Közben zajlik a tapogatódzó-diplomácia. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a paksi atomerőmű bővítése körüli vizsgálatokról tárgyalt két európai uniós biztossal kedden Brüsszelben. A tárgyalások eredményeiről nem nyilatkozott a belga fővárosban dolgozó magyar újságíróknak. A tárgyalásokra rálátó forrásaink szerint úgy tetszik nem történt előrelépés a paksi projekt ügyeiben, sőt úgy tűnt a magyar delegáció nem is igyekezett meggyőzni a tárgyalófeleket, nem sorakoztatott fel újabb érveket, adatokat. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője szerint az "udvariassági szintű" látogatás is alátámasztja azt az értesülésüket, hogy a kormány már beárazta, hogy nem tudja meggyőzni a Bizottságot arról, hogy állami támogatás nélkül létezhet a paksi projekt.
Ezért időhúzó taktikára vált a kormány, céljuk, hogy minél tovább elhúzzák a tárgyalásokat. Ugyanis, ha az Európai Bizottság (EB) végül is azt állapítja meg, hogy alapos a gyanújuk a tiltott állami támogatásról, akkor majd azt próbálja bebizonyítani a kormány, hogy miért indokolt a szubvenció. Az EU-s jog szerint is lehetséges megfelelően indokolt támogatás, erre példa a brit Hinkley Point atomerőmű. Ám Paks esetében nehezebb, ha nem lehetetlen indokolni ennek szükségességét - véli Jávor. Ugyanis a Paks II. támogatott áramtermelése erősen torzítja a hazai és a régiós energiapiacot, ráadásul élettartama végéig állami mankóra szorul a új atomerőmű. A támogatás engedélyezésének van még egy lényeges pontja, az uniós versenyjogi és közbeszerzési szabályokat maradéktalanul be kell tartani. Márpedig ez utóbbit máris bukni látszik a kormány.
A lengyel Elżbieta Bieńkowska által felügyelt belső piaci főigazgatóság ugyanis azért indított kötelezettségszegési eljárást november közepén, mert a Paks II. atomerőmű projekt levezénylése nem felelt meg az EU-s közbeszerzési szabályoknak. Az EB szakértői nem láttak olyan sürgető körülményt, amely indokolta volna, hogy pályáztatás nélkül ítéljék oda a projektet az oroszoknak.
Az Eurológus blog úgy tudja, a keddi találkozón Bieńkowska emlékeztette Lázár Jánost, hogy habár egy magyar-orosz kormányközi szerződés értelmében bízták meg a Roszatomot az atomerőmű két új blokkjának megépítésével, ez nem menti föl a magyar felet az uniós közbeszerzési szabályok betartásától. Az előírások kimondják, hogy a többi érdeklődő befektetőt nem lehet kizárni a versenyből. Az sem kielégítő magyarázat, hogy a projekt alvállalkozóit már közbeszerzési eljárással tervezik kiválasztani.
A tendereztetés elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás újabb fordulója január 19-én lesz, a kormánynak ugyanis ekkorra kell beküldenie a hivatalos válaszát a feltett kérdésekre.
A dán Margrethe Vestager versenyjogi biztos sem közölt részleteket a Lázár Jánossal folytatott keddi megbeszéléséről. Újból hangsúlyozta azonban, hogy a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére tekintettel a Bizottságnak alaposan meg kell vizsgálnia az ügyet. Fontosnak tartotta, hogy más érintett szervezetek is kifejthessék a véleményüket a témában, amelyre az EB kedden közzétett összefoglalója alapján hivatalosan is módjuk lesz a következő egy hónapban. Jávor szerint az állami támogatás jogosságának megítélése bonyolult folyamat, így nehéz megmondani, hogy ez az a vizsgálat mikor válthat át kötelezettségszegési eljárásba.
Úgy tetszik Brüsszelben felgyorsultak a vizsgálatok a paksi beruházással kapcsolatban, ám gyors lezárásra nem számíthatunk. Ha Magyarország számára hátrányos megállapításokkal végződik a tendereztetés elmaradása miatt elindított kötelezettségszegési eljárás, az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy, és a jogerős döntésig egy-másfél év is eltelhet.
