Nem hagyják békén Iványiékat

Publikálás dátuma
2016.01.05. 06:09
Iványi Gábor FOTÓ: Molnár Ádám
Ismét határozatot küldött a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek (MET) a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) arról, hogy a szervezet idén sem fogadhatja az adózók által felajánlott 1 százalékot - írta a 24.hu. 

Ismert, az Iványi Gábor által vezetett MET egyházi jogállását az előző kormányciklusban elsőként elfogadott egyházügyi törvénnyel vette el a Fidesz-KDNP még 2011-ben. A gyülekezet az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely 2013 márciusában ki is mondta, hogy jogszerűtlen az egyházak közötti különbségtétel, az egyházi státuszt pedig nem az addigra parlamenti jóváhagyástól függővé tett nyilvántartásba vétel hozza létre. Ennek ellenére, valamint több bírósági határozattal szemben a MET sem státuszát, sem pedig a felajánlások gyűjtéséhez szükséges nyilvántartási számát nem kapta vissza. Az adóhatóság elölről kezdi azt az eljárást, amelyről korábban kiderült: alkotmánysértő, jogellenes.

Szerző

Kormányzati offenzíva az EU ellen

Magyarország kezdeményezi az uniós alapokmányok módosítását - jelentette ki Tuzson Bence a Pestisrácok.hu-nak. A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerint éppen itt az ideje, hogy Brüsszel eldöntse, azon az úton indul-e el, amely a nemzetek erős Európája felé viszi a közösséget, vagy az integrációt választja, amelyet a magyar kormány ellenez.

Közben Gulyás Gergely is az EU-t ostorozta: a Fidesz alelnöke ugyanis nemcsak a kvótaellenes aláírások ügyében beszélt példátlan összefogásról a Magyar Hírlapnak adott interjúban, hanem úgy vélte: a kvóta elleni fellépés legitimációját erősíti a kezdeményezés, és mivel Európa mégiscsak demokráciákból áll, végső soron megkerülhetetlen a magyar- és a tömeges befogadást szintén ellenző európai választók véleménye. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke szerint egyébként "az is fontos tanulsága a válságnak, hogy a bennünket ért, ezen a területen is példátlan mértékű kritikák ellenére a sajtószabadság, a sokszínű tájékoztatás ügye Nyugat-Európában sokkal rosszabbul áll, mint Kelet-Közép-Európában". Az újdonsült Fidesz-alelnök egyúttal egyetértett Kövér László házelnök azon kijelentésével, hogy "a nyugati politikai elit teljesen elszakadt a társadalmi valóságtól".

Sokakat visszatoloncolnának
Norvégia a tervek szerint 4-5 ezer menedékkérőt toloncol vissza más európai országokba - jelentette be Erna Solberg norvég miniszterelnök. Magyarországra körülbelül 860 embert küldenének vissza, az érintettek között körülbelül 50 szíriai van. Mint ismert, tavaly a dublini egyezmény alapján a tagállamok mintegy 42 ezer ember visszaadását helyezték kilátásba, Magyarország pedig 33 és félezer érintettet el is ismert, ám végül mindössze 1402 migráns érkezett vissza hozzánk.

Szerző

Vita a béremelésről

Publikálás dátuma
2016.01.05. 06:05
Katona Tamás közgazdász
Helyreigazítási kérelemben kifogásolta a Magyar Államkincstár Katona Tamásnak lapunk december 28-i számában közzétett írását. Az MSZP pártigazgatója, közgazdász professzor szóvá tette, hogy mintegy negyedmillió közalkalmazott hibásan/késve kapta meg múlt havi bérét, így kényszerű hitelezőjévé vált az államnak, s azt, hogy ebben mekkora felelőssége volt a Magyar Államkincstárnak. A Magyar Államkincstár szó szerint közzétett kérelme után közöljük Katona Tamás válaszát, aki szerint így legalább kiderült: senki nem felelős, azért, hogy az alacsony fizetésű közalkalmazottak, ápolók, szociális munkások vagy éppen tanítók karácsony előtt esetleg több tízezer forinttal kevesebb bért kaptak a járandóságuknál.

Tisztelt Népszava Szerkesztőség!

Tisztelt Katona Tamás!

Tájékoztatjuk, hogy a 2015. december 28-i (hétfői) lapszámukban Fizetésemelést? Fizetést címmel leközölt cikkben a Magyar Államkincstárat (továbbiakban Kincstár) érintő témában valótlanul állították a következőt: (…) "A Magyar Államkincstár ma nem képes időben, az elvárható pontossággal számfejteni a fizetéseket (…)."

A Kincstár visszautasítja az Ön által leírtakat, továbbá hangsúlyozza, hogy felelőssége az, hogy időben elvégezze a bérszámfejtést.

Fontosnak tartjuk elmondani, hogy a központosított illetmény-számfejtő rendszer (KIRA) a jogszabályban előírt időben készítette el a számfejtést, az ehhez kapcsolódó utalási állományokat és listákat. A listákat, állományokat 2015. december 2-án a Magyar Államkincstár átadta az intézmények részére, melyről az e-Adat rendszeren keresztül tájékoztatást is küldött.

Továbbá közöljük, hogy a 2015. december havi illetményszámfejtés zárása előrehozottan, december 20-án megtörtént (kivételesen nem a hónap utolsó munkanapján, tekintettel a 2007-2013 programozási időszak zárásához kapcsolódó teendőkre), a fizetési jegyzékek az érintett intézmények valamennyi munkavállalója részére elkészültek. A főszámfejtést követően előálltak az utalási állományok listái, melyeket a Kincstár ellenőrzés után az e-Adat rendszeren keresztül december 22-től adott át az intézmények részére további egyeztetésre és ellenőrzésre.

(...) "A kincstár már hosszabb ideje új informatika rendszert kíván bevezetni az illetményszámfejtésben. Jelentősen nehezíti a feladat megoldását, hogy az informatikai rendszert szállító cég kijelölésénél a szakmai szempontok helyett egészen más feltételek a meghatározóak (…)."

A KIRA nem külső szállító terméke, hanem a Kincstár saját fejlesztése által valósult meg. A Kincstár saját szoftver-licencet vett és fejlesztette ki az alkalmazást. Tájékoztatjuk, hogy az összes KIRA-hoz kapcsolódó beszerzés a vonatkozó közbeszerzési szabályok alapján zajlott le. Fentiekre tekintettel kijelentjük, hogy nem tudjuk értelmezni az Ön által megfogalmazottakat.

(…) "Az új informatikai rendszert már ez év elején akarták bevezetni, de akkor látványosan megbukott. Ezért csak november elején kezdték alkalmazni, sikeres tesztek nélkül, mintegy a közalkalmazottakon kísérletezve. A várható kudarc nem maradt el (…)."

Nem igaz az, hogy csak novemberben tesztek nélkül kísérletezett a Kincstár az új rendszerben. 2015. szeptember elsején a Kincstárnál elindult a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer (KIRA), mely 2015. november elsejével vált országos kiterjesztésűvé.

A pilot indulás 2015. szeptember 1-jével kezdődött három illetményszámfejtő hely, közel 500 költségvetési szerv bevonásával, melyeket Ávr. 181/B. § (1) bekezdése jelöl ki. Ezen intézmények a Magyar Államkincstár, KINCSINFO Nonprofit Kft., Heves megyei önkormányzatok és intézményeik, a Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola valamit a Pándy Kálmán Megyei Kórház.

2015. november 1-jével tértek át a KIRA használatára a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek. A mintegy 13 ezer intézmény vonatkozásában, több mint 900 ezer foglalkoztatott részére történik számfejtés. A munkabér indítását – mint eddig is – az intézmények indítják a saját banki számlájukról. A Kincstár tehát nem felelős a csúszásokért.

(...) "A várható kudarc nem maradt el. A kincstár próbál hárítani, a vezetők nem vállalják a felelősséget (…)."

A Magyar Államkincstár funkcionális e-mail címet (kirainfo@allamkincstar.gov.hu) hozott létre annak érdekében, hogy az esedékes illetményükkel kapcsolatban anomáliát érzékelő állampolgárok a lehető leggyorsabban kapjanak választ észrevételeikre, panaszukra. A felülvizsgálatra küldött leveleket az érintett megyei igazgatóságok soron kívül vizsgálják ki; ha megállapítható, hogy számfejtési hiba történt, akkor szintén soron kívül, hó közi számfejtés keretén belül korrigálják és a korrigált állományt megküldik az érintett intézmény részére, amely ezután utalhatja az illetményt az érintett munkavállalónak.

" (...) A csúsztatás ott van, hogy korábban már az előző hónap 27-én átadták ezeket a jegyzékeket, így az esetleges hibák javítására még volt idő. Most pedig rengeteg hibával terhelt bérjegyzéket kaptak az intézmények. A Kincstár nyilatkozata elfelejtette említeni, hogy a bérjegyzékkel együtt átadott utalási listák sok helyen nem egyeztek a bérjegyzékkel (az utalási lista bankonként tartalmazza a dolgozóknak utalandó összeget) (...)."

A Magyar Államkincstár új központi illetmény-számfejtési rendszerének egyik legnagyobb szakmai újítása a tárgyidőszaki számfejtésre történő átállás. Az új rendszer az aktuális számfejtési időszak jelenléteiről/távolléteiről szóló jelentések alapján, - hasonlóan a magánszférában dolgozó munkavállalókra érvényes szabályok szerint - mindig a ténylegesen teljesített munkaidőre vonatkozóan számolja az illetményt. Ezek alapján a Kincstár minden hónap utolsó munkanapján végzi a számfejtést és állítja elő az utalási állományokat.

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy egy intézmény csak akkor tud utalni a munkavállalók részére, ha megfelelő fedezet van a számláján. Továbbá közöljük, hogy az érintetteknek valamennyi intézményben - a jogszabályokban foglaltak szerint - a közszolgálati jogviszonnyal rendelkezők esetében a hónap 5. napjáig, a közalkalmazottak és a munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó foglalkoztatottak esetében a hónap 10. napjáig kell megkapni a munkabérüket.

Magyar Államkincstár

Katona Tamás közgazdász

Katona Tamás közgazdász

Észrevételek a helyreigazítási kérelemhez

A Kincstár tiltakozása teljes mértékben alátámasztja, több helyen kifejezetten megerősíti a felháborodását kiváltó cikkben leírtakat. A cikk központi kérdése az, hogy mintegy negyedmillió közalkalmazott kényszerű hitelezője az államnak, és ezt nem cáfolták. A kincstári illetményszámfejtés zavarai ezt a helyzetet tetézték az elmúlt hónapban. Ebben súlyos felelőssége van a kormányzat irracionális központosító törekvésének, amelyet a nyilvánvaló kudarcok ellenére is keresztülerőltetnek. Ami a Kincstár tényleges hibáit illeti: cáfolhatatlan tény, hogy már 2015. januárjától tervezték a KIRA bevezetését, erről a költségvetési szerveket írásban tájékoztatták. Az új számfejtési rendszert akkor nem tudták elindítani, ezért halasztották el az alkalmazásba vételt. A leírt 2 hónapos tesztidőszak az eredmények fényében nem volt elegendő, ezt sajnos igazolja az éles futtatás során felmerült számos hiba. Ekkora adatállományok mellett, ilyen szerteágazó szabályozási környezetre megalkotott információs rendszerek esetében – figyelembe véve a végeredménnyel érintettek széles körét és a témakör jogi szenzitivitását – ennél lényegesen hosszabb tesztidőszakot szokás és szükséges alkalmazni.

A tények: november végén a közszolgák 30 százalékának, azaz több mint 200 ezer munkavállalónak hibásan számfejtették az illetményét, ez óriási hibaarány. Nem cáfolta a Kincstár, hogy a bérjegyzékek és az utalási listák tömegesen eltértek egymástól, az egyezőség megléte viszont a közpénzekkel történő felelős gazdálkodás feltétele. Nem mellékes az sem, hogy a Kincstár tiltakozásában jelzett tesztelő intézmények folyamatosan észrevételezték a hibákat: az említett Pándy Kálmán Megyei Kórház például hiába igyekezett az éles futás során segíteni a többi egészségügyi intézménynek, és panaszolta a kijavítatlan hibákat. Az előkészítésről még annyit: a kormányzati stílusra jellemző módon a Kincstár díjköteles oktatást szervezett a rendszeralkalmazásra jogszabállyal kötelezett költségvetési intézmények illetékes munkatársainak, amelynek során a résztvevőktől azt kérték, ne tegyenek fel kérdéseket. Ami a hibák javítását illeti, helyreigazító nyilatkozatában azt írja le a Kincstár, milyen módon javítják általában a hibákat. A hatályos szabályozás, azaz az államháztartási törvény illetményszámfejtésre vonatkozó végrehajtási rendelete nem a leírtak szerint állapítja meg a feladatot: észrevételezési lehetőséget a számfejtési témában többségében laikus foglalkoztatottaknak biztosít, a foglalkoztató csupán azok továbbítására jogosult. Akinek a kárára a számfejtésben tévedtek, ugyanakkor eddig nem kapott pótlólag kiegészítést vagy kártérítést. Ezt nem is cáfolta a Kincstár, nyilván ezt is úgy érti, hogy ez is a foglalkoztató felelőssége, hiszen a Kincstár ebben az esetben csak "szolgáltató". Nos, éppen ezt minősítettem a kincstári vezetők felelősség-hárításának.

Ami az új szoftver szállítóját illeti, a Kincstár a külső partner kiválasztásának módját cáfolni próbálván, önellentmondásba keveredett. Egyrészt azt írja, hogy a szoftver nem külső szállító terméke, hanem saját fejlesztés, majd kijelenti, hogy saját szoftver-licencet vett, mégpedig a közbeszerzési törvény betartásával. Ezek szerint mégis volt külső szállító? Meglehetősen félreérthető ezen magyarázat, hiszen akár azt is jelentheti, hogy önmagától vásárolt licenccel dolgozik – ez esetben igaz a saját fejlesztés, de akkor miért volt szükség a közbeszerzésre? Azt egyébként az eredeti cikk nem állította, hogy megszegték volna a közbeszerzési törvény előírásait, de az ötéves tapasztalatok szerint nyilvánvaló, hogy e törvény alapján is lehet a kormány elvárásainak megfelelő szállítót választani.

Sajnos ilyen a mai magyar közigazgatás. Senki nem felelős, és az sem zavarja a kormányzat vezetőit, hogy az alacsony fizetésű közalkalmazottak, ápolók, szociális munkások vagy éppen tanítók karácsony előtt esetleg több tízezer forinttal kevesebb bért kaptak a járandóságuknál. De hogy pozitív legyen a végkicsengés: az MNB dolgozói legalább megkapták év végén áldozatos munkájukért a jól megérdemelt több százezer forintos jutalmakat.

Szerző