Rendkívüli közgyűlés jöhet - Nyílt levelet írt Tarlósnak az MSZP

Publikálás dátuma
2016.01.06 12:24
Az MSZP szerint a legutóbbi ülés kizárólag az Orbán-Simicska háborúról szólt MTI Fotó: Kovács Tamás
Nyílt levelet írt az MSZP Tarlós István főpolgármesternek, amiben a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezték. A párt arra hivatkozik, hogy a tavalyi év utolsó ülése kizárólag az Orbán-Simicska háborúról szólt. Horváth Csaba, a Fővárosi közgyűlés szocialista frakcióvezetője úgy nyilatkozott lapunknak, hogy összegyűlt a kellő számú aláírás a kérvény benyújtásához, így holnap hivatalosan is elküldik a kezdeményezést.

Az MSZP azt írta a nyílt levélben: Budapest ezekben a hetekben az elmúlt 25 év legmélyebb válságát éli. Bizonytalanná vált a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés jövője, valamint veszélybe kerültek a főváros olyan alapszolgáltatásai is, mint a közvilágítás, a közterületek takarítása, a hómentesítés, a parkgondozás, a kéményseprés vagy éppen a színházaink működése

Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a Fővárosi Közgyűlés december 22-i rendkívüli ülésének napirendjén kizárólag a fideszes belharc, az Orbán-Simicska háború szerepelt.

A miniszterelnök és a főpolgármester találkozója után elmaradt a budapestiek korrekt tájékoztatása, a tárgyalás részleteiről mind a városvezetés, mind a kerületi polgármesterek részéről csak szűkszavú, egymásnak ellentmondó vagy éppen zavaros információk láttak napvilágot. 

Orbán Viktor és kormánya láthatóan nem tiszteli a budapestiek napi erőfeszítéseit, a fővárosiak által a központi költségvetésbe befizetett napi 18 milliárd forintnyi adót, és a jövőben nem akar foglalkozni azokkal a fővárosi problémákkal, amelyeket egyébként ő maga hozott létre.

Éppen ezért mi, Budapestért felelősséget érző képviselők a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezzük az SZMSZ szerint 15 napon belül, amelyen a fentiek alapján javasoljuk, hogy

  • tárgyaljuk meg a budapesti közösségi közlekedés 2016. évi finanszírozásának kérdéseit;

  • tárgyaljuk meg a BKV HÉV üzletága államosításának kormányzati szándékát, amely bőven túlmutat a főpolgármester hatáskörén és felhatalmazásán, és amely az egységes budapesti közösségi közlekedés felszámolását jelenti;

  • tárgyaljuk meg a fővárosi alapszolgáltatások (köztisztaság, közvilágítás, parkgondozás, kéményseprés, szociális feladatok, színházfenntartás) 2016. évi finanszírozásának kérdéseit - sorolta a párt.

Az adótörvények decemberi módosítása, a közösségi közlekedés finanszírozásában való állami szerepvállalás folyamatos csökkenése veszélybe sodort minden fővárosi alapszolgáltatást. Az elmúlt években Esztergomban már láthattunk példát arra, mivel jár, ha leáll a közösségi közlekedés, elmarad a hómentesítés, és közvilágítás hiányában sötétbe borul a város

Nem szeretnénk, ha Budapest Esztergom sorsára jutna. Éppen ezért a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésén nemcsak az ellenzéki képviselőkre számítunk, hanem azokra a fideszes kerületi polgármesterekre, képviselőkre is, akik felelősséget éreznek a főváros és az itt élők iránt - írta az MSZP Tarlósnak.

Később Tarlós István és Kocsis Máté válaszolt Horváth Csaba szocialista képviselőnek:

Tisztelt Képviselő Úr!

Mindenekelőtt szeretnénk megkérni, hogy ne használjon következetesen olyan titulust, ami Önt nem illeti meg. Miután a Fővárosi Közgyűlés a Szervezeti Működési Szabályzatából rég törölte a képviselőcsoportok alakításának lehetőségét, így azoknak vezetőjük sem lehet. Ön még ebben is félrevezeti a közvéleményt. A lényeg azonban, hogy visszautasítjuk azokat az állításokat, melyeket 2016. január 6-i "nyílt levelében" megfogalmaz.

Sosem állítottuk, hogy mindent helyrehoztunk már abban az "Augiász istállójában", amit Önök örökül hagytak nekünk. Azonban felelős politikusokként - egyébként számos tekintetben jó együttműködésben a Kormánnyal - vitathatatlan eredményeket értünk el a fővárosban. 

 A BKV hosszú távú finanszírozásában valóban vannak még viták. Viszont ne felejtse el, hogy Ön, Demszky Gábor tán legdicstelenebb ciklusának - ráadásul menet közben megbukott - főpolgármester-helyetteseként azt hazudta a budapestieknek, olyan jó állapotban van a BKV, hogy Ön elérhetőnek látja az ingyenes közlekedést. Ehelyett 73 milliárd forint közvetlen, és 800 milliárd forint belső adósságállomány fogadott bennünket 2010 októberében. Visszautasítjuk az Ön támadó, hazug fellépését, és nagyon csodálkozunk, hogy felelőtlen, alacsony színvonalú teljesítménye után van bátorsága ilyen mondandóval előállni - írta válaszlevelében Tarlós István és Kocsis Máté.

 

Szerző
Frissítve: 2016.01.06 15:47

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.