A haris az idei év madara

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította útjára az "Év madara" programot, amelynek keretében egy éven át, egy, a lakosság által választott madárfaj kerül bemutatásra. A 2016-os évben a harisé a főszerep. A galamb méretű fürjszerű megjelenésű madár tudományos latin nevét jellegzetes, recsegő „két-kés”-nek is hallható hangjáról kapta.

Különösen kedveli az olyan magas füvű gyepeket, amelyeket kisebb-nagyobb bokorcsoportok tarkítanak, de akár szántóföldeken is fészkelhet. A talajon, a sűrű növényzetben bujkálva keresi rovarokból, gilisztákból, csigákból, gyíkokból, békákból, alkalmilag kisemlősökből álló táplálékát, amit a füvek és gyomok magjai egészítenek ki. Az egyik legnehezebben megfigyelhető madárfaj, gyakran csak a hangja alapján lehet tudni, hogy a közelben tartózkodik. Ék alakú testéhez simuló tollainak köszönhetően zajtalanul, nagy sebességgel képes haladni a magas fűben. Rejtő színe és bujkáló életmódja miatt ritkán repül fel, ekkor is csak rövid távokat tesz meg a növényzet felett.

Magyarországon 1951-2014 között mindösszesen csak 204 harist gyűrűztek meg. 1908 és 2014 között egyetlen hazai jelölésű madár került meg külföldön, Hollandiában. A hazai visszafogások száma 1951-2014 között 13 példány (14 eset) volt. Külföldön jelölt haris eddig nem került kézre Magyarországon. A haris vonuló madár, a telet Afrika Szaharától délre húzódó térségeiben tölti. A hazai állomány augusztus végén, szeptember elején indul útnak, a tavaszi érkezés április végére, május elejére esik.

Az 1,3-2 millió párra becsült világállomány közel 80 százaléka Oroszország európai területein él. Állománya az utóbbi évtizedekben drasztikusan csökkent, elsősorban az élőhelyéül szolgáló nedves kaszálórétek megfogyatkozása miatt. Becslések szerint a hazai költőállomány 500-2000 pár között ingadozik. Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. A hazai Vörös Könyv besorolása szerint aktuálisan veszélyeztetett madárfaj. A magyar fészkelő állomány zöme a Bodrogközben él, kisebb számban költ az Őrségben, Mártély és Ócsa környékén, a Káli-medencében és a Kis-Balaton térségében illetve a Dél-Dunántúl nedves patakparti rétjein és a Heves-Borsodi dombság területén. Várható azonban, hogy a mind nagyobb területre kiterjedő állományfelmérés során további fontos élőhelyei válnak ismertté.

Az idei évben az Év madara program keretében a mezőgazdaságban tevékenykedőket is számos információval látják el, amelyekkel ő maguk is támogatni tudják a haris számának növekedését.