A magyar gazdaságot az export élteti

Publikálás dátuma
2016.01.08. 06:26

Bár már 2016-ot írunk, ha a magyar gazdaságra jellemző tendenciákat kívánjuk követni, akkor kénytelenek vagyunk megelégedni az utolsó lezárt üzleti évvel, a 2014-es esztendővel. A tőzsdei cégeknél a 2015. harmadik negyedévi adatok már rendelkezésre állnak. A gazdasági folyamatok a 2008-2009-es világválság óta szinte változatlanok: a magyar gazdaság lokomotívja továbbra is az export, célpiacunk változatlanul Németország maradt. Az ebből származó árbevétel jórészt a gépjármű kivitelből adódott.

Magyarországon a többi uniós tagállamhoz képest évtizedek óta kiemelkedően magas az export részaránya a GDP-ben. Az elmúlt évben, azonban fordult a kocka, a devizahitelesekkel történő elszámolás és a forintosítás révén, valamint a reáljövedelmek növekedése következtében, már számolni lehetett a belső fogyasztás élénkülésével is. Ennek ellenére egy olyan sérülékeny, kis ország, mint amilyen hazánk, jelentős mértékben ki van szolgáltatva a nemzetközi politikai és gazdasági változásoknak. A 2014-es esztendőben kitört orosz-ukrán válság, illetve az Oroszország elleni szankció éreztette ugyan hatását nálunk is, de a gazdaság szereplői ezt viszonylag hamar kiheverték, 2015-ben elsősorban a gyógyszeripar és az agráripari cégek, valamint a magyar bankszektor éllovasa szenvedte már csak el az embargó hatását.

A legnagyobb hazai társaságok – az árbevételük tekintetében – csak 2014-ben érték utol a válság előtti időszakot, ez derül ki a HVG évente megjelenő TOP 500-as listájából, tehát legalább hat esztendő kiesett a fejlődésükből. Az eredményesség azonban, mint már említettük szinte kizárólag exportcégeknek volt köszönhető.

A HVG említett rangsorában szereplő cégek átlagos árbevétele 5,4 százalékkal haladta meg a 2013. évit. Az 500 legnagyobb cég együttesen egyébként 2400 milliárd forinttal növelte az árbevételét. Ennek háromötödét a járműipari cégek képviselték, több mint negyedét pedig ezen belül is a győri Audi Motor Hungaria Kft. Az összesített árbevétel 71 százaléka a külföldi piacokon realizálódott, ebben a főszerep – nem meglepő módon – ugyancsak a járműgyártóknak volt köszönhető. Összességében a legnagyobb vesztesek 2014-ben az energetikai cégek voltak, ugyanis abban az évben hat százalékkal visszaesett az árbevételük. Ennek oka az enyhe tél, valamint az akkor még magas üzemanyagárak, és nem utolsó sorban a rezsicsökkentés voltak. Érdekes módon a leggyorsabban növekedő szektornak viszont az építőipar bizonyult, a TOP 500-ban szereplő 25 építőipari cég árbevétele 28 százalékkal nőtt 2014-ben, köszönhetően az uniós pénzekből megvalósuló út- és vasúti beruházásoknak, valamint a négyes metrónak. Az uniós pénzeknek volt köszönhető, hogy akadt olyan – azóta egyébként kegyvesztett - építőipari társaság, amely egyetlen esztendő alatt 80 százalékkal tudta növelni az árbevételét. Az elmúlt év az építőipar számára már aligha bizonyult ilyen fényesnek.

Az 500 legnagyobb magyar cég 2014-ben együttesen összesen 46 995 milliárd forint árbevételt ért el. Ezek a számok azonban kissé csalókák, ugyanis tartalmazzák a leányvállalataik eredményét is, olyanokét, amelyek maguk is külön szerepelnek a listán. Az élbolyban szereplő és általunk is részletesebben ismertetett cégek várhatóan a 2015-ös teljesítményük alapján tartani tudják helyezésüket.

Mol Nyrt.

A 2014-es, már a növekedést tükröző esztendő után, tavaly az esztendő első kilenc hónapjában a „tiszta” újrabeszerzési árakkal becsült tiszta eredmény (EBITDA) 1,92 milliárd dollárt ért el, (egy dollár = 290 forint), a társaság vezetése ezért úgy ítélte meg, hogy a felfelé módosított 2,2 milliárd dolláros cél elérhető volt. Ebben az időszakban az olajtársaság profitja 532 milliárd forintot tett ki, amely forintban közel 50 százalékkal haladta meg a megelőző esztendő azonos időszakáét.

A Mol Nyrt. helyzetét ugyanakkor rontotta, hogy a kőolaj világpiaci ára az elmúlt időszakban zuhanórepülésbe kezdett. Ugyanis 2014 november végén az OPEC tagállamai megállapodtak abban, hogy a csökkenő kereslet ellenére nem mérséklik a kitermelés jelenlegi mértékét. Az európai, Brent kőolaj világpiaci ára 95 dolláros hordónkénti árfolyamról 60 dollár közelébe süllyedt, és 2015 december végén az Amerikában használatos WTI, valamint a Brent kőolaj hordónkénti ára egyaránt 36 dollár volt. Elemzők szerint akár 30 dollár alatti árfolyam is bekövetkezhet idén, a jelenlegi 33 dollár után.

Audi Hungária Motor Kft.

Az árbevételek szerinti ranglisták második helyén szerepel a győri Audi Hungária Motor Kft., mely a Volkswagen-konszern tavalyi válságát kiválóan vészelte át. A vállalatot eddig kiegyensúlyozottság jellemezte, ami úgy tűnik a jövőben sem módosul. A tavaly nyárig a magyar cég élén álló német Thomas Faustmannt – aki a világcég neckarsulmi vállalatához került vezető pozícíóba –, az ugyancsak német Peter Kössler az Audi-konszern technológiai kutatójának vezetője váltotta, aki beiktatásakor arról beszélt, hogy a következő években a cég évi átlagban 90-120 milliárd forintot költhet a győri gyár bővítésére. Emellett fejlesztik a szakmunkásképző iskolájukat, amely 2017-ig központtá bővül, ahol 25 osztály 650 diákja tanulhat majd. 2015-ben rekordév lehetett az Audi Hungaria életében. Összességében ugyan visszafoghatja beruházásait az Audi, ám az Audi Hungariánál mégis minden idők legjobb évére számítanak idén is, további fejlesztéseket hajtanak végre, a létszámot pedig nem csökkentik. A győri gyár 2015-ben is megőrizte a világ legnagyobb motorgyára címet.

GE Infrastructure CEE Holding Kft.

A gép, gépi berendezés gyártásában egy kiemelkedő vállalat az egykor a Tungsramot felvásárló amerikai Generál Electric (GE). A Mol és az Audi után harmadik. A GE Hungary gyakorlatilag a külföldi piacokra gyárt, nettó árbevételének 98 százaléka exportból származik. Tavaly leginkább egy rejtélyes adózóról cikkeztek, ugyanis fény derült arra, hogy valaki 62,8 milliárd forintnyi társasági adóval tömte ki az államot. Az extra bevétel legnagyobb része nem sok kicsi adózótól, hanem egy nagytól származott, amely teljesen külföldi tulajdonban van, és amely 0 embert foglalkoztat. A HVG.hu aztán a cégadatbázisból kiderítette, hogy a General Electric egyik magyarországi leánya, a GE Infrastructure Central & Eastern Europe Holding Kft. lehetett a titokzatos adózó. A háttérben egy cégcsoporton belüli tranzakció állt, a GE Hungary ugyanis 330 milliárd forintnyi pénzeszközt véglegesen átadott a magyarországi konszolidált beszámoló anyavállalatának, az összeget pedig le kellett adózni. A GE amerikai cégcsoport 25 éve van jelen Magyarországon, 4 ipari vállalata és 7 üzleti vállalkozása jelenleg 10 500 alkalmazottat foglalkoztat.

A céget érintette az is, hogy 2015-ben az állam megvásárolta a GE tulajdonában lévő, nyereséges Budapest Bankot, amelyet idén ismét privatizálni akarnak.

Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.

A német óriás konszern kecskeméti gyára a hazai kivitel biztos támasza, idén közel 15 millió eurós beruházást hajt végre, melynek során többek között a gyár logisztikai csarnoka jelentősen kibővül. Ennek építése a tervek szerint 2016 első negyedévben kezdődik, és nyárig befejeződik. A cég közel négy éve gyárt gépkocsit, három fajta modellt Magyarországon, Kecskeméten. A gyártókapacitás bővítése, új üzemcsarnok építése azonban - bár többször felröppent ilyen hír -, nincs pillanatnyilag napirenden.

Samsung Electronics Magyar Zrt.

Az elektronikai cég 2014-ben mintegy 25 millió dolláros beruházás révén új üzemet adott át a jászfényszarui televíziógyárában, mellyel a világ egyik legmodernebb tévégyára lett, 75 új munkahelyet hozott létre a Jász-Nagykun Szolnok megyei településen. 2015 azonban még gyengébb évnek bizonyulhatott a cég számára, hiszen felmerült, hogy a Samsung egyes, Európában forgalmazott televíziói kevesebb energiát fogyasztanak a hivatalos tesztek során, mint a valóságban. A közelmúltban kirobbant botrányok tükrében egyesekben felmerült a gyanú, hogy a Samsung a Volkswagenhez hasonlóan úgy állította be készülékeit, hogy azok a szabályoknak megfelelően, a zárt laboratóriumi mérések során kedvezőbb eredményeket érjen el, mint a valóságban, egy átlagos használat során, a társaság azonban a vádakat alaptalannak minősítette.

Magyar Telekom Nyrt.

A távközlésben hazánkban piacvezető Magyar Telekom Nyrt. csoport árbevételei 2015 harmadik negyedévében mindössze 0,3 százalékkal, 157,5 milliárd forintról 158,0 milliárd forintra nőttek a magyar szegmenseknél elért bevétel növekedésnek köszönhetően, melyet részben rontott a macedón és montenegrói leányvállalatoknál tapasztalt bevétel csökkenés. A mobil bevételek, csakúgy, mint az előző esztendőben, 4,4 százalékkal mérséklődtek az előző év hasonló időszakához képest, elsősorban a készülékek lettek olcsóbbak. A társaság számára a földgáz-üzletben való részvétel eredménytelennek bizonyult, ezért az elmúlt év közepén kivonult erről a piacról.

A hazai legek (2014)
- A legnagyobb mértékben növelték árbevételüket a vegyi-, gumi- és műanyagipari cégek (80 százalék)
- A leginkább csökkent az árbevétel a távközlési szektorban (-9 százalék)
- Az árbevételét a válság óta leginkább növelő cég a Mol
- A legtöbb hozzáadott értéket elérő ágazat a szolgáltatások (47 százalék)
- A legtöbb hozzáadott értéket termelő cég a Mol
- A legnagyobb árbevételt elérő város Budapest (24161 milliárd forint)
- Az első százban a legtöbb céggel szereplő ágazat a gyógyszeripar (80 százalék)



Az amerikai cégek viszik a pálmát

A Handesblatt német gazdasági hetilap 100-as céges toplistáján 54 amerikai, 26 európai és 17 ázsiai vállalat szerepel. A top-10-be pedig csak amerikai cégek jutottak be.

Az első hely vitathatatlanul az Apple amerikai információ-technológiai óriáscéget illeti meg, amelynek piaci kapitalizációja mintegy 549 milliárd euróra rúg. Ez bőven meghaladja a magyar lista 500 cégének összes árbevételét. Már a második helyezett Google, a világ vezető internetes kereső- és tartalomszolgáltatója is jócskán lemarad az Apple-től, piaci értéke ugyanis "csak" 474 milliárd eurót tesz ki. A harmadik helyen álló szoftvergyártó óriás, a Microsoft 405 milliárd eurót ér jelenlegi árfolyama alapján.

Az információtechnológiai cégeken túlmenően is óriási az amerikai előny a világ többi részéhez képest. Az első tízben olyan hagyományos tevékenységet folytató amerikai cégek is megtalálhatóak, mint az Exxon Mobil olajipari vállalat (5. hely), a General Electric technológia és szolgáltatás profilú vállalat (8. hely), a Johnson & Johnson egészségügyi-kozmetikai cég (9. hely) és a Wells Fargo nagybank (10. hely). A nem amerikai cégek közül egy kínai a legértékesebb, de még ez sem fért be az első tíz közé. Az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) a világ legnagyobb bankja, amely 225 milliárd eurós piaci értékével a 11. helyen futott be. A legértékesebb európai vállalat a Roche svájci gyógyszeripari óriáscég, amely a 13. helyre került 217 milliárd eurós értékével.

Szerző

Csont nélkül több a sertéshús áfája?

Publikálás dátuma
2016.01.08. 06:24
A sertéshús áfacsökkentését sem sikerült csont nélkül megoldani FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Jövő héten magyarázza el a földművelésügyi miniszter, hogy a karaj és karaj közt van-e különbség. Legalábbis ami az áfakulcsot illeti. Ma még a darált hús adója is bizonytalan. A sertéshús forgalma a bizonytalanságok ellenére jelentősen növekedhet, ellentétben a kiskereskedelmi forgalommal, amely a tavalyinál kisebb ütemben bővülhet az előrejelzések szerint.

A korábbi árakhoz viszonyítva a sertéshús 17 százalékkal olcsóbb idén januártól - általában. Mielőtt azonban elindulunk kedvenc hentesünkhöz, vagy valamelyik élelmiszerlánc hentes pultjához, érdemes magunkhoz venni az adótörvény tavaly elfogadott módosításának szövegét és az uniós besorolást is, amely a sertéshúsra vonatkozik. Erre azért lehet szükség, mert a sertéshús áfáját ugyan 5 százalékra mérsékelte a parlament, de némely esetben még a hentesek is elbizonytalanodhatnak és a jogszabály értelmezésében kérdések vetődhetnek fel. Az ok, a jogalkotók precízek akartak lenni és pontosan meghatározták, mely termékek esetében 5 százalék az adókulcs. Ehhez a közösségi vámtarifaszámokat hívták segítségül. Még nem tudni jól tették-e. Ugyanis az uniós nomenklatúra ez alatt "comb, lapocka és részei csonttal", illetve "tarja, karaj és részei, csonttal" kitételeket tartalmazza.

A sertéshús áfakulcsa egyes csontos húsokra így 5 százalék, de ha kiszedik belőle a csontot a boltban, akkor már 27 százalék lesz - ha ragaszkodunk a vámtarifaszámokhoz. Szakemberek szerint ez nem mellőzhető, mert az uniós határokon belül szabadon mozognak az áruk, szolgáltatások, az áfakulcsok azonban nem egyformák, így a pontos vám- és adófizetés érdekében fontos a különböző portékák egységes beazonosítása.

Az egyértelmű, hogy a belsőségek, a máj, a zsír, illetve a feldolgozott termékek, főtt vagy füstölt szalonna, kolbász, sonka, szalámi áfája 27 százalék maradt, de a darált hús már kétesélyes. Ez már feldolgozott terméknek számíthat, vagyis ha az 5 százalékos körbe tartozó csontos sertéshúsról levágott hús is már a 27 százalékba ugorhat át, hiszen csont nélküli lett, a darálással pedig már egy más minőségűvé válhat, vagyis feldogozott termékként az áfája szintén 27 százalék lehet. Hasonlóan izgalmas kérdés a kockára vágott, vagy szeletelt, előrecsomagolt, hűtőpultba helyezett húsok besorolása is.

A sertéshús áfa csökkentéséről szóló áfa-törvénymódosítás mindenképpen pontosításra szorul, mert jelenlegi formájában még a szakembereket is összezavarhatja. A Földművelésügyi Minisztérium lapunk kérdésére türelmünket kérte, mert a tárca vezetője jövő héten sajtótájékoztatón teszi tisztába a húsáfa ellentmondásait.

A szakemberek azonban az árcsökkentés hatására mindenképpen növekszik a sertéshús fogyasztás. Ez önmagában inkább csak a fogyasztói kosár összetételén változtathat érdemben, a fogyasztás és a kiskereskedelem számait nem mozgathatja. A kiskereskedelem e nélkül is 32 hónapja növekszik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint 2015. novemberében 4,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az eladott árumennyiséget tekintve, előző év azonos időszakához képest. Igaz az októberi-novemberi növekedési ütem kisebb, mint az első félévben mért bővülés, de ez várható volt az online pénztárgép piactisztító hatásának gyengülése miatt. A novemberi költekezés alakulásában szerepet játszott a "Fekete Péntek" akció és a nemrég lezárult mosógépcsere program.

Decemberben a karácsonyi vásárlási láznak köszönhetően 940-950 milliárd forintot költöttek a vásárlók az üzletekben, ez 5-6 százalékkal több mint a tavalyi. Az előzetes becslések szerint 2015-ben 5-6 százalékkal bővült az ágazat - mondta Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Népszavának.

Idén már lassulással számol a szakember az ágazatban. A 3-4 százalékos mérsékeltebb növekedés oka egyebek mellett, hogy már sokkal kisebb lehet az online pénztárgépek piactisztító hatása és több tavalyi egyedi hatás, mint a benzinár alakulása, devizahiteles mentőcsomag forgalomnövelő hatása megszűnik.

Szerző

Béremelést követelnek a közmunkások

Január végéig kiderülhet, hogy a kormány mekkora béremelést ad a közfoglalkoztatottaknak – jelentette be tegnap az önkormányzati államtitkár. Pogácsás Tibor egyben részletezte azt is, milyen feltételekkel lehet majd hozzájutni az elhelyezkedési juttatáshoz, amelynek 3 milliárd forintos keretéről a hét elején először a nemzetgazdasági tárca adott hírt.

A Közfoglalkoztatásból a versenyszférába címen megnyíló csomagból azok kaphatják meg a piaci munkahely elfoglalása után az eredeti közmunka szerződésükből még hátralévő időre szóló foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét, akik legalább egy hónapja közmunkásként dolgoztak, továbbá az elmúlt két évben is legalább 180 napig ebben a formában foglalkoztatták őket. A Belügyminisztérium megerősítette a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár számításait, hogy akár 25 ezer ember közmunkából való kilépését is segíthetik ebben a formában.

A Közmunkás Szakszervezet társelnöke szerint azonban sehol nem látszanak azok az új munkahelyek, amelyek befogadják majd ezeket az embereket. Nem a pluszpénzen múlik, hogy az illető keres-e és talál-e munkát, arra viszont alkalmas lesz a program, hogy helyi szinten feszültséget szítson. Komjáthi Imre azt gyanítja, a lehetőség megint csak azokon segít, akik mindenben kiszolgálják a Fideszes helyi kiskirályokat és ez azt az üzenetet erősíti: aki beáll a sorba, az továbbléphet, aki nem, az örüljön, ha közmunkát kap. A pénzt ő inkább arra fordítaná, hogy használható tudást kínáló képzések induljanak, mert ma fodrászokat és műkörmösöket készítünk fel tömegesen – a további közmunkára. Inkább azt kellene segíteni, hogy ezek az emberek elmehessenek állásinterjúra, amire szakemberek készítik fel őket – érvelt a Népszavának nyilatkozó érdekvédő.

A szakszervezet társelnöke nevetségesnek tartaná, ha a korábban megszellőztetett 1,6 százalékos béremelést kapnák a közmunkások, ami 5-600 forintos pluszt jelentene csupán. A Közmunkás Szakszervezet elnöksége tegnap megismételte, hogy a 2016-os minimálbér emelés mértékével megegyező, vagyis 5,6 százalékos béremelést követelnek. Közleményük arra emlékeztet, hogy amikor 2011-ben a kormány 13 ezer forinttal a minimálbér alá csökkentette a közmunkás béreket és megadóztatta őket, akkor felszámolta a minimális társadalmi igazságosságot. Ha pedig a jobboldali koalíció „tovább folytatja népnyúzó politikáját, a következményekért is neki kell vállalni a felelősséget” – figyelmeztetett a közmunkások érdekvédelmi szervezete.

Szerző