Dulakodással folytatódott Simicska oszlopháborúja

Publikálás dátuma
2016.01.06. 13:12
Testükkel védték Simicska oszlopait tegnap a biztonsági őrök a Bazilikánál. Fotó: Szalmás Péter
Tovább bontják a Simicska Lajos tulajdonában levő Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopait Budapesten. A főváros darusautói szerda reggel megjelentek a Bartók Béla 44. szám alatt található plakáthelynél is, hogy eltávolítsák. Légkalapáccsal estek neki az oszlopnak, mivel az be volt betonozva. Ekkor léptek közbe a Simicska által felbérelt biztonsági emberek, és dulakodás kezdődött, aminek végül a rendőrség vetett véget - írja az atv.hu. Forrásaink szerint Simicskáéknak saját riadóláncuk van,  az oszlopokat védő biztonsági őrök számát pedig megduplázták tegnap óta. Az Origo információi szerint azonban rövid időn belül kétszer is hatósági ellenőrzést tartott a rendőrség annál az őrző-védő cégnél, amely Simicska Lajos hirdetőoszlopait védi. A főváros által megbízott bontócég embereinek körében az a hír terjed, hogy péntekre már az őrző-védők engedélyét is bevonhatják.

Szabályos háború alakult ki a Közút Zrt. munkatársai és a plakáthelyeket védő biztonsági őrök között. Forrásaink szerint Simicska emberei között riadólánc működik, egymást értesítik, hogy éppen hol bontják az oszlopokat. Amikor a vállalkozó emberei körbeállják a plakáthelyeket, a Közút dolgozói általában egy darabig farkasszemet néznek az őrökkel, majd feladják a küzdelmet. Lapunk úgy tudja, hogy tegnap óta megduplázódott Simicska embereinek a száma, az egyik biztonsági őr az atv.hu-nak mesélte, hogy 1100 forintos órabérért dolgoznak. Forrásaink szerint most egyszerre több helyen, a Váci úton, a Margit körúton és a Frankel Leó úton bontják az oszlopokat.

Lapunk úgy tudja, tegnap kapta meg  Magyar György, a Mahir Cityposter Kft. jogi képviselője a Fővárosi Törvényszék határozatát, amelyben elutasítják a cég ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmét, azaz hogy ideiglenesen függesszék fel az oszlopok bontását. Ebből derült ki, hogy ez a határozat december 14-én született és december 22-én postáztak, azon a napon, amikor Fővárosi Közgyűlés a tavalyi év utolsó, rendkívüli ülését tartották. A határozat azonban az ünnepek miatt csak január 5-én érkezett meg Magyar Györgyhöz.

Az ügyvéd január 4-én beadott egy új keresetet, amiben ismételten kért egy ideiglenes intézkedést. Márciusra kitűzték a tárgyalást, de megint elutasították, arra hivatkozva, hogy a pontos műszaki tartalmat nem határozták meg. Így bár igazat adtak a Mahirnek, nem adtak helyt a kérdésnek. Forrásaink szerint kedd este és ma reggel a rendőrség már megjelent az őrzővédő cég telephelyén, de senkit nem találtak ott. Nem tudni, hogy mit akartak, de Kocsis Máté vasárnap azt mondta, hogy a rendőrség segítségét kéri az oszlopbontás miatt, Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó pedig úgy nyilatkozott, hogy ha kell, a karhatalmat is felvonultatják. 

Ahogy a Népszava beszámolt róla tegnap, testükkel védték kedden a Mahir Cityposter Kft. által megbízott védelmi cég emberei az elbontásra ítélt hirdetőoszlopot a Bazilikánál. Kora délután ugyanis megérkeztek a Közút Zrt. munkatársai és az önkormányzat egyik szerződéses alvállalkozója, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég oszlopát elszállítsák. A Mahir azonban készült erre, így fekete ruhás őrei körbevették az oszlopot, majd a rendőrök is megérkeztek, de világossá tették, csak akkor avatkoznak be, ha szabálysértést tapasztalnak.

Az állóháború végén helyén maradt az oszlop, mert a Közút munkatársai megelégelték a történteket és elmentek. A helyszínen egyébként két darus kocsi is megfordult, mert először olyat küldtek, amelyik ki sem tudta emelni helyéról a hirdetőhengert. A rendőrök egyszer felszólították az őrző-védőket, hogy hagyják el a helyszínt, Nagy Ajtony Csaba, a Mahir felügyelőbizottsági elnöke pedig közölte, a főváros a bontással "erőszakkal, önbíráskodást hajt végre", hiszen a folyamatban lévő bírósági pernek kell majd döntenie arról, jogosan bontott-e szerződést Budapest a céggel. Amikor az oszlop megmenekült, a mahiresek tovább mentek.

Miközben a főváros más pontjain állítólag sikerült elbontani a Simicska-féle oszlopokat, az Andrássy út 12-es számú háznál szintén megkegyelmeztek az egyiknek. Itt Nagy Ajtony Csaba a bontásért felelős vezetőnek arról beszélt, mivel az Andrássy út és környéke a Világörökség része, így súlyos következményei lesznek, ha eltüntetik az oszlopokat az utcaképből. A Podmaniczky utcában bár megpróbálták, csak félig sikerült kiimádkozni a földből a Mahir-hengert, amit végül a cég szerelői stabilizálták.

Szeptember 30-án kezdődött az oszlopháború. A fővárosi közgyűlés akkor döntött arról, hogy szerződést bontanak a Mahir Cityposter Kft.-vel. A szerződést október 31-vel mondták fel, egyben felszólították a céget, hogy év végéig távolítsák el a hirdetőoszlopokat. Az egyoldalú szerződésbontást a kormányoldal azzal indokolta, hogy a megállapodás súlyosan aránytalanul határozza meg a főváros jogait és kötelezettségeit, ezért felmerül a jó erkölcsbe ütközés miatti semmisség. Pedig 2006-ban - Demszky Gábor főpolgármestersége idején - még a Fidesz segédletével írták alá a szerződést, amelynek értelmében a cég 25 éven át üzemeltetheti az oszlopokat. A Mahir már ősszel sem törődött bele, hogy rácsapták az ajtót: megtámadták a közgyűlés döntését.

Közbeszerzésekből még kizárva
Hiába kedvezett részben Simicska Lajos cégének a bíróság, a fellebbezések miatt nem jogerős az ítélet, így a Közgép továbbra sem indulhat a közbeszerzéseken. "A Közgép Zrt. és a Közbeszerzési Döntőbizottság közötti perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítélete ellen benyújtott fellebbezések miatt az ítélet nem emelkedett jogerőre" - válaszolta kedden az Origónak a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya.Miután a Közbeszerzési Döntőbizottság július közepén bizonyítottnak találta, hogy a Közgép hamis adatot szolgáltatott a gönyűi kikötő fejlesztésére kiírt tenderen, ezért úgy döntött: a társaság három évig nem indulhat közbeszerzésen. Az első fokú ítélet részben megváltoztatta a döntőbizottság határozatát.
Szerző

Illatos út: mérgező hordók már nincsenek

Publikálás dátuma
2016.01.06. 12:48
FOTÓ: Népszava
Egymilliárd forintért ugyan elszállíttatta a kormány a 2,5 tonna veszélyes hulladékot a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyéről, de a szennyezés a talajban továbbra is jelen van, ami további kármentesíti munkákat tesz szükségessé. Illés Zoltán volt környezetvédelmi miniszter szerint hazánkban nem a szakmai érvek, hanem az oligarchák érdekei diktálnak, ezért szükségesnek véli az Illatos úti kárrendezés nemzetközi felügyeletét.

A kormány az összes veszélyes hulladékot elszállíttatta a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyéről - jelentette be Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott szerdán, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Közlése szerint a IX. kerületi telephelyről 2493 tonna veszélyes hulladékot szállítottak el. Azok többségét - 1870 tonnát - már meg is semmisítették, a maradék megsemmisítése a nyáron befejeződik. Hozzátette: a mérések azt mutatták, hogy egészségkárosító hatás nincs a környezetben.

"A feladat elvégzése nettó 1 milliárd 661 millió forintba került. Ezt az összeget az állam megelőlegezte, de ezt a tulajdonosokon keresztül a felszámolónak kell majd állni. Közölte, a veszélyes hulladékok elszállítását követően a "tényfeltárás időszaka" kezdődik meg. Meg kell nézni, mi maradt még a telephelyen, a talajban és a környezetben - mondta. Ennek költségeit a tavaly augusztustól a korábbi felszámoló helyére került állami felszámolón keresztül szintén a tulajdonosokra kívánják hárítani. 

,,Az akut, közvetlen veszély elmúlt, de van olyan veszély, amit a kármentesítés szüntethet majd meg" - fogalmazott Baranyi Krisztina (Együtt) ferencvárosi önkormányzati képviselő. A hordók kiporzásából adódó veszély megszűnt, de vannak olyan területek, amelyek mérgekkel vannak átitatva. Hozzátette: senki nem tudja, hogy milyen mélységben, milyen anyagok szennyezték a telepet és a környező lakott területeket az elmúlt 140 év alatt. Egyes vélemények szerint 6-8 méter mélységig szükséges talajcsere - tette hozzá.

"Hosszú évtizedek óta mindenki tudta, hogy mi a helyzet" a telephelyen, de senki nem tett semmit – mondta Tarnai Richárd. A kormány "a közigazgatás átalakításának eszközét használva" megoldotta a problémát - jelentette ki Tarnai Richárd.

S hogy mi történt valójában a semmit tevéstől az elszállításig?

Habár a Budapesti Vegyiművek Zrt.-t hivatalosan még 2008-ban felszámolás alá vonták, annak Illatos úti telepén még tavaly év elején is veszélyes hulladékok szivárogtak a talajba, a levegőbe, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyagok is maradtak a területen. Baranyi Krisztina a telep bejárása és a Greenpeace mérési eredményeinek birtokában folyamatosan tartó környezetkárosítás miatt 2015 áprilisában feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodában ismeretlen tettes ellen.

Szabó Marcel, az Alapvető Jogok Biztosának helyettese a mérgező anyagok ügyében állami beavatkozást sürgetett. A jövő nemzedékek szószólója hivatalból indított vizsgálatot, kezdeményezve az alapvető jogok biztosánál, hogy az illetékességi, illetve hatásköri viták tisztázását a gyors és hatékony megoldást. 

Időközben két független kutatásból is kiderült, a szennyezés a telepen kívül is megjelent, ami komoly veszélyt jelenthet a környéken élők egészségére. A Greenpeace vizsgálata szerint több, az egészségi határértéket (egyes esetekben 30-szorosát) meghaladó mérgező anyagok – többek között rovarirtószerek - kerültek a talajba a telepen kívül. Hasonló eredményre jutott Baranyai Krisztinais, aki közadakozásból végeztetett független méréseket. 

Május elején Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, az elszállítás költségét 1,1 milliárd forintot a Nemzetgazdasági Minisztériumnak megelőlegezi.

Június elején megkezdődött a mérgező anyagok elszállítása.

Feladatok a nulladik lépést követően
A munka még nincs elvégezve, a szivárgó, közvetlen veszélyt jelentő hordók elszállítása csak a nulladik lépés – nyilatkozta az Alfahírnek Illés Zoltán , a második Orbán-kormány környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkára. Ezután jöhet a terület szennyeződésének földrajzi behatárolása. Meg kell állapítani, több ezer mintavétellel, elemzéssel, hogy milyen mélységben található a szennyezés a talajban, mekkora a kiterjedettsége, hol érte el a vízbázist, milyen lépéseket kell tenni a szennyezés felszámolása érdekében?
Fontos tudni, hogy a szennyező anyagok - a Duna-meder alatt - eljuthatnak például a csepeli vízkivételi kutakba is. De a soroksági Duna-ágon keresztül maga a folyó is veszélyeztetve van. Ez a felmérés legalább 1-1,5 évig tarthat, és mintegy 300-500 millió forintot emészthet fel. A második lépés a teljes körű talajcsere. Buldózerekkel, kanalas gépekkel ki kell bányásznyi akár 20-30 méter mélységig a talajt. A mélyben található talajvizet, ha nem sikerül megtisztítani, akkor azt a szennyezett földdel együtt el kell szállítani egy veszélyes hulladéktárolóba. Ennek az 1-2 év időtartamú műveletnek- tehát magának a kárelhárításnak - költsége legalább hat, de akár tíz milliárd forint is lehet.
Hozzátette: a kárelhárítás összegének nagyságrendje miatt szükségesnek tartom nemzetközi szakértők bevonását, hogy szakmai szempontból ellenjegyezzék a meghozott döntéseket. Annak érdekében, hogy ne lehessen túlszámlázni, az adófizetők pénzét elsíbolni, elengedhetetlen lenne a nemzetközi, független felügyelet.

 

Szerző

Meghalt az ismert magyar rádiós

87 éves korában meghalt Meixner Mihály zenei szerkesztő, a Magyar Rádió korábbi főmunkatársa - közölte az özvegy szerdán.

Az Erkel Ferenc-díjas szerkesztő hosszan tartó betegség után kedden hunyt el, temetéséről később intézkednek. Meixner Mihály 1928-ban született Budapesten, tanulmányait a Nemzeti Zenedében és az Általános Zenekonzervatóriumban végezte, Szervánszky Endre és Major Ervin tanítványaként, Vaszy Viktornál magánúton tanult vezénylést.

1957-től a Magyar Rádió munkatársa, szerkesztő, 1976-92 osztályvezető, 1992-94 főmunkatárs, 1993-94 a szerkesztő tanács elnöke, 1994-től szerződéses munkatárs. Számos zenei műsor és sorozat szerzője, ismeretterjesztő tanulmányok írója, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Szabadegyetem zenei előadója volt.

Munkásságát 1968-ban Erkel Ferenc-díjjal, 1988-ban SZOT-díjjal, 1998-ban Ezüst Toll díjjal, 2000-ben pedig Szabolcsi Bence-díjjal ismerték el.

Szerző