A fehérpamacsos selyemmajom vagy más néven közönséges selyemmajom (Callithrix jacchus) a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába és azon belül a karmosmajomformák (Callitrichinae) alcsaládjába tartozó faj. Családjából ez a leginkább ismert faj és egyben nemének a típusfaja is. A közönséges selyemmajom eredetileg csak Brazília északkeleti részén (Alagoas, Maranhao, Paraíba, Pernambuco, Piauí és Rio Grandedo Norte államok területén) élt. Mára Brazília délkeleti részébe (Bahia, Minas Gerais, Espírito Santo, Paraná, Santa Catarina, Sergipe, Sao Paulo és Rio de Janeiro államokba) és Argentína északi részébe is betelepítették. A legkülöbözőbb típusú erdőket lakja, megtalálható a folyami erdőktől és a szavannaszerű] Caatingától a párás atlantiszi partokig. Alkalmazkodóképessége miatt ültetvényeken és parkokban, száraz másodlagos területeken is megtelepedhet.
Egy nyolcnapos fehérpamacsos selyemmajom-kölyköt (Callithrix jacchus) simogat egyik családtagja a Gyöngyösi Állatkertben 2016. január 8-án. MTI Fotó: Komka Péter
A fehérpamacsos selyemmajom 14-18 centiméter hosszú. A hímek átlagos testmagassága 188 mm, testsúlya 256 g; a nőstények átlagos testmagassága 185 mm, testsúlya 236 g. Ehhez jön a testénél kétszer hosszabb farok (28-36 cm). Teste foltos szürkésbarna, feje búbja feketés, a homlokán fehér folttal. Hátán világos csíkok futnak végig. Feje barna; jellegzetesek a hosszú, fehér, bozontos fülbojtok. Farka szürke-fehér gyűrűs. Végtagjai rövidek, lábain karmokkal; csak a nagylábujja visel körmöt. Ez segíti mozogni a fákon. A hím és a nőstény hasonló. Fogazata és vakbele is a főként gyümölcs alapú táplálkozáshoz alkalmazkodott. (forrás: Wikipédia)