Szimbolikus gesztussal kezdődött múlt héten a venezuelai parlament új ülésszaka, Henry Ramos Allup, az új ellenzéki házelnök eltávolíttatta a nemzetgyűlés ülésterméből a chávezi rendszer szimbólumait, a szabadságharcos Simón Bolívar (a dél-amerikai függetlenségi mozgalom hajdani vezetője), valamint a 2013-ban elhunyt elnök, Hugo Chávez, s a jelenlegi államfő, Nicolás Maduro portréját. Döntését az elmúlt 17 évben egyeduralkodó Venezuelai Szocialista Egységpárt (PSUV) nem volt képes megakadályozni, hiszen a decemberi voksoláson mindössze 55 mandátumhoz jutott a korábbi 96 helyett, míg a győzedelmeskedő Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) - 13 párt és két független jelölt képviseletében - 112 mandátumot, kétharmados többséget szerzett a 167 tagú törvényhozásban.
Első alkalommal szereztek tehát igazi hatalmi pozíciót az eddigi ellenzéki pártok a chávezi populista baloldali rendszer hatalomra jutása óta, s most élni is akarnak a lehetőséggel. Igaz, a MUD összefogásában részt vevő tömörülések elég megosztottak: egy részük a gazdasági válságból való kiútkeresést látja elsődlegesnek, ezért a törvényhozási munkát részesítené előnyben, tudomásul véve, hogy az államfő mandátuma 2019-ig szól. Mások, legfőképpen a korábbi kormányzó erő, a Henry Ramos vezette Demokratikus Akció Párt honatyái viszont Maduro elnök idő előtti leváltását szorgalmaznák. Maga Ramos hat hónapon belül népszavazáson távolítaná el a populista szocialista államfőt, Chávez utódát, mert szerinte elnökcsere nélkül sem a gazdaságban, sem a politikában nem lehet változásokat kierőszakolni.
Ramos egyébként korántsem mérsékelt figura, kiszivárgott Wikileaks-jelentések szerint az amerikai nagykövetség „autoriter személyiségként” jellemezte. A veterán jobboldali politikus kisebb ellenzéki pártok képviselőinek voksaival került a házelnöki posztra, akik nem akarták, hogy a korábbi ellenzéki elnökjelölt, Henrique Capriles, az Első az Igazság (Primera Justicia) párt vezetője túl nagy befolyásra tegyen szert.
A helyzetet ismerve érthető, hogy nem kellett sokáig várni egy hevesebb parlamenti ütésváltásra. Maduróék kétségbe vonták három ellenzéki képviselő mandátumának érvényességét, mivel választókerületükben választási csalás miatt óvást jelentettek be. A legfelsőbb bíróság felfüggesztette a három honatya mandátumát, az ellenzéki házelnök azonban figyelmen kívül hagyta a döntést, s a képviselőket feleskették. Ramos szerint ezzel minden bírósági eljárás érvényét veszítette, hisz a beiktatott honatyák immunitást élveznek. A MUD-nak nagy szüksége is van erre a három mandátumra, mert ezen múlik kétharmados többsége. A PSUV képviselői tiltakozásképpen elhagyták az üléstermet. Kivonulásuk viharos volt, ráadásul az új idők szellemének megfelelően beengedték a sajtót, s az újságírók kényes kérdéseket tehettek fel a távozó honatyáknak, köztük az államfő feleségének, Cilia Floresnek.
Nicolás Maduro azzal vádolja az ellenzéket, hogy szándékosan élezi a feszültséget, gyűlöletet kelt, s így akarja kiprovokálni, hogy az Egyesült Államok - valamiféle nemzetközi koalíció élén - beavatkozzon Venezuelában. „A képek eltávolítása venezuelaiak millióinak érzéseit sértette meg, hasonló szélsőséges lépés nem történt az elmúlt 200 évben” – dörögte az államfő. Caracas polgármestere pedig ellenlépésként elrendelte, hogy a fővárost aggassák tele az eltávolított képmásokkal. Sokatmondó, hogy a védelmi miniszter, Vladimir Padrino López is beleszólt a vitába, s a „bolívari fegyveres erők” nevében mély felháborodását fejezte ki az úgymond „tiszteletlenségért”. „Bolívár és Chávez a hazát testesítik meg, személyük mélyen gyökerezik a venezuelai néplélekben” – jelentette ki a védelmi minisztérium épülete előtt a tábornok. A hadseregvezetés egyelőre egyértelműen a Maduro-rendszer melletti hűségét hangoztatja. Delcy Rodríguez külügyminiszter összehívta a külföldi nagyköveteket, s tájékoztatta őket az ellenzéki irányítás alá került nemzetgyűlés „illegális” lépéseiről.
Az elnök már hónapokkal a decemberi nemzetgyűlési választás előtt bebiztosította magát: új tagokat nevezett ki a legfelsőbb bíróságba, több idős bírót pedig nyugdíjba küldtek. Az új tagok mandátuma 12 évre szól, a 13 bíró és a 21 helyettes döntő többsége így a kormányzó párt hívének számít, tehát hosszú évek telhetnek el, mire üresedés támadhat majd a taláros testületben. A PSUV képviselőcsoportja az első parlamenti ülést követően felhívással fordult a legfelsőbb bírósághoz, követelve, hogy érvénytelenítse az ellenzéki többségű törvényhozás valamennyi intézkedését.
Az államfő múlt héten átalakította kormányát, de a személycserék azt mutatják, semmiféle engedményt nem tesz az ellenzék felé. A spanyol El País napilap tudósítása szerint a változtatások legfeljebb kozmetikai jellegűek, érdemi változás sem a gazdaságpolitikában, sem más téren nem várható. Legfeljebb a bürokrácia burjánzik tovább, három új minisztériumot hoztak létre, 18 tárca élére került új miniszter, s 14 tárcavezető folytatja munkáját. Az egyetlen „békülékenynek” ítélhető gesztus az, hogy az egyik miniszterelnök-helyettessé Aristobulo Isturizt, Anzoátegui állam kormányzóját nevezték ki, aki az ellenzéki házelnök, Ramos pártjának tagja. Tőle remélhető, hogy megkísérli előmozdítani a párbeszédet a kormányzat és a törvényhozás között.
A gazdaságpolitika legfőbb irányítójává Maduro a 39 éves Luis Salas közgazdászt tette meg, aki az egyik új minisztérium, a gazdasági termelékenységi tárca élére került. Salas egyetért a bolívari vezetés alapkoncepciójával, hogy a venezuelai gazdaság minden bajáért a szocialista rezsim ellen áskálódó külföld, s a velük összefogó hazai tőke tehető felelőssé. Nem tervezik a kötött árrendszer eltörlését, s a devizapiac felszabadítását sem. Maduro mindenesetre arra készül, hogy a héten gazdasági szükségállapotot hirdet ki. Ez 60 napig lehet érvényes, s további 60 napra meghosszabbítható.
Márpedig a gazdaság már jó ideje az összeomlás szélén áll, a világ egyik vezető olajországának számító Venezuelát sokként érte fő exportcikkének drámai árzuhanása, az egykor hordónkénti 100 dolláros árról már nem is álmodhatnak, decemberben már csak 30 dollár alatti – 2004 óta a legalacsonyabb – áron tudtak eladni egy hordót. Várhatóan tovább súlyosbodik a költségvetési hiány, s nő az eladósodottság. Az alapvető fogyasztási cikkekhez jó ideje egyre nehezebb hozzájutni, mindennaposak a sorállások, legutóbb már a fogamzásgátló tabletta is a hiánycikkek közé került. Régóta szerepel e listán az étolaj, a mosópor, a WC-papír. Az inflációt 200 százalék felettire teszik, ami a világon az egyik legmagasabb. Míg hivatalosan 6,30 bolívarért váltanak egy dollárt, a feketepiacon az árfolyam már meghaladja a 900 bolívart, ami aligha fenntartható állapot. A lakosság 70 százaléka szegény, legalább 50 százalék rendkívüli szegénységben él. Márpedig a Bloomberg hírügynökség elemzése szerint esély sincs rá, hogy Venezuela 2017-2018 előtt kikeveredjen a recesszióból, az idei visszaesést például 4,8 százalékosra jósolják.
