Adómentes minimálbért és háromkulcsos progresszív személyi jövedelemadó bevezetését javasolja az LMP – olvasható a párt honlapján. Az LMP törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben azt indítványozza, hogy a jövedelmek 0 -12 - 24 százalékos kulcsokkal adózzanak, a munkavállalói járulékok pedig 18,5 százalékról 12 százalékra csökkenjenek – mondta sajtótájékoztatóján a frakcióvezető helyettese.
Először emlékezzünk. A sikeresnek nem minősíthető „jóléti rendszerváltás” egyik fontos alapelemeként 2003-ban teljes évre kiterjedően adómentessé vált a minimális bér. Háromsávos személyi jövedelemadó rendszer érvényesült akkor Magyarországon. Három alkalmazott adókulcs volt: 20, 30, illetve 40 százalékos. A minimális bér bruttó összege 2002-ben és 2003-ban egyaránt 50 ezer forint volt. A munkavállalói érdekképviseletek azért fogadták el a változatlan bruttó mértéket, mert az adójóváírás révén gyakorlatilag 0 százalékos kulcs érvényesült a havi legkisebb munkabérek esetében.
2004-ben szintén háromkulcsos szisztémát működtettek, szélesedtek a jövedelem sávok, csökkentek a kulcsok (18 - 26 - 38 százalék) és fennmaradt az adómentes minimálbér intézménye. Ha emlékeim nem csalnak ez az „adótlanított” állapot egészen 2008. december 31-ig tartott. A szocialisták által vezetett koalíció, ha késve is, de felismerte, hogy csaknem egymillió ember bérjövedelmének legalább egy részét illik adó alá vonni, és 2009. január 1-től ezt meg is tették. Csaknem másfél évtized eltelte után sok hasonlóságot vélek felfedezni a 2002-es győztesek választási ígéretet betartó gyakorlata és az LMP mostani kezdeményezése között.
A sajtóhírből azt is megtudhattuk, hogy a témakörrel kapcsolatban törvényjavaslat benyújtását tervezi a minifrakció, biztosan tudva azt, hogy a 2016. évre érvényes adójogszabályokat és az állami költségvetést a Magyar Köztársaság Országgyűlése már réges régen elfogadta és esze ágában sincs az LMP kedvéért azt korrigálni. A 2016. évre vonatkozóan megkötött bérmegállapodás van érvényben, az egyezség alapján a minimális bérre és a garantált bérminimumra vonatkozó jogszabályt a kormány 2015. december 29-én közzétette. A párt parlamenti súlya és szövetségi politikája miatt a szóban forgó témakörben nem sok támogatójuk lesz.
Nyugodtan leírható, hogy az indítványával túlságosan nagy kockázatot nem vállal az ökopárt, hiszen semmi esély kezdeményezésük idei bevezetésére. Felmerül a kérdés: nem túl eredeti javaslatukat miért nem az adótörvények tárgyalása során terjesztették a képviselők elé? Sok sanszuk persze – látva a „szakmai” tartalmat - akkor sem lett volna.
De az is lehet, hogy a párt közgazdasági kabinetje mindenkit megelőzve már a 2017. évi adószabályokat így kívánja ideje korán befolyásolni. Ha ez igaz, akkor viszont illett volna néhány szót vesztegetni az új(?) adózási szisztéma és kulcsváltoztatás költségvetési összefüggéseire és kihatásaira. Mulatságos annak hangsúlyozása, hogy „az átlagbér felett keresőknek pedig 24 százalékra emelkedne a személyi jövedelemadója, viszont a sávos adózás miatt ők is jól járnának”. Ez aztán az igazi bravúr! Az LMP olyan adórendszer-változtatást képes pikk-pakk előállítani, amelynek bevezetése nincs hatással a költségvetés szerkezetére és egyensúlyára, ezzel párhuzamosan azonnal javulnak a jövedelmi pozíciók és minden dolgozó jól jár. A minimális béren lévők, az átlagkeresetet elérők és a jól fizetettek egyaránt. Ilyet még nem láttam, csak hallottam: 2011-ben a hamis szlogent, miszerint „senki nem járhat rosszabbul”.
Vajon a közgazdaságilag teljességgel értelmezhetetlen korábbi jelszót, az „elvárt béremelést" mikor húzzák elő a cilinderből? Ja, és a mutatvánnyal egy időben 6,5 százalékkal csökkenne (18,5 százalék helyett 12 százalékra) a munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási járulék is. Szegény egészség – és nyugdíj-biztosítási kassza! Már csak ez az intézkedés „hiányzik” a teljes kiürüléshez és összeomláshoz!
A gondolatsor végére néhány megválaszolatlan kérdésem azért maradt. Szívesen meghallgatnám a Lehet Más a Politika vezetőinek véleményét arról, a vállalkozói adó- és járulékterhek csökkentésére egyáltalán nem tennének javaslatot? Azok maradhatnak változatlanok? A versenytorzító és piacidegen tizennégy különadó, valamint a 27 százalékos áfa nem zavarja a párt közgazdászait? Az ünnepek utáni szürke januárban nem volt jobb ötletük, minthogy több százezer ember adófizetési kötelezettség alóli felmentésére tegyenek javaslatot?
A 2002 - 2010. közötti gazdaságpolitikát rendületlenül és hevesen bíráló LMP tényleg vissza akarja hozni a kritizált korszak egyik szimbolikus jelentőségű és sikertelen adó-intézkedését vagy csak baj van a memóriájukkal? Talán a KDNP ifjúsági tagozata által felvetett szingliadóra akartak gyors és hasonló színvonalú választ adni?
Ha ez volt a szándék: jelentem sikerült!
