Denevérek szállták meg a nyíregyházi könyvtárat

Publikálás dátuma
2016.01.06. 17:13
Fotók: Thinkstock
Hideg elől menekülő denevérek szállták meg a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár épületének egyik emeleti termét. Tomasovszki Anita, az intézmény igazgatója szerint a repülő emlősök a könyvtár harmadik emeletén a gyermekjátszóként működő úgynevezett Csirip-tanya helyiségét lepték el. Az emlősök csoportja közül egyedül repülni képes denevérek valahol részt találtak az épületen, és az éjjeli mínusz 5 fok alatti hideg elől bújva húzták meg magukat a gyermekkönyvtári részen.

Az intézményvezető azt is elmondta: mivel a kis bőrszárnyasok védett állatok, felvetődött, hogy esetleg ottmaradhatnak önkényesen elfoglalt helyükön, de mivel egészségügyi problémákat is felvetett tartózkodásuk, végül eltávolították őket. Speciális állatmentők tisztították meg a könyvtár érintett termét, 43 denevért szedtek össze és vittek biztonságos telelőhelyre. Tomasovszki Anita megjegyezte, hogy a terem rendbe tétele, fertőtlenítése után, várhatóan a jövő hét közepén indulhatnak újra a gyermekfoglalkozások a nyíregyházi könyvtár Csirip-tanyáján.

A denevérek feltehetően a város északi peremén húzódó Sóstói-erdőből költözhettek be a könyvtári épületrészbe. A 370 hektáros fás területen ugyanis népes denevérpopuláció él az évszázados fák odvaiban. A közönséges törpedenevértől kezdve a szőrös karú, a szürke hosszúfülű, a korai és a kései fajtán át a vízi denevérig többféle denevér él a fák között. Egy részük a város házainak padlásain, épületeinek réseiben is meghúzza magát telente, s ez történhetett a könyvtár egyik termének elfoglalásakor.

Szerző

2015 újszülöttjei a Fővárosi Állatkertben - Videó!

Publikálás dátuma
2016.01.05. 13:35
Tavasszal született prérikutyakölyök. Forrás: Facebook/Főváros Állat- és Növénykert
A 2015-ös év újszülöttjei: patkánykenguru, lajhár, éji majom, szurikáta, ázsiai vadkutya, zebra, cebui disznó, teve, zsiráf, indiai antilop, mhorrr gazella, vörös vadbivaly, gundi, nandu, pingvin, vörösfülű ara, pelikán, skarlát íbisz, tarvarjú, sövényleguán, Schlegel-lándzsakígyó. Ezek a fajok mind szaporodtak 2015-ben a Főváros Állat- és Növénykertben. 

A Fővárosi Állat- és Növénykert néhány lakójáról, köztük sok 2015-ben született fiatal állatról mutat be válogatott képkockákat kisfilmjében.

Forrás: Facebook/Főváros Állat- és Növénykert

Szerző

A compó nyert az év hala szavazáson

Publikálás dátuma
2016.01.01. 16:01
MTI Fotó: Bugány János
Meggyőző fölénnyel a compó (Tinca tinca) nyerte a Magyar Haltani Társaság által hagyományosan meghirdetett és szilveszter éjjel lezárult év hala közönségszavazást - közölte a szervezet elnöke.

Harka Ákos tájékoztatása szerint a 2010 óta minden évben megtartott verseny idei fordulóját október elején hirdette meg a társaság. Az internetes szavazáson 6364-an adták le voksukat - tette hozzá. A sekély, növényekben gazdag állóvizek jellegzetes halára, a compóra (Tinca tinca) abszolút többséget jelentő, 58 százaléknyi szavazat érkezett.

A compó sajátos kinézetű, őshonos halfajunk. A háta többnyire feketés, oldala olajzöld vagy óarany színű. Szájszegletében kétoldalt egy-egy aprócska bajszot visel, úszói lekerekítettek. Vaskos törzsét igen apró, erősen rögzülő pikkelyek fedik. Testét síkos nyálkaréteg borítja, ami a népi hiedelem szerint gyógyító hatású. A sérült halak sebei állítólag gyorsabban gyógyulnak, ha hozzádörgölődznek, emiatt ragadt rá a "haldoktor" elnevezés.

Hajdan gazdag állományai éltek a Kárpát-medencében, ám a pangó vizek eltűnésével megritkult. Örvendetes viszont, hogy a Tisza-tó egyes részein gyarapodóban van. A húsa ízletes, főleg Nyugat-Európában értékes áru. Mint kiváló sporthal a horgászok körében is igen kedvelt. Mind halgazdaságilag, mind horgászatilag nagy, ám eddig kiaknázatlan lehetőség rejlik benne.

A közönségszavazáson a természetvédők favoritjaként számon tartott, kizárólag a Duna és mellékfolyóinak vízrendszerében előforduló, hazánkban védett, példányonként 10 ezer forint eszmei értékű selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) jelentősen lemaradva, 24 százalékkal a második, míg a compóhoz hasonlóan ugyancsak kiváló húsú, ám alapvetően folyóinkban élő, ezért elsősorban az ilyen vizeket kedvelő horgászok táborában ismert és népszerű márna (Barbus barbus) a várakozásokat alulmúló 18 százalékkal a harmadik helyen végzett.

A szervezet elnöke jelezte: a közönségszavazás lezárult ugyan, hiszen az év halára 2015. december 31-én éjfélig lehetett voksolni a Magyar Haltani Társaság honlapján (www.haltanitarsasag.hu), ám az oldalon jelenleg is megtalálhatók a versengők képei mellett a három faj környezeti igényeiről, hazai elterjedéséről és jelentőségéről szóló információk. Felidézte, hogy a korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, legutóbb pedig a kecsege érdemelte ki az év hala címet.

A korábbiakhoz hasonlóan a 2016-os győztes sem kap aranyérmet, jutalma csupán annyi, hogy nagyobb figyelem övezi a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben - tette hozzá Harka Ákos, jelezve, a kezdeményezés elsődleges célja az, hogy minél szélesebb körben ismertebbé tegyék őshonos halainkat.

Szerző