Ára van a jó számoknak

Publikálás dátuma
2016.01.07 06:22
Varga Mihály büszke a számokra, de az uniós pénzek visszatartása még okozhat fejfájást FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A GDP arányos államháztartási hiány mértéke 2015-ben - az előzetes becslések szerint -, két százalék körül alakult. Ebben nagy szerepet játszott, hogy mindezt az állam ellátási felelősségének mérséklésével sikerült elérni, az adósságrátát pedig feltehetően a már évek óta megszokott trükköknek köszönhetően tudták csökkenteni.

Fordulópontként értékelte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy a GDP arányos államháztartási hiány mértéke az előzetesen kitűzött 2,4 százalékos mérték helyett tavaly a 2 százalék közelébe csökkent. Ebből a tárcavezető azt a következtetést vonta le, hogy "a reformok működnek." A nemzetgazdasági miniszter öröme azonban csak akkor válhat teljessé, ha az Európai Unió átutalja azt az 560 milliárd forintot, ami elvileg még jár Magyarországnak. A legfontosabb makrogazdasági számok teljesülése ugyanis ettől függ. A brüsszeli pénzek nagy részének beérkezésére az előírt határidőig, vagyis március 31-ig jó esély van, így az eredményszemléletű hiány 2,0-2,2 százalék között teljesülhet - mondta Katona Tamás a Népszavának.

A közgazdász egyetemi tanár emlékeztetett arra, hogy a jó számoknak komoly ára van: az egészségügyből, a köz- és felsőoktatásból és a szociális ellátásból hiányzik mintegy 200-300 milliárd forint, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a közalkalmazottak egy része a kormánynak hitelez, mivel a túlóra és a helyettesítési díjak kifizetése akár hónapokig is várat magára, nem kis összegről, 150-200 milliárd forintról van szó - sorolta Katona Tamás.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az uniós átutalások csúszása a pénzforgalmi hiányt jelentősen, az EU által preferált módszertannal számolt eredményszemléletű deficitet viszont csak részben befolyásolja. A szakértő szerint tavaly már év közben is látszott, hogy kedvezőek a költségvetési folyamatok, erőteljesen nőttek a bevételek, jelentősen csökkentek viszont a kamatkiadások. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy látja, a lakossági fogyasztás növekedése és az ehhez kapcsolódó adókból származó többletbevételek, illetve a foglalkoztatás bővülése és a munkabérek emelkedése miatt a személyi jövedelemadóból származó többletbevételek megalapozták a tervezettnél kedvezőbb adatokat.

Az államháztartás központi alrendszerének tavaly decemberi hiánya 247,8 milliárd forintot tett ki, az éves deficit 1218,6 milliárd forint lett - közölte az előzetes számokat tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Varga Mihály arról is szólt a szerdai tájékoztatóján, hogy teljesülhetett 2015-ben a GDP arányos adósság. Tavalyelőtt 76,2 százalékkal zártuk az évet, a tavalyinak az uniós előírások szerint ez alá kellett lemenni. Brüsszel azt várja el Magyarországtól, hogy három év átlagában 1 százalékponttal csökkenjen az adósság, tulajdonképpen a 60 százalék feletti adósság egyhuszadával. Rontotta a helyzetet az Eximbank kényszerű tőkeemelése, amely ahhoz kellett, hogy hitelezni tudja Andrew Vajna médiavásárlását és Garancsi István Duna-parti területszerzését. Mindez - Katona Tamás álláspontja szerint - ellenkezik a pénzintézet alapfeladataival, ami ellen az MNB-nek, mint felügyeleti hatóságnak tiltakoznia kellett volna.

Az egyetemi tanár biztos benne, hogy - akárcsak az elmúlt esztendők végén - most is trükkök által sikerült elérni az adósságcsökkentést. Jellemző amit az euró árfolyamával tettek: Varga Mihály néhány nappal az év végi zárás előtt 309 forintos árfolyamot tartott kívánatosnak. Nagy lehetett az izgalom december 31-én - hívta fel a figyelmet Katona Tamás -, mert 11 órakor az európai közös pénz egy egységéért még 313 forintot kellett adni, amely délutánra 316 forintra ugrott. Vagyis a "fontos időpontban", délben volt a legkedvezőbb a kurzus. A szakértő szerint februárig kell várni, hogy megtudjuk: milyen trükköket vetettek ezúttal be az adósság "kreatív karbantartása érdekében." Az már tudott, hogy a december végén lejárt PEMÁK-sorozat helyett nem bocsátott ki újat az ÁKK, és az adósságkezelő valószínűleg visszavásárolta az MNB által a piacon megvett devizakötvényeket.

Nem elég a sok milliárd közpénz: újabb százmilliókkal drágul egy pesti és egy paksi stadion

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:11

Fotó: vasasfc.hu
Pakson egy támfalra kell 2 milliárd mellé újabb 99 millió, a Vasas létesítménye pedig 175 millióval lesz drágább, 8 milliárdnál állhat meg a végösszeg.
A közbeszerzési értesítő szerint a Market Zrt. és a KÉSZ által épített budapesti Illovszky stadion 175 millió forint közpénzzel drágul, a Pharos '95 által kivitelezett paksi stadion pedig 99 millióval, szúrta ki a hvg.hu.
5,851 milliárdos tétel nőtt 6,026 milliárd forintra a Vasas Illovszky stadionjának esetében. Ez persze nem a teljes beruházás ára; azt eddig 8,1 milliárd forintra becsülték. A tervek szerint egyúttal múzeumként és szórakoztató központként is működő komplexum nyárra lesz kész.
A Paks stadionjának esetében - amin a felcsúti Pancho Arénát is füvesítő Pharos dolgozik - 1,997 milliárdról ugrott a költség 2,096 milliárdra. A 99 millió forint egy támfalra kell.

Ultimátumot adott a szakszervezet a Metro vezetőinek

Publikálás dátuma
2019.03.18 16:58

Fotó: Shutterstock
Április 2-ig kapott haladékot a Metro áruházlánc menedzsmentje a szakszervezettől. Ha addig nem sikerül megegyezni, akkor a sztrájk sem zárható ki. A szakszervezet mintavétele alapján magas a sztrájkhajlandóság. A budapesti áruház 94 dolgozójából 90-en válaszolták azt, hogy részt vennének a munkabeszüntetésben. A szakszervezet képviselői az elmúlt évek nyilvános mérlegadatait felhasználva táblázatot állítottak össze a vállalat helyzetéről a piacon, a bérstruktúráról és más fontos adatokból. Átvettük ugyan ismét a követeléseket, a 210 ezer forintos alapbérről, a hűségbónuszról, a targoncások egyenlő bérezéséről, de a vállalat vezetői azt állították, hogy ezekre a lépésekre nincs tartalék a rendszerben – nyilatkozta a Népszavának Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Az érdekvédők kimutatása szerint az egy dolgozóra jutó árbevétel a hazai láncok között a második legmagasabb a rangsorban, a bérköltség aránya az árbevételhez képest azonban hátulról a második. Egyebek mellett ezért is követelik a munkavállalók a béremelést. A vállalat menedzsmentje cáfolta ezeket az állításokat mondván, hogy a szakszervezet által benyújtott számok torzítanak. A KASZ lehetőséget ad a Metro képviselőinek, hogy ha más adataik vannak, cáfolják meg az átadott táblázatban feltüntetett számokat. A pontosítás érdekében a szakszervezet további adatokat kért a cégtől, hogy újabb számításokat végezhessenek. A vállalat kidolgoz egy premizálási rendszert a jól teljesítő és 2-5-10 éve a Metrónál dolgozó munkavállalóknak. Arra a kérdésre azonban nem tudtak válaszolni, hogy ez mekkora összeget jelent majd az érintett dolgozók számára. Az adatok egyeztetésére és egy, a munkavállalóknak is elfogadható ajánlat megtételére bő két hét türelmi időt adott a szakszervezet. Úgy tűnik, mégsem volt megállapodás a Metro áruházlánc és a szakszervezetek között, ahogy azt korábban a cég közleménye állította. Legalábbis ellentmond ennek, hogy a felek hétfőn is tárgyalóasztalhoz ültek és folytatták az egyeztetést a dolgozók négy pontos követeléséről.