Barcelona;múltidéző;Hosszú Katinka;

2016-01-06 06:54:00

Hosszú és a Barca: csúcs

Hagyományainknak megfelelően felidézzük a nemrég búcsúzó esztendő legérdekesebb sporteseményeit, külön kiemelve a magyar versenyzők teljesítményét. Akadtak szép pillanataink, és olyanok is, amelyekre nem szívesen emlékszünk. Lássuk, mi történt tavaly decemberben!

Igencsak pezsgett a medence vize a tavalyi esztendő utolsó hónapjában. Időrendi sorrendben előbb jött a parádé, majd a balhé: a magyar csapat 11 arany-, 3 ezüst és egy bronzéremmel az éremtáblázat élén végzett az izraeli rövid pályás úszó Európa-bajnokságon. A prímet szokás szerint Hosszú Katinka vitte, aki egymaga hat első helyet zsebelt be. A világ egyik legnagyszerűbb sportolónője nem sok időt hagyott magának az ünneplésre, azonnal a kontinenstorna után az Egyesült Államokba utazott, majd a hazatérte után nem sokkal borította a bilit.

Mint kiderült, Katkának elege lett a Magyar Úszó Szövetség működéséből, mondhatni, besokallt, és gyökeres változásokat követelt. „Úgy érzem, a vezetők megelégedtek a magyar úszás jelenlegi helyzetével, és nem gondolnak arra, hogy mi lenne szükséges az előrelépéshez. A közvéleménynek úgy tűnhet, hogy minden jól működik, hiszen mi, versenyzők folyamatosan hozzuk az érmeket a nemzetközi versenyekről, de az igazság az, hogy a rendszer hibás, és nem tudom tovább azt tettetni, hogy minden rendben van” – fakadt ki Hosszú, aki úgy véli, az ellenfeleik olyan támogatásban részesülnek, ami köszönő viszonyban sincs a magyarországival. A körülményekről már nem is beszélve. A Hosszú-akta egyelőre nincs lezárva, hetekkel a történtek után is áll a bál…

Aligha kell hasonló problémákkal küzdeniük a Barcelona labdarúgóinak. A világsztárok szinte tökéletesen zárták a 2015-ös évet, hiszen, bár a spanyol bajnokságban becsúszott két döntetlen, a Bajnokok Ligájában a csoportjuk első helyén végeztek, majd átruccanva Japánba, bámulatos fölénnyel nyerték meg a klubvilágbajnokságot. A katalán együttes két habkönnyű 3-0-ás győzelemmel (a kínai Kuangcsou Evergrande, illetve az argentin River Plate ellen) szerezte meg fennállása harmadik klubvilágbajnoki címét. A japán torna sokkal inkább tűnt a futball hírverő eseményének, mint éles vetélkedésnek, ám ez semmit sem von le a BL-győztes (s emellett tavaly spanyol bajnok és kupagyőztes, illetve Európai Szuperkupa-első) érdemeiből. Luis Suárez rekordot döntött, miután egy klub-vb-n még senki sem jutott el öt gólig.

Maradva a futballnál, a BL-sorozat egyik legnagyobb meglepetését jelentette, hogy már a csoportkörben búcsúzott a Manchester United. Az angol csapat sorsa a saját kezében volt, ám 3-2-re kikapott Wolfsburgban, így be kellett érnie a csoport harmadik – csak Európa-ligát érő – helyével. Egy másik brit alakulat, a Chelsea viszont megmentette a bőrét azzal, hogy a hatodik fordulóban 2-0-ra legyőzte a Portót. Egy héttel később aztán mégis robbant a bomba: a londoni klubvezetés menesztette edzőjét, José Mourinhót. A Chelsea tehát már nem a portugál szakember irányításával játszik a vetélkedés nyolcaddöntőjében a PSG ellen. A decemberi sorsoláson kiderült az is, hogy a Barcelonára az Arsenal, a Real Madridra az AS Roma, a Juventusra a Bayern München, a Benficára a Zenit, a meglepetéscsapat Gentre a Wolfsburg, a Dinamo Kijevre a Manchester City, míg a PSV Eindhovenre az Atlético Madrid vár a február közepén esedékes folytatásban.

Örömmel könyveltük el, hogy Németh Krisztiáné lett az év gólja az amerikai labdarúgó-bajnokságban, s a 2016 kontinensverseny csoportkörének sorsolása miatt sem kellett búslakodni. Az 1972 után újra Eb-résztvevő magyar futballválogatott Ausztria, Izland és Portugália ellen játszik, s noha egyik rivális sem gyenge, Bernd Storck együttesének semelyikük ellen sem kell eleve lemondani a bravúr lehetőségéről (kaphattuk volna a németeket, a spanyolokat, vagy éppen a házigazdát is…).

Csak remélni merjük, hogy Dzsudzsák, Gera, Guzmics és a többiek lényegesen jobb hangulatban jön haza Franciaországból, mint női kéziseink a dániai világbajnokságról. A magyar csapat már a nyolcaddöntőben búcsúzott, márpedig a 11. helyezés nemcsak minden idők leggyengébb szereplése (Németh András szövetségi kapitány vette is a kalapját), hanem egyszersmind annyit tesz, a sok-sok ragyogó szereplést követően – Londonhoz hasonlóan – Rióban sem szoríthatunk érte.