Plázákban is vetítik a Saul fiát

Publikálás dátuma
2016.01.13. 06:47
Fotó: Getty Images
Eddig már közel százezren látták itthon a Saul fiát, annak ellenére, hogy az utóbbi időben nem sok helyen lehetett megnézni. Budapesten csak néhány művészmozi vetítette, azok is csak napközben, ami nem a legideálisabb. Csütörtöktől ismét több helyen látható majd a vasárnap éjjel történelmet író, Golden Globe-díjjal jutalmazott Saul fia, többek között vidéken is - tudta meg az Index. 

Budapesten például több Cinema City is műsorra tűzi, az Aréna, az Alle és a Mammut is, így végre esti vetítések is lesznek. A Mammutban fél nyolctól, az Arénában nyolctól látható majd a film, és lesz vetítés a Sugárban is. Ezenkívül a művészmozik is műsoron tartják, és végre a Kino mozi is vetíti majd este fél kilenctől, nem csak napközben, korábbi időpontokban pedig lesz majd a Művészben, a Toldiban és a Puskinban is. Pénteken már az Uránia is vetíti majd a filmet, így hétvégén még több helyen nézheti meg, aki még nem látta. Vidéken egyelőre jóval kevesebb helyen lehet megnézni a Saul fiát. Veszprémben, Győrben és Békéscsabán lesznek vetítések, de nem mindennap.

Az amerikai filmakadémia elnöke, Cheryl Boone Isaacs mellett két rendező, Guillermo del Toro és Ang Lee, valamint John Krasinski színész jelenti be az Oscar-díj idei jelöltjeit. Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) 24 kategóriában osztja ki elismeréseit, a jelöltek listáját csütörtökön, helyi idő szerint hajnali fél hatkor, közép-európai idő szerint 14 óra 30-kor ismertetik Los Angelesben. A díjakat február 28-án adják át 88. alkalommal a hollywoodi Dolby Színházban. Mint ismert a legjobb idegen nyelvű filmek között Saul fia is esélyes arra, hogy a jelöltek közé kerüljön.

Szerző

Magyar Attila irányíthatja a POSZT-ot

Magyar Attilát választotta a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT) szervező cég ügyvezetői posztjára egyhangú döntéssel a cég tulajdonosi taggyűlése kedden - közölte az MTI-vel Őri László, Pécs alpolgármestere.

Magyar Attila, a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy minden erejével, tudásával azon lesz, hogy a következő három év a sikerről és ne a botrányokról szóljon. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évek POSZT-tal kapcsolatos szomorú tapasztalataiból okulva pályázatában vállalta, hogy a legfontosobb színházszakmai kérdésekben a most felállítandó szakmai tanácsadó testületre támaszkodik. Közlése szerint a testület feladata lesz a versenyprogram kiválasztásának, a zsűrizési tematika kialakításának, a díjazási koncepció lefektetésének írásbeli szabályozása, megteremtve a zavartalan működés lehetőségét.     

Őri László az MTI-nek elmondta, hogy az új ügyvezető egyhangú szakmai támogatása garanciát jelent a POSZT megújulására. Az alpolgármester sikernek nevezte, hogy "olyan egység jött létre, amelyről fél évvel ezelőtt még kevesen álmodtak". E nehezen megtalált egyensúly megőrzése a továbbiakban a színházi szakmán múlik - tette hozzá. Megjegyezte, céljuk, hogy a POSZT egyszerre legyen a színházi szakma magas színvonalú, nemzeti jelentőségű seregszemléje és a közönségnek művészi élményeket nyújtó színházi fesztivál. Magyar Attila pályázata ezt az irányt jelöli ki a POSZT számára - összegzett Őri László.    

Az ügyvezetői posztra Magyar Attila mellett Kiss László rendező, valamint Göttinger Pál rendezővel és Lévai Balázs televíziós szerkesztővel, rendezővel közösen Komáromi György, a fővárosi Radnóti Miklós Színház gazdasági igazgatója is pályázott.  

A bírálóbizottság január 4-én hallgatta meg a pályázókat. Akkor formai okokra hivatkozva egyhangúlag elutasították Kiss László pályázatát. Komáromi György pályázatát ugyancsak egyhangúlag nem támogatta a grémium. A POSZT-ot szervező Pécsi Országos Színházi Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft. keddi tulajdonosi taggyűlésén a Magyar Színházi Társaságot Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaságot Vasvári Csaba, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, Pécs városát pedig Őri László képviselte.

Szerző

Feladjuk a biztonságunkat

Magyarországon valóban óriási a bürokrácia, amit csökkenteni kellene, de vajon ezt pont a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű épületek építési engedélyének megszüntetésével kell kezdeni? Az építési törvény módosítása ugyanis január 1-től megszünteti ezekre az építményekre építési engedély kötelezettséget. Sok szakember nyilvánított már a témával kapcsolatban aggódó véleményt. Az önkormányzati hatóságok elsősorban féltik a települések igényes összképének biztosíthatóságát, továbbá a szomszédjogok érvényesülését. A környezetvédők nem látják biztosítottnak a rendeltetésszerű talaj- és vízgazdálkodást, az örökségvédelem veszélyeztetettnek látja a kulturális értékek megőrizhetőségét. Sőt, legutóbb kiderült, hogy a CSOK által igénybe vehető tízmillió forintos, kedvezményes kölcsön felhasználásával épülő lakásokhoz sem kérnek érvényes építési engedélyt, vagy ennek valamilyen hiteles megfelelőjét.

Nem sorolom tovább, hanem egy eddig nem, vagy kevéssé érintett területre hívnám fel a jogalkotók figyelmét, mégpedig a biztonság veszélyeztetésére. Eddig az építési engedélyek megszerzéséhez szükség volt különböző szakhatóságok hozzájárulására, most ez is elmarad. Novák Katalin államtitkár – aki gondolom e témában szakmailag rendkívül felkészült –, nyilatkozatában azt mondta, hogy a jogszabályokban, szabványokban foglaltakat ez után is be kell tartani. Ez úton szeretném államtitkár asszony figyelmét felhívni: nem mindent rendeznek a jogszabályok és szabványok, sőt, azok előírásaitól az illetékes szakhatóságok felmentést adhatnak, eltérést engedélyezhetnek. Ezekre lehetőségekre az illetékes szakhatóságok az építési engedélykérelem beadását megelőző konzultációk alkalmával hívták fel a figyelmét, az általában jól képzett, de konkrét szakterületen kevésbé felkészült tervezőknek. Saját, másfél évtizedes tűzvédelmi szakhatósági munkám során tapasztaltam, hogy ezeket a konzultációs lehetőségeket még azok a tervezők is igénybe vették, akik ezt szükséges teherként élték meg, mert másképp esetleg nem kaptak építési engedélyt, vagy a szabványban előírt építőanyag oly sokba került volna, hogy esetleg a megrendelő állt volna el a megvalósítástól.

A konzultáción azonban esetleg lehetőség nyílt arra, hogy más előírás megvalósításával a drágább építőanyag olcsóbbal kiváltható legyen. Tehát az engedélyezési eljárás esetenként még anyagi megtakarítást is eredményezhetett. Természetesen a tűzvédelem csak egy a sok közül, hiszen legalább ilyen fontossággal bír az egészségügyi szakterület és még jó néhány hatóság látókörébe tartozó olyan elvárás, amelyek a megépítendő épület biztonságos használatát hívatottak megvalósítani. Végül attól tartók, hogy a tervezők és kivitelezők teljes mértékben a megrendelői - szakmailag esetleg már vállalhatatlan – igényeknek akarnak majd megfelelni. Ez pedig oda vezethet, hogy egy esetleges szabálytól való eltérés csak a használatba vételkor derül ki, amely jobbik esetben súlyos pénzbírságot, vagy rosszabb eset egy épületrész, esetleg a teljes épület lebontását eredményezheti. Arra már gondolni sem merek, hogy e törvény módosítás, az egyik vélhető céljának, a korrupció megszüntetésének sem tesz eleget, hiszen ilyen esetben még erősebb lehet a késztetés arra, hogy "jobb belátásra bízzák" a vonakodó hatósági embereket, engedélyezzék a már kész épület használatbavételét. Tűzvédelmi szakemberként pedig nem szeretném, ha egy szörnyű tragédia kényszerítené a jogalkotókat a korrekcióra.