A bankok jól járnak a CSOK-kal

A magyar pénzintézetekre több szempontból is pozitív hatással lehet az új családi otthonteremtési támogatási rendszer - véli a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője, aki szerint 2016 második felében indulhat be érdemi hitelkihelyezés a bankoknál.

 A program nagy valószínűséggel lökést fog adni az ingatlanpiacnak, emiatt a jelzáloghitelekre általánosan nőhet a kereslet - írta Le Phuong Hai Thanh elemzésében.  

A tényleges hitelfelvevők számát ugyanakkor korlátozhatja az építőipar kapacitása. Kérdés, hogy visszatér-e a válság előtti szintekre az új lakásépítések száma - fejtette ki. Emlékeztetett, hogy az elmúlt évben nagyjából 7-8 ezer új lakás épült, míg a válság előtt évente 36-40 ezer.

Az új családi otthonteremtési kedvezmény (csok) elsősorban a nagycsaládosokat részesíti előnyben: a háromnál több gyereket vállalóknak új lakás építése esetén 10 millió forint támogatás jár, és közülük a hitelképes háztartások további, legfeljebb 10 millió forint értékű kamattámogatott hitelre is jogosultak.

A Concorde elemzője megjegyezte, hogy a KSH korábbi évekre vonatkozó adatai szerint 217 ezer család rendelkezik három vagy több gyermekkel. A programra jogosult családok száma azonban ennél jóval nagyobb is lehet, miután a három gyermek vállalását 10 év alatt kell teljesíteni.

A szakember szerint a hitelek várható volumen növekedése mellett a kamattámogatott hitelek kamatmarzs oldalról is támogathatják a folyósító pénzintézeteket, mindez ösztönzőleg fog hatni a bankok részvételére.

A részvényelemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a program egyik nyertese az OTP lehet, amely még mindig jelentős, 23 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik az új jelzáloghiteleknél. A bank várhatóan aktív lesz az új csok programban, és a pozitív hatás akár 226 forintot is jelenthet a bank részvényeinek árfolyamában.

Szerző
Témák
bankok csók

Beperelték a Volkswagent

Publikálás dátuma
2016.01.05. 09:39
FOTÓ: Getty Images
Polgári peres eljárásra vonatkozó keresetet nyújtottak be Detroitban a német Volkswagen ellen, mert csalt, adatokat hamisított és becsapta az amerikai környezetvédelmi hatóságot.

A keresetet az egyik detroiti szövetségi bíróságon nyújtották be, az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA, az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága) nevében eljáró igazságügyi minisztériummal egyetértésben. A perindítást az indokolta, hogy eddig nem sikerült elfogadható megállapodásra jutni a német autógyártóval arról, hogyan bonyolítsák le a visszahívásokat.

Tavaly ősszel derült ki, hogy Volkswageneket és Audikat olyan szoftverrel szereltek fel, amelynek köszönhetően a gépjárművek a teszteken kiválóan teljesítettek, ám a hétköznapi forgalomban már nem: a megengedettnél negyvenszer több károsanyagot bocsátanak a levegőbe. Az EPA szerint a német nagyvállalat 2008 óta hamisítja az adatokat és csaknem hatszázezer, Amerikába exportált kocsiba épített be csaló szoftvert. A manipulatív szoftvert az Egyesült Államokban, Nyugat-Virginia szövetségi állam egyetemén fedezték fel.

Szerző

A vagyonkezelő szembemegy Orbánnal?

Sajátos helyzetet produkált az FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkeemelése. Ugyanis szabálytalanságokra hivatkozva az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) beperelte a részben állami tulajdonú FHB-t. Azt sérelmezte az MNV, hogy a tavaly december 28-án tartott rendkívüli közgyűlésen leszavazták indítványát, hogy a részvényeseknek tulajdoni arányuknak megfelelően legyen előjegyzési joga a tőkeemelésnél. Ezt a vagyonkezelő úgy értékelte, hogy az FHB igazgatósága csökkenteni akarja az 7,32 százalékos állami tulajdoni arányt. Igaza lett, a tőkeemelést követően az állam már csak 4,5 százalék FHB részvényt birtokol.

Az FHB igazgatósága - élve a közgyűlés zártkörű, legfeljebb 4,45 milliárdos tőkeemelésre adott felhatalmazásával - két nap alatt lezavarta a tranzakciót. A meghívásos ajánlatételre 30 takarékszövetkezet és a Takarékbank tett ajánlatot és részvényenként a névérték tízszeresét fizetve összesen 30,5 milliárd forintot "áldozott" a már korábban a takarékszövetkezeti integrációhoz csatlakozott FHB nyugodt jövőjéért.

A Portfolión tegnap megjelent cikk szerint az FHB-nak igencsak sürgős volt a tőkeemelés, vélhetően ezért is intézte még a múlt évben. Egyrészt január 1-jével a bankok számára általában szigorodtak a tőkeelvárások, másrészt a jegybank úgy ítélte meg, hogy a az FHB-nak egyedileg is meg kell felelnie a tőkekövetelményeknek, nem bújhat a takarékszövetkezeti integráció ernyője alá. A bank emellett növekedési tervekkel is magyarázta az alaptőkéjét 10,8 milliárd forintra növelő pénz bevonását.

A mondhatni családon belül megoldott tőkeemelést még megzavarhatja a vagyonkezelő perindítása, illetve ha a bíróság az MNV igényének megfelelően felfüggeszti/megsemmisíti a közgyűlés tőkeemelésre vonatkozó határozatát. Az FHB azzal utasította el az MNV vádjait, hogy már egy 2014-es közgyűlési határozat megszüntette a részvényesek előjegyzési jogát, ha az igazgatóság a közgyűlés felhatalmazása alapján dönt az alaptőke felemeléséről. Emellett a Spéder Zoltán FHB-elnök érdekeltségébe tartozó Portfolio mintegy szembeállítja az MNV lépését Orbán Viktor miniszterelnök korábbi kijelentéseivel, amelyekkel a kormánysegédlettel megalkotott takarékszövetkezeti integrációt dicsérte. Az MNV "tettét" súlyosbítja, hogy a tőkeemelés résztvevői a a kormány szövetségesének számító takarékszövetkezetek.

Szerző