Tóbiás: komolytalan az ellenzék egyeztetésre hívása

Négypárti lesz az ötpárti egyeztetés.

Nem megy el az MSZP a mai ötpárti megbeszélésre, azt ugyanis a szocialisták sokkal inkább kommunikációs lépésnek tartják, mint valós egyeztetésnek. Tóbiás József a Népszavának arról beszélt, olyan koncepcióról nem lehet egyeztetni, amit csak az összejövetelen kapnak meg, ez komolytalan. "Magyarországon jelenleg nincs különleges helyzet, de ha mégis lenne, akkor Orbán Viktor feladata, hogy erről tájékoztassa a pártokat" - fogalmazott. Az MSZP elnöke ezért levélben kérte Simicskó István honvédelmi minisztert, tájékoztassa arról, mi teszi indokolttá az általa mára összehívott megbeszélést. A meghívóból ugyanis nem derült ki, milyen változtatásokat szeretne a miniszter, mit kér az ellenzéktől. A magyar emberek biztonságát szolgáló intézkedéseket támogatják a szocialisták, de a kormányban nem bíznak, miután a saját maguk által hozott szabályokat is megszegik - fogalmazott a pártelnök.

Az LMP-t viszont Schiffer András képviseli a mai megbeszélésen, az ellenzéki párt társelnöke ugyanis örül annak, hogy Simicskó egyeztetni hívta a pártokat. Ennek ellenére még nem tudja, hajlandóak lesznek-e támogatni a honvédelmi miniszter elképzelését, hiszen fogalmuk sincs arról, mit is akar valójában Simicskó - tájékoztatta az LMP sajtófőnöke lapunkat. A Jobbik szintén ott lesz az egyeztetésen, Novák Előd alelnök ugyanis itt szeretné ismertetni pártja önkéntes honvédség létrehozására vonatkozó javaslatát, amit a napokban a parlamentnek is benyújtanak.

Megírtuk: Simicskó ma a Honvédelmi Minisztériumba várja az öt parlamenti frakcióval rendelkező párt képviselőjét, a honvédelmi miniszter egy múlt heti nyilatkozatából következően, valamint a kormányközeli Magyar Idők szerint is azért, mert újabb alaptörvény-módosítást akar előterjeszteni, amihez ellenzéki támogatásra van szükség. A tárcavezető annak érdekében módosítaná az alaptörvényt, hogy a magyar katonákat terrorveszély esetén is be lehessen vetni, illetve vélhetően egyéb jogosultságokkal is felruházná a kormányt. Az új alkotmány jelenleg veszélyhelyzet, váratlan támadás, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és szükségállapot esetén engedi meg a különleges jogrend bevezetését, ami a honvédség hazai bevetésével, valamint belső mozgósításával járhat. Ha az Országgyűlés elfogadná a most tervezett módosítást, akkor azt követően terrorveszély esetén is bevethetnék őket. Az ötpárti egyeztetésre szóló meghíváskor csak annyit közölt a tárca, Simicskó szeretné megvitatni, hogy a jogszabályi keretek megfelelő lehetőséget biztosítanak-e "a megváltozott biztonságpolitikai kihívások hatékony kezelésére". Korábban az MTI-nek maga a miniszter arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy a terrorveszély elhárításában milyen jogszabályi keretek között segíthet a honvédség, és milyen jogszabályi módosítások szükségesek ahhoz, hogy a katonák békeidőben is kezelhessék a terrorhelyzetet.

Kérdéses ugyanakkor, hogy a 2012-es hatályba lépése óta fél tucatszor módosított alaptörvényen milyen változtatásokat tervez még a kormány, hiszen a Fidesz-KDNP-nek jelenleg nincs meg a változtatáshoz szükséges kétharmados parlamenti többsége.

Sorkatonaság mégsem lesz

A sorkatonai szolgálat visszaállítását nem, de a tartalékos állomány feltöltését fontosnak tartja a kormány. Erről Bakondi György beszélt még vasárnapeste az M1-en a svéd külügyminiszter kijelentésére reagálva. Margot Wallström szerint a kötelező sorozás visszaállítása kedvező változást hozna az európai migránsválság kezelésében. A miniszterelnök főtanácsadója arra emlékeztetett, hogy a honvédség alkalmazásának jogi szabályozásáról ma kezdődik ötpárti egyeztetés. Korábban ugyanakkor a kabinet még lebegtette a sorkatonaság visszaállításának esélyét.