Előfizetés

Nemzetstratégiai kérdés lett az FHB-s ügyből

Nem csökkenhet a magyar állam tulajdoni aránya az FHB Jelzálogbank tőkeemelése során – fogalmazta meg pénteki rádiós szereplése során Orbán Viktor, aki a tőkeemelést egy kis, magánbankban (!) nemzetstratégiai érdeknek minősítette.

A miniszterelnök arra reagált, hogy a takarékszövetkezeti rendszerrel szövetségre lépett FHB Nyrt. igazgatósága és a tőkeemelésben részt vevő Takarékbank Zrt. - vélhetően kormányzati nyomásra -, kidolgozta az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számára a zártkörű részvényjegyzésben való részvétel lehetőségét, melynek nyomán változatlanul maradhat az állam tulajdoni hányada a pénzintézetben. (Az FHB közgyűlése még 2014-ben úgy döntött, hogy nem adja meg az államnak a tőkeemelés lehetőségét, amit a tavalyi, decemberi rendkívüli közgyűlés sem változtatott meg.) A bank által kiadott közlemény szerint: "Ezzel tovább erősödhet a felek közti együttműködés a magyar gazdaság növekedésének elősegítésére." Szakértők szerint az állam a továbbra is csak csekély, 7,32 százalékos tulajdonrészével aligha tud majd hatni a bank működésére, azzal inkább, hogy - ha az érdekei úgy kívánják -, akkor egyes esetekben kivételezett helyzetbe hozzák az FHB-t. Az állam szerepvállalása semmilyen közvetlen hatással nem lesz a bank hitelezési aktivitására. A közlemény azért a tőkeemelésben való részvételt "a meglévő kiváló kapcsolatokra" vezeti vissza.

Indul a „quaestorosok” kárrendezése

A kárrendezési törvény alapján megkezdte működését a Quaestor és a Hungária kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alap január elsején – mondta Kiss Krisztina, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető igazgató-helyettese pénteken egy háttérbeszélgetésen. 

Hozzátette: azoknak a Quaestor-kötvényeseknek nincs teendőjük, akik korábban a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához igényüket határidőben benyújtották. Kérelmük az új alaphoz kerül, erről levélben kapnak tájékoztatást, az új igénylők pedig 2016. február 15-éig nyújthatják be kérelmüket – mondta.

Az Országgyűlés 2015. december 15-én új törvényt fogadott el a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére, amely az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtatott.  A törvény alapján létrejött Kárrendezési Alap azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, amelyik a brókerjelleget kihasználó cégcsoport-kötvényt értékesített. A károsultak az új alaphoz nyújthatják be kárrendezés iránti kérelmüket, amelyet azonban a Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtaniuk.

A Kárrendezési Alap 2016. március 31-éig megvizsgálja a kérelmek jogosságát, megállapítja a kárrendezés összegét, erről tájékoztatja az ügyfelet, akinek 30 nap áll majd rendelkezésre az igény visszavonására, ha saját maga akarja érvényesíteni a követelését. A Buda-Cash Brókerház és a Hungária Értékpapír ügyfeleitől tavaly beérkezett igények kifizetése azt követően kezdődhet meg, ha a felszámolótól megérkeznek a kártalanításhoz szükséges tényleges adatok. Ez napokon belül várható - mondta Kiss Krisztina.

Tóth István, az OBA kommunikációs igazgatója beszámolt arról, hogy a szervezet 2015-ben a DRB Bankcsoportnál 71 435 betétest kártalanított 104,4 milliárd forint értékben. Érdekesség, hogy a bankcsoportnál eddig 1694 ügyfél nem vette fel 359 millió forint értében a kártalanítást, de a korábbi takarékszövetkezeti csődök károsultjai is hasonló számban és összegben hagytak az OBA-nál pénzt.

A Big Mac-index szerint alulértékelt a forint

A forint jelenleg 37,6 százalékkal alulértékelt a dollárral szemben, derül ki az Economist által közzétett Big Mac indexből. A felmérés időpontjában érvényes 292,7-es dollár/forint árfolyammal számolva Magyarországon jelenleg 3,08 dollárért vásárolható meg egy Bic Mac.

Az index elkészítésének hátterében a vásárlóerő-paritás elmélete áll, mely szerint hosszútávon a különböző országok deviza-árfolyamainak egy olyan egyensúlyi állapothoz kellene közelednie, hogy egy adott termék/szolgáltatás-kosár ára bármely két országot összehasonlítva közel azonos legyen. Amennyiben ettől eltérés tapasztalunk a gyakorlatban, úgy egy fizetőeszköz alul- vagy felülértékelt a másikkal szemben.

Az Economist az elméletet egyetlen terméken vizsgálja, a hazánkban is népszerű, ám majd' mindenütt azonos módon készülő Big Mac szendvicsen, az összehasonlítás bázisa pedig a dollár. Az index számítása úgy történik, hogy meghatározzák az USA-ban éppen aktuális Big Mac-árat, megnézik, hogy egy másik kiválasztott országban a helyi devizában mérve milyen átlagos árral bír a termék, ezt átváltják az éppen aktuális dollár-keresztárfolyamon, így megkapják a dollárban vett helyi árat, amit elosztanak - jelen esetben - az USA-ban kapható Big Mac árával. Az összehasonlítandó két országban a Big Mac reprezentálja a helyi árszínvonalat - írja a Portfólio.

A Big Mac index is alátámasztja a dollár elsöprő erejét. Jelenleg a dollárhoz képest a világon mindössze három deviza felülértékelt: a svájci frank (30,7 százalékkal), a svéd korona (6,1 százalékkal) és a norvég korona (5,8 százalékkal). A forint a középmezőnyben tartózkodik a cseh korona társaságában. A lista végén az ukrán hrivnya (-68,7 százalék), az orosz rubel (-69 százalék) és a venezuelai bolivár áll, ez utóbbi elképesztő mértékben, -86,5 százalékkal alulértékelt a dollárhoz viszonyítva.