Véget érhet az Orbán kormány "pávatánc" sikertörténete, legalábbis ami a Paks II. beruházást illeti. Az Európai Bizottság (EB) nem csak ígérte, de valóban nagyobb alaposan áttanulmányozta azokat az érveket, amelyekkel Budapest igazolni kívánta, a Paks II. állami támogatás nélkül is képes lesz vissza fizetni a 12,5 milliárd eurós, 3 700-3 800 milliárd forintos hitelt. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve államtitkára, Németh Lászlóné többször is az olcsó paksi árammal indokolta a beruházást. A beruházás ellenzőit pedig azzal vádolta a kormányzat, hogy a rezsicsökkentést akarják megakadályozni.
Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos azonban a kormánynak már november közepén megírta, valótlannak tartják Brüsszelben a hivatalos magyar adatokat. A múlt héten a miérteket egy 33 oldalasra bővített újabb levélben részletesen el is magyarázták.
A bizottság véleménye megalapozott, mert a kormányzat mindig a számára kedvező időpontokból vett adatokat, összehasonlításokat használt: ha kell, a 2008-as válság előtti piaci környezetből indulnak ki, ha pedig az a kedvezőbb, akkor a 2015-ös adatokkal számoltak - miközben a bővítésről szóló döntés, amelyet indokolniuk kellene 2014-ben született - írja Jávor Benedek a PM európai parlamenti képviselőjének blogjában.
A magyar kormány szisztematikusan túlbecsüli Paks II. várható bevételeit, miközben ugyanígy rendszerszerűen alulbecsüli a várható költségeket - állapította meg a bizottság. Az Energiaklub számításai szerint is Paks II. minden valószínűség szerint veszteséges lesz, és csak állami támogatás révén lesz képes működni. Mindez súlyosan torzítja a régiós energiapiacot, ami pedig ellentétes az uniós joggal. Ha ez lesz a tiltott állami támogatás miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás végső megállapítása is, a beruházás a jelenlegi konstrukcióban aligha valósítható meg.
Talán a véletlen műve, de néhány nappal a brüsszeli levél nyilvánosságra kerülése után az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) e heti, szerdai évindító sajtótájékoztatójának fókuszában az új blokkok engedélyezése, a régiek üzemidő-hosszabbítása lesz.
Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője a Népszavának elmondta, a brüsszeli és a hazai eljárások párhuzamosan folynak. A magyar hatóság engedélye azonban csak annyit jelent, hogy ha egyébként minden rendben lesz a bővítéssel kapcsolatban, akkor indulhat az építkezés.
A szakember szerint természetesen több tanulmány is foglalkozik például az energia, illetve az áram árakkal és eltérő eredmények jönnek ki, de ma jóslás lenne megmondani, hogy milyen áram árak lesznek 2026-ban, amikor az első új blokkot hivatalosan is üzembe helyezik. Egyelőre annyi biztos, hogy az elmúlt két évben az európai nagykereskedelmi áramárak a felére zuhantak, és nehezen elképzelhető, hogy az elkövetkező időszakban hirtelen megugranának.
Kaderják Péter hozzátette, az áram ár alakulása is sok tényezőtől függ. Az unió szeretné elérni, hogy a tagállamok 2020-ra teljes energiafelhasználásuk 20, 2030-ra 27 százalékát megújuló energiából állítsák elő. Az ezzel kapcsolatos beruházások, az eszközök gyártása, mindenképpen növelheti az elektromos energia iránti igényt, különösen ha ehhez hozzászámítjuk az elektromos gépkocsik várható elterjedését is.
Ám energetikai szakemberek szerint az alternatív módon (szél, nap) termelt áram előállítása már korántsem olyan drága mint volt néhány évvel ezelőtt. Ráadásul a kőolaj és a földgáz ára jelentősen csökkent, a nukleáris erőműépítések költségei, s így a bennük termelt áram ára is emelkedett a fukusimai atomerőmű tragédiáját követően a megnövekedett biztonsági követelmények miatt. Kaderják Péter megjegyezte, az még a szakértőket is meglepte, hogy a szén ára milyen mélyrepülésbe kezdett, ma talán a legolcsóbb erőművi fűtőanyaggá vált. Nagy kérdés persze, hogy ez meddig marad így, illetve hogyan alakulnak majd a szén-dioxid kibocsátás tarifái - erről elsősorban a politika dönthet -, amelyek szintén befolyásolhatják az áram árakat. A kutatóközpont vezetője úgy vélte, 2030 táján lehet számítani a nukleáris energia, a szénhidrogének, illetve a megújuló energiahordozók közötti verseny fordulópontjára. Akkor egy időre mindenképpen eldőlhet, melyik lesz a leggazdaságosabb. Lapunk kérdésére az energiakutató úgy vélte, a régi és új paksi blokkok párhuzamos termelésének időszakában igen nehéz feladat lesz eladni a többlet villamos áramot.
Energetikai szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a nyilvánosságnak szánt propagandában megjelölt 3 000 milliárd forintban nincs benne a hosszú felezési idejű nagy radioaktivitású használt fűtőelemek tárolását szolgáló biztonságos tárolók, illetve a régi és új blokkok párhuzamos termelése miatt szükséges többlet hálózat kiépítésének több tízmilliárdos költsége.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter holnap Brüsszelbe utazik, ahol uniós biztosokkal és magyar diplomatákkal fog tárgyalni. Találkozik Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztossal is. A téma minden bizonnyal Paks II. lesz.
