Schäuble több pénzt adna Törökországnak

A török menekülttáborok finanszírozására megítélt eurómilliárdok csak lassan hozzák meg a várt eredményeket, ezzel egy időben Európa külső határainak védelmére is többet kell áldozni - mondta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsülését (Ecofin) követően pénteken.

Azt hangsúlyozta, hogy az uniós országoknak több pénzt kell adniuk az Európai Unió szomszédságában fekvő országoknak, főleg Törökországnak, hogy az ott élő menekültek jobb ellátást kapjanak, és ne induljanak el az unió felé. Fontosnak nevezte az uniós külső határok védelmét, és kiemelte, hogy országára jelentős nyomás nehezedik a svéd és a dán határellenőrzés visszaállítása miatt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ez nem csak egy elszigetelt német probléma, hanem egész Európára veszélyt jelent.

A találkozón - az előzetes várakozásoknak megfelelően - Olaszország ellenezte annak az EU-török tervnek a megvalósítását, amelynek értelmében Törökország 3 milliárd eurós támogatást kapna a nyugatra tartó menekültáradat megfékezéséhez. Róma nem ért egyet azzal sem, hogy a támogatási összeg kétharmadát tagállami forrásokból finanszírozzák; álláspontja szerint a teljes összeget EU-keretből kellene biztosítani.

Olaszország már korábban is kifogásolta, hogy Törökország a határok védelmének megerősítéséért, az embercsempészek elleni fellépéséért, és az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérők visszafogadásáért cserébe egyebek között 3 milliárd eurós uniós pénzügyi segítségre számíthat.

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezetet alkotó országok pénzügyminisztereiből álló Eurogroup elnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy elengedhetetlen szükség van a török segítségre, ahogy a támogatási összeg lehető leghamarabbi folyósítására is.

Szerző

Merényletek Párizsban - Újabb terroristát azonosítottak

Azonosították a terroristát, aki a novemberi párizsi merényletek nyomán Saint-Denis-ben elindított rendőrségi akció során felrobbantotta magát. A hatóságok tájékoztatása szerint a marokkói származású belga állampolgár részt vett a kávézók elleni, több tucatnyi ember halálát okozó támadásokban.

Belga sajtójelentések szerint a szakemberek DNS-minták alapján azonosították a 25 éves Chakib Akrouh holttestét. A fiatal férfi a francia rendőrség november 18-i rajtaütése során robbantotta fel magát Párizs északi elővárosában, öt nappal az összehangolt terrorcselekmények után. Chakib Akrouh DNS-ét megtalálták azon a Kalasnyikov gépkarabélyon is, amelyre a merénylők által a támadások éjszakáján használt autóban akadtak rá.

Péntek reggel a belga rendőrség házkutatást tartott Chakib Akrouh szüleinek lakásában Brüsszel Molenbeek nevű negyedében.
A belga szövetségi ügyészség tájékoztatása szerint Akrouh 2013-ban Szíriába utazott, ahol iszlamista terrorszervezetekkel került kapcsolatba. A fiatalembert távollétében tavaly július végén ötéves börtönbüntetésre ítélte egy brüsszeli bíróság.

A Saint-Denis sétálóutcájában végrehajtott akció célpontja a párizsi merényletek feltételezett fő szervezője, a Marokkóban született, de belga állampolgárságú Abdelhamid Abaaoud volt, aki az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet egyik legfőbb szíriai "hóhérának" és európai toborzójának számított. A rajtaütés során ő is életét vesztette.

A francia fővárosban tavaly november 13-án hét helyszínen elkövetett merényleteknek 130 halálos áldozatuk volt.

Szerző

Varsó okosabban csinálja, mint Orbán - Külföldi sajtó

Lengyelország nem követi vakon Magyarországot, az EU-támogatások legnagyobb felvevőjeként például el akarja kerülni azt a hibát, amelyet Budapest követett el a külföldi befektetők elhajtásával - írja egyebek mellett az azonosságot-különbözőséget elemző írásában a Financial Times.

A londoni gazdasági napilap online kiadásán megjelent írásban a szerző, Philip Stephens megjegyzi: Európában ma ideges beszélgetések önkényuralmi tengely kialakulásáról szólnak, illetve arról, hogy Lengyelországból lesz az újabb Magyarország. A Financial Times szerint azonban az analógia pontatlan: Orbán Viktor, Magyarország autokrata miniszterelnöke kínos, irritáló tényező, míg Lengyelország komoly játékos a kontinens geopolitikájában.

A cikk szerint Lengyelország új kormánya alatt a demokrácia, ahogy ez autoriter rendszerekben gyakran megesik, a többség akarataként nyer új meghatározást, és innen ered a párhuzamba állítás a magyar miniszterelnökkel. Orbán Viktor, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök csodálója, valamiféle mintát teremtett a posztkommunista magyar demokráciát alátámasztó fékek és ellensúlyok rendszere elleni rohamával, és a képet szemérmetlen idegengyűlölet, a törvényesség uralmának figyelmen kívül hagyása, állami irányítású gazdaság és a növekvő antiszemitizmussal szembeni megengedő környezet egészíti ki.

Lengyelország azonban nem követi vakon Magyarországot. Az EU-támogatások legnagyobb felvevőjeként például el akarja kerülni azt a hibát, amelyet Budapest követett el a külföldi befektetők elhajtásával, a lengyel kormánytagok gondot fordítanak annak hangsúlyozására, hogy a befektetőknek nincs félnivalójuk az ő államkapitalizmusuktól. Mindemellett - miközben Orbán Viktor nem is tudja leplezni rajongását Putyin iránt - Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője Oroszországban súlyos fenyegetést lát, és állandó NATO-támaszpontokat akar Lengyelországban Putyin revansizmusának elrettentetésére - áll a Financial Times cikkében.

A szerző megjegyzi: mindeközben Nyugaton már hallhatók olyan hangok, amelyek felvetik azt a kérdést, hogy jó ötlet volt-e az EU-bővítés.

Szerző