Lengyel médiaháború - Üzent az Európa Tanács

 Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa arra szólította fel kedden Andrzej Duda lengyel államfőt, hogy ne írja alá a közmédia átalakításáról szóló törvénymódosítást, amely tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt.

A lett biztos azt írta az Európai Uniótól független, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács weboldalán közzétett felhívásában, hogy a lengyel parlament által múlt héten elfogadott módosítás közvetlen kormányzati ellenőrzés alá vonná a közmédiát azáltal, hogy az eddig több részvénytársaság keretében működő közrádió és köztévé vezetőit ezentúl a kincstárügyi miniszter nevezné ki. Mint írta, ez nem felelne meg a strasbourgi székhelyű tanács által elfogadott alapelveknek, amelyek szerint a közszolgálati médiának mentesnek kell lennie a politikai vagy gazdasági befolyástól.

Nils Muiznieks szerint a sietve előterjesztett és megszavazott törvénymódosítást társadalmi vitának kellett volna megelőznie, ez ugyanis egy demokratikus társadalomban elengedhetetlen a sajtószabadságot érintő, ilyen nagy fontosságú változtatásoknál.

Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára kedden levelet küldött a lengyel elnöknek, amelyben nyugtalanságának adott hangot a tervezett változásokkal kapcsolatban és azt kérte Andrzej Dudától, hogy ne írja alá a törvényt, amíg bizonyossá nem válik, hogy annak rendelkezései összhangban vannak az emberi jogok európai egyezményével.

Az előző napon négy nemzetközi újságíró-szervezet panaszt tett az Európa Tanácsnál a lengyel közmédia tervezett átalakítása miatt, mondván, hogy veszélybe sodorná a média függetlenségét az új szabályozás, amely azonnali hatállyal megszüntetné a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát.

Az októberi választások nyomán kormányra került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) a közmédia szerepének megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolja a reformot. A módosítás ellenzői szerint azonban a kormánypárt célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése.

A törvénymódosítás hatályba lépése előtt még szükség van Andrzej Duda lengyel államfő jóváhagyására is.

Szerző

A határellenőrzés semmi jót nem jelent Schengen számára

A határok ellenőrzésének visszaállítása semmi jót nem jelent Schengen számára, de nem jelenti Schengen végét sem - mondta Borut Pahor szlovén államfő kedden Brdo kod Kranján, az ország külképviseleteinek vezetői éves találkozóján.

Pahor arra reagált, hogy egyes európai országok a schengeni zónában újra visszaállítanák a határok ellenőrzését a menedékkérők ellenőrizetlen beáramlása miatt.  Sajtóértesülések szerint a bevándorlók létszámának ugrásszerű növekedése esetén Olaszország is visszaállíthatja az ellenőrzést a szlovén határon. A milánói Corriere della Sera napilap szerint hetente 300-400 migráns - akiket nem regisztrálnak - érkezik Szlovéniából Olaszországba, ahol nemzetközi menedékjogot kérnek.

A szlovén államfő szerint a határok ellenőrzésének visszaállítása a schengeni zónában csak ideiglenes intézkedés, és azért van rá szükség, hogy megállítsa a migránsáradatot. Hozzátette: a legtöbb európai vezető - köztük ő is - közös európai menekültügyi és migrációs politikát szorgalmaz, hogy Schengen, mint az európai integrációs fejlődés egyik legnagyobb ösztönzője, ne kerülhessen veszélybe.

Az Unión belüli szabad mozgás az emberek számára a szabadságot és a szerzett jogokat jelentik - hangsúlyozta Pahor.
"Ha most azért, mert nem létezik közös európai politika, és egyes nemzetállamok az Európai Unión (EU) belül önkényesen meghozott lépéseikkel korlátozzák ezt a szabadságot, félő, hogy megváltoztatják az európai mentalitást, a félelem és csüggedés válthatja fel a reményt és a hitet, ami annyira jellemző volt az EU bővítésénél" - húzta alá.

Szerző

Kétszer is járt Magyarországon a párizsi merényletek egyik szervezője

Kétszer is megjárta Belgiumból Magyarországot szeptember folyamán Salah Abdeslam, a november 13-i párizsi terrortámadások egyetlen életben maradt feltételezett elkövetője és egyik szervezője - közölte kedden híroldalán a francia BFM TV.

Franciaország legnézettebb hírtelevíziójának értesülései szerint Abdeslam 2015. szeptember 8-án Brüsszelben a Rent A Car elnevezésű ügynökségnél bérelt autót, majd Németországon és Ausztrián éjjel áthajtva, másnap 11 óra 39 perckor parkolt le a budapesti Baross utcában (feltehetően inkább a Baross téren), a Keleti pályaudvar közelében. Háromnegyed órányi állás után a Mercedes visszaindult Belgiumba, olykor elérve az óránkénti 196 kilométeres sebességet. Szeptember 17-én egy bérelt Audi A6-ossal tért vissza Budapestre, szintén Németországon és Ausztrián át. Két órát parkolt ugyancsak a pályaudvar közelében, amelyhez szíriai migránsok ezrei érkeztek.

A BFM TV felvetette a kérdés, hogy vajon Abdeslam azzal a céllal utazott-e Budapestre, hogy megtalálja a menedékkérők között elvegyült cinkostársait. Válasz gyanánt a televízió emlékeztetett arra, hogy a párizsi terrortámadás ügyében szintén körözött Samir Bouzidot és Soufiane Kayalt az első útja során Abdeslammal együtt igazoltatták Ausztriában. Kitért arra is, hogy Abdelhamid Abaoud (a támadások főszervezője) az unokahúgának azzal dicsekedett el, hogy a migránshullámmal tért vissza titokban Európába.

A belga RTL televízió internetes oldalán december 2-án azt írta, hogy Magyarországon találkozhatott Abdeslam két, Szíriából visszatérő férfival, akik öngyilkos merénylőként később felrobbantották magukat a merényletsorozatban.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter december 3-i sajtótájékoztatóján kijelentette: "A terrorizmussal kapcsolatban hírek láttak napvilágot, amelyek arról szólnak, hogy a párizsi merénylet egyik főszervezője járt Budapesten, ezt meg tudom erősíteni". A miniszter hozzátette: "Tudomásunk és feltételezésünk szerint a Keleti pályaudvarnál is járt, tudomásunk és feltételezésünk szerint a magyar állami regisztrációt megtagadó bevándorlókból csapatot toborzott és azokkal távozott az országból".

Szerző