Terrorveszély-helyzetet is kihirdethet a jövőben a kormány, ha a parlament ismét módosítja a "gránitszilárdságú" alaptörvényt. Ilyen helyzetben a kabinet, saját döntése alapján legkevesebb 60 napra akár sarkalatos törvényben rögzített szabályokat is felfüggeszthetne és a katonákat is bevethetné az országon belül.
Gulyás Gergely: elég biztosíték lesz FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Erről tegnap, a honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti egyeztetés után beszélt a fideszes Gulyás Gergely. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke jó esélyt lát arra, hogy a módosítás megkapja a szükséges kétharmados többséget. A kormány szerint az európai biztonsági helyzet megváltozására tekintettel szükséges a terrorveszélyhelyzetre vonatkozó egyértelmű alaptörvényi szabályozás - fogalmazott Gulyás. Véleménye szerint garancia lenne, hogy ilyen helyzetben a köztársasági elnököt és az Országgyűlés állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatni kellene.
Az LMP nem adja hozzájárulását ahhoz, hogy a kormány terrorveszély esetén parlamenti felhatalmazás nélkül vezethessen be különleges jogrendet, korlátozva ezzel az emberek alapvető jogait. Schiffer András társelnök-frakcióvezető szerint pártja tisztában van az új európai biztonsági kihívásokkal, ezért nyitottak a további egyeztetésre. Ahhoz viszont nem partnerek, hogy a kabinet egy pontosan meg nem határozott, "úgymond jelentős terrorveszély esetén" hatvan napra kontroll nélkül korlátozhassa az emberek mozgásszabadságát, a postai vagy az internetforgalmat, a gyülekezési jogot vagy a külföldiek beutazását. Az ellenzéki politikus nem kapott kielégítő választ arra, hogy az alaptörvényben bevezetett öt különleges jogrendi helyzet közül a megelőző védelmi helyzet vagy a szükségállapot miért nem alkalmas a terrorfenyegetettség kezelésére.
Novák Előd a Jobbik nevében alapvetően támogatta az alkotmánymódosítást, de nehezményezte, hogy a kormány javaslatát csupán néhány órával az egyeztetés előtt kapták meg. Ezért a "jogalkotói túlkapásoktól" tartva az állampolgári jogokat illetően egy hetet kértek annak tanulmányozására. Arra emlékeztetett, hogy pártja augusztusban hasonló tartalmú változtatást indítványozott, ám előterjesztésüket az Országgyűlés leszavazta. Üdvözölte, hogy a zárt ajtók mögött Simicskó István miniszter támogatta a Jobbik önkéntes honvédség megteremtésére vonatkozó kezdeményezését.
Nagyon észnél kell lennie az orbáni rezsim ellenzékének, mert nem ér rá sokáig magával foglalkozni, a Fidesz ugyanis előrehozott választásokra készül. Erre Ujhelyi István, EP képviselő, az MSZP alelnöke figyelmeztetett. Forrásai szerint a kormánypárt stratégái azon dolgoznak, hogy akár hónapokon belül előrehozott választást írjanak ki. A Fidesz úgy számol, hogy ha sikerült egy kommunikációs érvekkel megtámasztott előrehozott választást gyorsan megtartani, akkor újra kétharmados többsége lehet, méghozzá újabb négy évre.
Az MSZP a terrorveszély-helyzet szabályozásával kapcsolatban saját javaslatot terjeszt a parlament elé, mert a magyar embereknek több biztonságra, több szakértelemre és több parlamenti kontrollra van szükségük. Tóbiás József így reagált a megbeszélésre, amelyen a szocialisták nem vettek részt. A pártelnök-frakcióvezető szerint az alaptörvény módosításának most napvilágot látott koncepciójából kiderült, a kormány csupán azt tartja fontosnak, hogy többletjogosítványai legyenek egy esetleges terrorveszély-helyzetben, az emberek biztonságát viszont nem akarják növelni. Az MSZP nem hagyja, hogy Orbán Viktor a terrorellenes intézkedések mögé bújva visszaélhessen a hatalmával - fogalmazott közleményében Tóbiás.
Elfogadhatatlan, hogy a kormány pontosan meg nem határozható esetekben belpolitikai eszközként használhassa a terrorveszélyt. Erre Szekeres Imre, volt szocialista honvédelmi miniszter figyelmeztetett. A politikus a Népszavának arról beszélt, nem véletlenül határoz meg szigorú feltételeket az alaptörvény arra vonatkozóan, mikor vethető be a hadsereg és ezeket indokolt fenntartani. Emlékeztetett, 1989-ben az akkori ellenzék egyik félelme az volt, hogy az 1981-es lengyelországi szükségállapothoz hasonlóan az MSZMP ilyen eszközökkel akarja majd megvédeni széteső hatalmát. Ennek megfelelően az új alaptörvény is nagyon szigorú tartalmi és eljárási feltételeket szab ahhoz, hogy a honvédek belföldön harci vagy védelmi feladatokra igénybe vehetők legyenek. Az alaptörvény pontosan meghatározza, mikor kell kétharmados parlamenti döntés, mikor a honvédelmi tanács, mikor a köztársasági elnök és mikor a kormány határozata a honvédség bevetéséhez.
Bár Gulyás erről nem beszélt, de a tervezet értelmében terrorveszélyhelyzetben a postai vagy az internetforgalom, a gyülekezési jog, a külföldiek beutazások korlátozása mellett a kormány szabályozhatná médiatartalmakat, az üzemanyagok fogyasztását, kijárási tilalmat rendelhet el és bizonyos területeken kitelepítést is elrendelhetne.
Az egyeztetést Simicskó a múlt héten a megváltozott biztonságpolitikai kihívások megvitatására, az alkotmány különleges jogrendi szabályozásának megvitatására hívta össze.