Izraeli turistákra várt a meglőtt busz Egyiptomban

Két fegyveres rálőtt egy izraeli turistákra várakozó buszra csütörtökön a gízai piramisokhoz vezető főúton; sebesültekről nincs hír - jelentette honlapján az al-Maszri al-Jóm című napilap.

Az al-Vafd című újság szerint arab izraeliekről van szó, ezt időközben az izraeli külügyminisztérium is megerősítette. A biztonsági forrásokra hivatkozó al-Maszri al-Jóm című lap szerint a támadáskor a turistabusz a piramisokhoz vezető al-Haram úton található Három Piramis nevű szálloda előtt várakozott a hotelből éppen kijövő izraeliekre. A turisták az eddigi ismeretek szerint nem sérültek meg, mindössze a buszban és az épületben keletkeztek károk.

A belügyminisztérium biztonsági sajtófőnökének közleménye szerint körülbelül 15 ember gyülekezett a szálloda környékén, majd kivonultak a főútra, és ahogy elhaladtak a hotel előtt, petárdákat lőttek az épület előtt álló biztonságiakra. A közlemény szerint a rendőrök felléptek a csoporttal szemben, az egyik támadó ekkor sörétes fegyverrel lőtt a buszra. Egyes szemtanúk szerint éles fegyver is eldörrent a támadók oldalán, ezt azonban hivatalos források nem erősítették meg. A gízai biztonságügyi igazgatóság vezetője, Háled es-Salabi az iszlamista indíttatású merényletet sejtető hangok megelőzése érdekében határozottan kijelentette: nem terrortámadásról, hanem bűnügyi esetről van szó.

Az al-Maszri al-Jóm első jelentései még arról szóltak, hogy két merénylő motorbiciklin érkezett, majd miután a biztonsági erők sikeresen elüldözték őket, menekülőre fogták, és behajtottak egy mellékutcába, de egyiküket röviddel később elfogták. Az akcióban a lap biztonsági forrásai szerint tűzpárbaj is zajlott a rendőrök és a merénylők között. Az elfogott elkövető kihallgatását végző nemzetbiztonsági tisztek jelenleg azt próbálják kideríteni, kapcsolatban áll-e valamely, az országban tevékenykedő terrorszervezettel - írta az al-Maszri al-Jóm. A lap szerint a belügyminisztérium szóvivője közvetlenül a sajtóhírek megjelenése után közölte, hogy a támadás mögött a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom körülbelül tizenöt fiatal tagja áll. A tárca későbbi közleményeiben nem említették az elmozdított elnök, Mohamed Murszi mögött álló szervezetet.

Szerző

A kormányzat "legnagyobb hibája", ami növelte a szegénységet

Adómentes minimálbért és háromkulcsos progresszív személyi jövedelemadó bevezetését javasolja az LMP - közölte Schmuck Erzsébet, a párt frakcióvezető-helyettese csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az LMP törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben azt indítványozza, hogy a jövedelmek 0, 12 és 24 százalékos kulcsokkal adózzanak, a munkavállalói járulékok pedig 18,5 százalékról 12 százalékra csökkenjenek - mondta az ellenzéki politikus.     Schmuck Erzsébet hozzátette: ez azt jelentené, hogy aki most minimálbért keres, annak nem kellene adóznia, így a nettó fizetése 91 ezer forintra nőne a mostani nettó 73 ezer forintról.

Az LMP javaslata szerint a minimálbér és az átlagbér között keresőknek 12 százalékra csökkenne az adója a mostani 15 százalékról, így a nettó átlagbér 37 ezer forinttal nőne. Az átlagbér felett keresőknek pedig 24 százalékra emelkedne a személyi jövedelemadója, viszont a sávos adózás miatt ők is jól járnának - mondta az LMP frakcióvezető-helyettese.

Közölte: az LMP úgy látja, hogy a kormányzati politika egyik legnagyobb hibája az egykulcsos adó bevezetése és az adójóváírás eltörlése, mert ez kiélezte a társadalmi feszültségeket és jelentősen megnövelte a dolgozói szegénységet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly év végi bérmegállapodás eredményeként 5000 forinttal megemelt minimálbér jóval kevesebb, mint a létminimum összege. A Magyar Közönyben 2015. december 29-én megjelent kormányrendelet szerint idén január 1-jétől bruttó 111 ezer forint a minimálbér, a garantált bérminimum pedig bruttó 129 ezer forint.

Szerző
Témák
LMP minimálbér

Terrorveszély esetén bevethetőek lennének a katonák

Publikálás dátuma
2016.01.07. 12:44
Terrorkészültség Budapesten. 2015.11.23.
A rendkívüli jogrend alkalmazásához szükséges szabályok megváltoztatására tesz javaslatot Simicskó István honvédelmi miniszter a jövő keddi, ötpárti egyeztetésen a Honvédelmi Minisztériumban (HM). Az alaptörvény jelenleg öt esetben engedi meg a rendkívüli jogrend bevezetését, amely a honvédség hazai bevetésével, illetve belső mozgósításával járhat.

A legenyhébb minősített időszak a veszélyhelyzet. Ezt követi veszélyességi sorrendben az ország váratlan megtámadásának esete, az úgynevezett megelőző védelmi helyzet és a szükségállapot. A legsúlyosabb a rendkívüli állapot kihirdetése. Utóbbi három esetben a jogrend ideiglenes megváltoztatásához az Országgyűlés hozzájárulása szükséges, a két legenyhébb fokozatban elég a kormány határozata is. A Magyar Idők úgy tudja, a HM javaslata szerint a jövőben hatodik esetben, terrorveszély idején is lehetőséget adnának a jogrend megváltoztatására. Ehhez azonban az alaptörvény megváltoztatására van szükség, a parlament minősített többségének szavazatával.

Megírtuk: Simicskó István a múlt héten az MTI-nek adott interjújában beszélt arról, hogy több fontos honvédelmi kérdésben, például a különleges jogrendi szabályozás áttekintésében és az önkéntes tartalékos rendszer továbbépítéséről ötpárti egyeztetéseket tartana a jövőben. A miniszter szerint át kell tekinteni, hogy az alaptörvény különleges jogrendi része kellő mozgásteret és lehetőséget ad-e arra, hogy a biztonságot növelni tudják. Úgy véli, érdemes elgondolkodni azon, hogy terrorveszély elhárításában milyen jogszabályi keretek között segíthet a Magyar Honvédség, és milyen jogszabályi módosítások szükségesek, amelyek feljogosítják a katonákat a terrorhelyzet kezelésére békeidőszakban is.

Szerző