene átalakítani. Mindenek előtt nyilvántartási és átláthatósági problémákkal küszködik a hivatal. Ez adódik abból is, hogy az adózás struktúrája három elemből tevődik össze, a jövedelem, a fogyasztás és a vagyon megadóztatásából. A jelenlegi kormányzat filozófiája az, hogy a jövedelem oldalról a fogyasztásra terelte át terheket. Azonban ahogy nő a fogyasztás a magas fogyasztási adókon keresztül az adózott jövedelmeket is nagy mértékben újraadóztatja a kormány. Ezért - kormányzat állításával szemben - Magyarországon az átlagos adóteher korántsem mérséklődött. Az útdíjat is inkább a közteherviselés részeként, és nem a szolgáltatás igénybevételének költségeként kellene felfogni, azonban mégis az autósokkal, részben a menetrend szerinti autóbuszok utasaival fizettetik meg.
Arról kevés szó esik, hogy az adóalanyok ma már nem társadalombiztosítási járulékot fizetnek, hanem szociális adót. Itt nem az elnevezés a döntő, hanem az, hogy az előbbit csak célzottan lehet felhasználni társadalombiztosítási célokra, míg az utóbbi belekerül az állam újraelosztási rendszerébe. Ez az átláthatatlanság egyik jó példája. Vagyis - vonta le a következtetést Pitti Zoltán -, az átszervezés helyett a rendszeren kellene változtatni. Azt meg elhibázott döntésnek tartja az Apeh volt elnöke is, hogy a jövőben a jogszabályalkotó műhely és a jogalkalmazás hivatala egy szervezetben működik majd, ennek a jogi előkészítés látja majd a kárát.